Fellángolt a Szentendre és Szigetmonostor közötti gyalogos-kerékpáros híd körüli vita. Pontosabban fellángoltatták. Úgy tűnik, az új civil-ellenzéki városvezetés nemcsak a szentendreieket készül cserbenhagyni, de a térség központjaként, a kistérség vezetőjeként az új, a települések közötti összefogással szintén hamisan kampányoló polgármester vezetésével az egész Szentendrei-szigetnek készült fityiszt mutatni.
A szentendrei városvezetés “alaposan átgondolná a helyszíneket, más kialakítást vizsgálna” az EuroVelo kerékpáros híd megépítésénél, azonban erre már kevés az idő, mert a határidők elcsúszásával veszélybe kerülhet az uniós forrás, így meghiúsulhat annak megépítése. Révész Máriusz, a kerékpározás és aktív kikapcsolódás fejlesztéséért felelős kormánybiztos pedig azt is közölte: ha Szentendre nem akar hidat, akkor az itt elkölteni tervezett 3 milliárd forintot átviszik egy másik kerékpáros projektbe, és elköltik ott. Márpedig erre egyre nagyobb az esély, hiszen az új városvezetés kicsúszni látszik a határidőkből. A polgármester, Fülöp Zsolt civil színekben (valójában DK-, MSZP-, Jobbik-, LMP- és civil képviselőkkel a háta mögött) nyerte meg a szentendrei önkormányzati választásokat. “Emberbarát”, “kerékpárosbarát”, “zöld”,” összefogásra építő” – ilyen, és ehhez hasonló szlogenek álltak mögöttük. Három hónappal a választás után pedig úgy tűnik, pont a kerékpáros fejlődés ellen lép fel; kerékpárok helyett autóban ingáztatná továbbra is a Dunakanyarban élőket. A nagy kampányígérettel ellentétben (összefogást épít) pedig sikerült elérnie, hogy egymás ellen hergelte az egyébként békés szentendreieket. A helyiek olyan szinten estek egymásnak, hogy akad olyan közösségi csoport, ahol már annak felfüggesztését fontolgatja az admin az egyre durvább szócsaták miatt. Nézzük, miről is van szó.
Az EuroVelo (Európai Kerékpárút Hálózat) egész Európát átszelő, részben megvalósult, részben tervezett kerékpárút-hálózat; ennek egyik útvonala az EuroVelo 6, ami Magyarországon is áthalad. Az „EuroVelo 6 kerékpáros útvonal fejlesztése Dömös-Szentendre szakaszon” EU-s támogatási forrásból megvalósításra váró projekt tervei alapján a városból egy kerékpáros és gyalogos híd vezetne át a szigetre. A tervezés során különböző hídhelyszíneket vizsgáltak meg. Jelenleg csak a Határcsárdánál létesítendő híd rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) további két hídhelyet is lehetségesnek tart Szentendre belvárosának északi részén, a Pásztor-rév, ill. a Rév utca térségében, míg a Belváros, illetve a Dunakorzó forgalmát kevésbé terhelő déli hídhelyszín vizsgálatától elzárkózik, arra hivatkozással, hogy ennek a helyszínnek a választása a projekt tervezett ütemtervét veszélyeztetné, és végső soron az uniós forrás elvesztését okozná.
A szentendrei kerékpáros híd helyszínéről korábban már nagyjából megegyezett az előző, fideszes városvezetés és a kivitelező cég, a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. Eszerint a híd Szentendre belvárosánál, a szentendrei korzó mellett, vagy a korzó végénél, esetleg 70 méterrel lejjebb valósulna meg. Egy másik elképzelés szerint viszont 3 kilométerrel feljebb, északra, a Határcsárdánál épülne meg, ez a helyszín pedig már környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik.
Elfelejtette, hogy korábban megszavazta
A polgármester, Fülöp Zsolt azt állította, nem tudott a kerékpáros híd tervezetéről, legalábbis arról, hogy a kerékpárhidat a város délebbi részén is meg lehet építeni, s arról sem, hogy a négyméteres betonmonstrum hídfőt képezne a szép Dunakorzónak. Ezel szemben az igazság az, hogy nemcsak tudott róla, hanem még támogatta is az észak-belvárosi kerékpáros híd megvalósítását szavazatával.
A polgármester memóriája kissé szelektív lehet, de most segítünk: 2014-ben ő is megszavazta a híd megvalósulását, méghozzá a Duna-korzón
Az sem elhanyagolható tény, hogy a városvezetés elmondásával ellentétben a hídfő nem 4 méteres és nem betonmonstrum lenne, ami nem a Dunakorzón, hanem attól északabbra, igényes építészeti kivitelezésben, alacsonyabban érkezne meg a jelenlegi úttesthez.
A korzó látványterve a kerékpároshíddal
A híd tényszerűen a Határcsárdánál megépíthető, de az észak-belvárosi hídfő több szempontból is jobb lenne, amire szintén van esély – vélekednek a szakértők. Persze csak abban az esetben, ha az új városvezetés végre felelősen lépne fel és elküldené támogató nyilatkozatát a kormánynak, hogy a projekt haladhasson tovább. Mert így bizony stagnál.
Így nézne ki a híd a Határcsárdánál
Miközben EU-s forrásokra ácsingóznak az ellenzéki városvezetők, úgy tűnik, Szentendrén pont a határidőből való tesze-tosza kicsúszás miatt éppen egy jelentős forrástól fog elesni a város és az ország. A város 10 milliárd forintnyi turisztikai támogatásra számíthat, hiszen kormányhatározatban kapott megerősítést erre; a civil-ellenzéki polgármester és csapata ennek ellenére a legjelentősebb turisztikai beruházást készül elkaszálni. Az egyik legszórakoztatóbbnak mondható érvelésük az, hogy úgy állítják be, mintha a kerékpárosok sorra elgázolnák a gyalogosokat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kerékpáros és gyalogos közlekedés párhuzamosan éppen azért lehetséges már, mert korábban a fideszes városvezetés megépítette a mobilgátat, 15 méterre szélesítve a korzót. De akkor persze még az ellen izzították a feszültséget, mára pedig mindenki kedveli és szereti a szélesre nyitott sétányt. A forgalomszervezési kérdés sem akadály, hanem feladat, de úgy tűnik, nincs elég hozzáértés az új városvezetésben, amely egyébként más, ellenzéki többséggel megválasztott városokhoz hasonlóan leginkább diktatórikus módszereket követ. Sem a képviseleti demokráciát nem valósítják meg, hiszen ők maguk nem alakítják ki állásfoglalásukat, sem pedig a közvetlen demokráciát, hiszen nem kérdeznek meg mindenkit, hanem csak egy szűk kört: szerintük totál rendben van, hogy egy 40-140 fős lakossági fórum dönti majd el azt, hogy mi legyen a beruházás sorsa, ami egyébként a 28 ezres város egészére hatással lehet. Persze többen már most csalódottságuknak adtak hangot, hiszen nem ezt ígérték a kampányban, hanem pontosan a közlekedésbarát megoldásokat hirdették. Kérdés, hogy vajon mit tehetnek még a szentendreiek, hogy az új polgármester első intézkedésével ne fuccsoltassa be az egyik legfontosabb, évek óta tudott és nem vitatott projektet?
Deja vu: Fülöp Zsolt miatt 2004-ben egy 60 milliós informatikai beruházástól esett el a város
A most civilként, ellenzéki összefogással polgármesternek választott Fülöp Zsolt 2004-ben, a költségvetési bizottság ülésén azt javasolta, hogy azoknak a képviselőknek, akik nem listán jutottak mandátumhoz, legyen egy 30 milliós keretük évente. Ezzel csupán már akkor is csak annyi volt a bökkenő, hogy az Önkormányzati Törvény egyfajta képviselőt ismer, tehát nincs különbség az alapján, hogyan került a testületbe: választókerületi nyertesként vagy listáról. Fülöp Zsoltot ezek szerint már akkor sem érintette érzékenyen a törvényességi keret: simán megszavaztatott volna egy nem is olyan csekély összeget maguknak. Míg a képviselők – és saját maga – zsebét tömte volna, addig a városi érdekre simán nemet mondott. 2004 májusában Szentendre egy 60 milliós informatikai beruházástól esett el általa, amit a legnagyobb jóindulattal sem mondhatnánk egy hozzáértő képviselői döntésnek, lévén, hogy ez konkrétan irracionálisnak bizonyult. A polgármester beterjesztett egy javaslatot, hogy Szentendre csatlakozzon ahhoz a közös pályázathoz, amelyet Pest megye nagyobb városai együtt nyújtanának be számítástechnikai fejlesztésre. A program az úgynevezett e-önkormányzat felállítását segítette volna, amely az építésügyi, teleknyilvántartási és még vagy tízféle feladatra készült, és kaphatott volna Szentendre városa is különböző szoftvereket és 25 millióért számítógépeket. Valamilyen furcsa ok miatt a városnak 6 millióba kerülő (10 százalékos az önrész), és ezért 60 milliót a város pénztárcájába juttató pályázattól Fülöp Zsolt vezérletével az akkori ellenzék a projekt ellen szavazott.
Fotó: szentendre.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS