Hamis az az ellenzéki beállítás, hogy hiábavalóak lennének a nemzetpolitikai erőfeszítések, mivel a gyerekekben nem ver gyökeret a nemzettudat és érzéketlenek maradnak a kisebbségi magyarság története és jelen helyzete iránt – tudtuk meg Potápi Árpád Jánostól. Elmondta: a felmérések igazolják, hogy a mai fiatalok nagyobb része tisztában van azzal, hogy az ország jelenlegi határai és a nemzet határai nem esnek egybe; sokuknak van határontúli barátja is. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Határtalanul program 2020-as újdonságait ismertette minapi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatta a „Bakancslistát”, egy 111 Kárpát-medencei úticélt tartalmazó, fiataloknak szóló könyvecskét. A sajtótájékoztatón kihasználtuk az alkalmat: azt is megkérdeztük, mit szól az államtitkár ahhoz, hogy a Határtalanul programot még nem vádolta meg az ellenzék túlzott nacionalizmussal…
Keddtől már elérhetőek a magyarországi iskoláknak a külhoni osztálykirándulásokat finanszírozó „Határtalanul!” program következő tanévének pályázati kiírásai – jelentette be a minap a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, továbbá bemutatta a Magyarság Háza és a Székelyföldi Legendárium gondozásában készült Bakancslista füzetet, amely 111 Kárpát-medencei úti célt ajánl a fiataloknak. Potápi Árpád emlékeztetett: a 2010-ben elindított „Határtalanul!” az egyik legrégebbi és legsikeresebb nemzetpolitikai program, amelynek elsődleges célja, hogy a magyar fiatalok iskolás éveik alatt legalább egyszer eljuthassanak egy határon túli magyarlakta területre. Az idén induló program célja változatlanul az, hogy megerősítse a fiatalok hazaszeretetét, magyar identitását és a külhoni magyarokkal ápolt kapcsolatrendszerét. Az elmúlt tanévekben összesen mintegy 300 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, akikhez több, mint 100 ezer diák csatlakozik a jelenleg tartó iskolaévben. A program újdonságaként említette, hogy ez évtől pedagóguscsoportok is pályázhatnak tanulmányutakra.
Fotó: MTI
Nem igaz, hogy a fiatalok semmit nem tudnak a határon túli magyarokról
Portálunk felidézte: akár a Határtalanul programot, akár magát a Nemzetpolitikai Államtitkárságot is kellemetlenül érinthetik azok az ellenzéki sajtóban megjelent támadások, amelyek szerint hiábavalóak a nemzetpolitikai erőfeszítések, a gyerekekben nem ver gyökeret a nemzettudat; hiába utaztatják őket határon túli magyarokat látni, velük találkozni, érzéketlenek maradnak a kisebbségi magyarság története és jelen helyzete iránt. Potápi Árpád János elmondta: véleménye szerint éppen ennek ellenkezője igaz, amit a 23 éves átlagéletkorú korosztály körében végzett felmérés eredményei is igazolnak. Mint kifejtette, az eredmények szerint ezeknek a fiataloknak közel 80 százaléka járt már határon túli területeken, és több, mint 60 százalékuknak van egy vagy több határon túli barátja.
Azt látjuk, hogy a mai fiatalok nagyobb többsége tisztában van azzal, hogy az ország jelenlegi határai és a nemzet határai nem esnek egybe. Azokat a régi tapasztalatokat, hogy emberek rácsodálkozzanak az országhatárt elhagyva a magyarul beszélő emberekre és településekre, lassan levetkőzi a magyar társadalom
– fogalmazott. Hozzátette: a nemzetpolitikai programok célja is az, hogy az emberek gondolkodásában felszámolódjanak a nemzetrészeket elválasztó határok, az egységes nemzetben való gondolkodás természetes legyen.
Sokkal több lehetőséget nyújt a mai kor a kapcsolattartásra
Kitértünk arra, hogy a tanárokat célzó buszutazások meghirdetésére nem azért volt-e szükség, mert a pedagógustársadalomban van még olyan generáció, amelynek életében nem volt magától értetődő lehetőség a határon túli magyarokhoz ellátogatni. Az államtitkár elmondta: valóban él még olyan generáció, amelynek van mit behozni tapasztalás terén, de ez azokra is igaz, akik többször jártak már határon túli magyarlakta vidékeken. A gyerekeknek hamarosan közreadott Bakancsilsta kiadvány is éppen ezt mutatja, hogy egy élet is kevés lehet a Kárpát-medencei magyarság teljes kultúrájának, történelmi és természeti kincseinek a megismeréséhez. A mai generációk szerencsés helyzetben vannak, hogy ezt a felfedezést időben már korábban, legkésőbb általános iskolás korukban, szervezett körülmények között elkezdhetik. Mint megjegyezte, véleménye szerint roppant sokat számít, hogy valaki ma eljuthat egy Csíkszereda–Újpest hokimeccsre Csíkszeredában, és láthatja, hogy mindkét csapat magyar, és a Csíkszereda a magyar bajnokságban játszik.
Sokkal több lehetőséget ad a mai kor, a demokrácia adta lehetőségek, amelyekkel élnünk kell, hogy az utánunk következő generáció már ne legyen olyan tudatlan ebben a kérdésben
– fogalmazott.
Fotó: MTI
Ezt a programot még nem vádolta meg az ellenzék nacionalizmussal
Megkérdeztük azt is, a vélt túlzott nemzeti tartalom miatt kritizált Nemzeti Alaptanterv kapcsán kell-e attól tartani, hogy a Határtalanul programot is előbb-utóbb egy nacionalista programnak fogják titulálni. Potápi Árpád János szerint erre nem volt még próbálkozás. Hozzátette: a nacionalizmust általában negatív jelzőként használják, holott nem lehet bűnnek nevezni, ha valaki büszke arra, aminek született, ha tartja és ápolja a hagyományait. Hozzátette: kevés olyan ember van a Kárpát-medencében, aki biztonsággal állíthatná, hogy „én ilyen vagy olyan vagyok”.
Teljesen kevert népességről van szó, nem is lehet „kárára” egyik nacionalizmus a másiknak, mert egy emberben is több nemzetiség egyesül
– hangsúlyozta.
Erdélyi Rudolf Zalán, a „Határtalanul!” programot lebonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: az új pályázati kiírást széles társadalmi egyeztetés előzte meg, amelynek eredményeként egyszerűsítették a pályázati dokumentációkat és gyorsították a kifizetéseket. Kiemelte: a program nagy hangsúlyt fektet a résztvevők biztonságára; ennek része például, hogy – egy, a Belügyminisztériummal kötött megállapodás alapján – külön ellenőrzik a diákokat szállító buszok állapotát.A vezérigazgató szintén fontosnak nevezte, hogy az iskolák az utazásra, valamint a pedagógusok napidíjára is a korábbinál magasabb összegekre pályázhatnak.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS