Tudatosan terjesztett álhírek táplálják a koronavírus körüli pánikot

Tovább tombol a koronavírus Kínában, de már a világ más pontjain is regisztráltak megbetegedést. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint Magyarországon még nem regisztráltak ilyen megbetegedést, ahogy Európa más országában sincs járvány, az interneten mégis vadabbnál vadabb spekulációk láttak napvilágot a vírus kapcsán. Az egyik megdöbbentő állítást például egy vuhani ápolónő fogalmazta meg, aki szerint Kínában több tízezerre tehető a megfertőződöttek száma. Ennek apropóján összegyűjtöttünk mindent, amit tudni lehet és kell a koronavírusról, a megelőzésről és a gyógyításról.

A vuhani járvány nem az első felbukkanása a koronavírusnak Kínában: a 2003-ban kitört SARS-járvány szintén Kínából, Kuangtung tartományból indult ki és szintén a koronavírus egyik alfaja volt. A SARS-betegség légúti panaszokkal, súlyosabb esetben tüdőgyulladással járt, hasonlóan a Vuhanban regisztrált esetekhez. A járvány során több, mint 8 ezer embert fertőzött meg, a halálozási arányszám mintegy 10% körüli volt. A kutatók szerint a cibetmacskák, nyestkutyák és egyéb kisemlősök – akár a házi macskák is – hordozói voltak a SARS-koronavírusnak, ezekről az állatokról került az emberekbe a kór. A vuhani járványt okozó 2019-nCoV kódnevű koronavírus kapcsán még nincs megállapodás arra vonatkozóan, hogy milyen élőlény volt a kórság hordozója, de a Journal of Medical Virology magazin szerint kígyók lehettek hordozók a vírus számára; más virológusok szerint csak madár- és emlősfajok lehetnek a közvetítők (ebben az esetben valószínűleg a denevér volt a főbűnös).

Az új típusú koronavírus okozta első megbetegedéseket még 2019-ben regisztrálták a Hupej tartományban található Vuhan városában, azóta viszont regisztráltak megbetegedéseket többek között Hongkongban, Thaiföldön, Japánban, Nepálban, Szingapúrban, Ausztráliában, Kanadában, az USA-ban, illetve Franciaországban is. Halálos áldozata csak Kínában volt a koronavírusnak. A fertőzöttek pontos száma ismeretlen, a kínai kormány 132 halottról és pár ezer betegről kommunikál, ugyanakkor egy vuhani ápolónő az interneten nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben arról beszél, hogy csak a betegség központjának számító Hupej tartományban több tízezren fertőződtek meg.

Légzőmaszkot viselnek vásárlók a koronavírus okozta járvány elleni óvintézkedésként egy hongkongi élelmiszerüzletben. Fotó: MTI/AP/Vincent Yu

A rejtőzködő gyilkos

Tüneteit és veszélyességét tekintve a 2019-nCoV vírus nem különbözik a legtöbb, a légutakat érintő virális fertőzéstől: a koronavírus okozta megbetegedések is bárkit érinthetnek. Mint minden fertőzésre, erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyermekek és az idősebbek. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. Maga a betegség lefolyása a fertőzöttek 75-80 százalékánál enyhe, legfeljebb közepesen súlyos lefolyású, a betegek negyede kerül kórházba. Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus elsősorban inkább a legyengült szervezetre veszélyes; a halálos áldozatok döntő többsége valamilyen kiemelt rizikócsoportba tartozó személy volt. Ilyen rizikófaktor a krónikus betegség, a szívproblémák, a cukorbetegség vagy az időskor. A koronavírus tünetei első ránézésre hasonlítanak az influenza tüneteire, ezért nehéz időben felismerni a problémát. A tünetek:

• láz;
• fáradékonyság és gyengeség;
• légzési nehézségek;
• légszomj;
• száraz köhögés.

Minthogy nehezen felismerhető betegségről van szó, jó hír, hogy a kutatók már kifejlesztettek egy megbízható tesztet, ami képes jelezni, ha a beteg koronavírussal fertőzött. A betegség lappangási ideje 1-14 nap, de ezalatt a fertőzött személy hordozóként terjesztheti a fertőzést. Ráadásul a koronavírus könnyen terjedő vírusféle. Az Atlantic cikke szerint több kutatást is végeztek a vírus reprodukciós rátájával kapcsolatban, és az eredmények szerint ez az érték 2 és 3 közé esik, ami azt jelenti, hogy egy beteg átlagosan 2-3 embert fertőz meg. Amíg ez az érték nagyobb, mint 1, a fertőzés továbbterjed. A legrosszabb eredmény az egyik kínai kutatócsoportnak jött ki, akik 3,3 és 5,5 közé teszik a terjedés mértékét. Hasonló értéket mértek a 2002-es járványt okozó SARS-kórokozónak, ami a jelenlegi koronavírus rokona (2-5), de jóval kevésbé virális, mint például a kanyaró (12-16).

Tanuló anyjának testhőmérsékletét ellenőrzik a koronavírus terjedése elleni óvintézkedésként egy általános iskolában. Fotó: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Csak a megelőzés jelent védelmet

A koronavírusra specifikus gyógyszer nem létezik, a hangsúly a megelőzésen van a betegség leküzdésében, de ha ez nem sikerül, akkor már csak a tüneti kezelés lehetséges. A járvány kitörése óta a kutatók folyamatosan dolgoznak egy ellenvakcina létrehozásán. Kína nemrég átadta a koronavírus genomját Oroszországnak, az Egyesült Államok pedig korábban azt közölte, hogy oltást dolgoznak ki a koronavírus ellen. Azonban szakértők szerint legalább három hónapba telik majd az első vizsgálatok megkezdése, további három hónapba pedig az adatok gyűjtése.

Légzőmaszkokat gyártanak a Csiangszu kínai tartománybeli Nantungban. Fotó: MTI/AP/Chinatopix

Mivel vírusfertőzésről van szó, a koronavírus ellen teljesen hatástalanok az antibiotikumok. Ezek szedése kifejezetten káros lehet virális fertőzés esetén, többek között növelheti a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának esélyét. Tehát a legjobb orvosság a koronavírus ellen a védekezés. Mivel az influenzához hasonló, cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségről van szó, a WHO ugyanazokat a prevenciós lépéseket javasolja, mint más járványok esetén: