A kormány és az Igazságügyi Minisztérium (IM) elkötelezett abban, hogy a börtönbizniszre lehetőséget adó hibás jogszabályokat megszüntesse, és orvosolja a hibát – kezdte felszólalását csütörtökön az Országgyűlésben az IM vezetője. Varga Judit a törvénymódosító javaslatának ismertetőjében elmondta: a jelenség korábban ismeretlen volt Magyarországon, majd iparág lett belőle, súlyos bűncselekményeket elkövető emberek juthatnak a rácsok mögött vagyonokhoz, és ugyanez igaz az erre szakosodott ügyvédekre is. A tárcavezető kiemelte: a kormány számít arra, hogy a börtönbiznisz megszüntetésére tett erőfeszítései miatt nemzetközi szintű viták kezdődnek, de erre a kabinet készen áll. A kormány elkötelezett az iránt, hogy az áldozatokat helyezze előtérbe az elítéltekkel szemben – jelentette ki a miniszter. Varga Judit hangsúlyozta: a törvénymódosítás egyik fontos eleme, hogy elfogadása esetén megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az elítélteknek megítélt kártérítéseket ügyvédi letéti számlákon parkoltassák az érintettek. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a fegyintézetekben a túlzsúfoltság megszüntetésére hathatós intézkedéseket hoznak, azokat mielőbb alkalmazzák, és felgyorsítják az új börtönök építését is. Varga Judit hangsúlyozta, hogy a módosítással nem a kártérítés rendszere szűnne meg, hanem annak olyan jogszabályi kerete jönne létre, amely kizárná, hogy bármilyen apró vélt vagy valós sérelemért azonnal és automatikusan perelni lehessen az államot.
Az Országgyűlés csütörtökön körülbelül öt órán keresztül tárgyalja Varga Judit törvénymódosító javaslatait, amelyeket az ellenzék a Jobbik kivételével már előzetesen elutasított, így parázs vita várható. Az igazságügyi miniszter után Budai Gyula lépett a pulpitusra, aki emlékeztetett azokra az ügyvédekre – közöttük Magyar Györgyre, aki jelenleg kis mellékesként Karácsony Gergely főtanácsadója is –, akik a legtöbbet keresték a börtönbizniszen. A Fidesz képviselője szerint a jóérzésű állampolgárok igazságérzetét sérti, hogy gyilkosok kaphatnak milliókat vélt sérelmekért.
Budai Gyula után a Jobbik részéről Gyüre Csaba bizonygatta, hogy a börtönbizniszre lehetőséget adó jogi helyzetre a kormánypártok adtak lehetőséget, amikor megszavaztak egy korábbi módosítást. Gyüre szerint a börtönbiznisz megszüntetése csak és kizárólag a pártjának köszönhető; különösen mulatságos volt, amikor mindezt statisztikai adatokkal igyekezett alátámasztani. A nem túl tehetséges szónok egészen odáig ment következtetéseiben, hogy a börtönbiznisz veszélyeire azok a jogvédő szervezetek – Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért – hívták fel a figyelmet, amelyek amúgy busás hasznot húznak abból.
Az MSZP-s Harangozó öntené a pénzt a bűnözőknek
A törvényjavaslat előtt, a napirend előtti felszólalásában Harangozó Tamás igyekezett kimaxolni a demagógia-faktort: az MSZP képviselője egyszerre akart megfelelni a bűnözőknek, a belőlük élő ügyvédeknek és a feketeöves Orbán-fóbiásoknak is, amikor arra tett javaslatot, hogy a börtönbiznisz érintettjeinek igenis fizessék ki ezután is a kártérítéseket, de azt a Fidesz-frakció költségvetéséből, illetve a kormány tagjainak illetményeiből tegyék meg. Harangozó szerint a helyzetre az sem megoldás, ha a kormány új fegyintézeteket épít; szerinte az egyetlen üdvözítő út, ha a bűnözőkhöz ezután is számolatlanul ömlenek a milliók. Az MSZP-s politikusnak Völner Pál válaszolt; az Igazságügyi Minisztérium államtitkára emlékeztette Harangozót, hogy megkezdődött már az a munka, amelynek következtében érdemben csökkenhet a börtönökben a túlzsúfoltság.
A kormánypártok vezérszónoka, Nacsa Lőrinc szerint az ellenzék falaz a börtönbiznisz haszonélvezőinek, egyúttal emlékeztetett az olyan blődlikre, mint például amelyet a DK-s Vadai Ágnes kezdett terjeszteni a napokban, amikor azt mondta: a kormány úgy akarja a túlzsúfoltságot terjeszteni csökkenteni a börtönökben, hogy szabadon engedi az elítélteket. Nacsa üzent Gyüre Csabának is, aki a kormánypárti képviselő szerint beszédében ügyvédként egyetlen dologról feledkezett meg: az ügyvédi etikáról. Nacsa Lőrinc szerint a jogbizonytalanság épp a balliberális kormányok idején érte el a mélypontját; a Fidesz-KDNP csak javított a helyzeten.
Mengyi Roland is szóba került
Körvonalazódik az ellenzék mesterterve a vitában; Varga László, az MSZP vezérszónoka is ugyanabba kezdett bele, mint napirend előtti felszólalásaikban a társai: a Fidesz szúrta el, és bibibí, bübübű, különben sem lehet megszavazni a törvénymódosítást, de jó lenne megszavazni, de Trócsányi, és különben is, ezeknek megszavazni bármit? Varga a börtönbiznisztől egy kisebb ívvel eljutott a rokkantnyugdíjasok helyzetéig; elmesélte, hogy Mengyi Rolandnak luxusbörtönt építettek kandallóval, medvebőrrel. Varga honatya felszállt Vadai hülyeségvonatára, és lebegtetni kezdte az általános amnesztia kérdését, majd Harangozó Tamás fenti javaslatát ismételte meg. Ennél ékesebb bizonyíték már nem lehet arra, hogy a téma megoldását a DK munkareggelijén dolgozták ki, a fejenként kötelező három rumoskávé elfogyasztása után.
Vadai konteója az általános amnesztiáról
A kormány kormányozzon már végre – kezdte drámai monológját Vadai Ágnes, aki szerint a törvénymódosítás kamu, mert Orbánék még több pénzt akarnak adni a börtönben ülő bűnözőknek. Vadai a harmadik mondatában már eljutott az oktatásegyészségügynyomorgónyugdíjasok-tengelyig, amiből úgy tűnt, hogy összekeverte a papírjait, de a helyzet ennél rosszabb: Vadai Ágnes mindent (is) bele akar sűríteni a beszédébe. Vadai lendvaiildikósan, lassan, tagolva mondta: N E M É P Ü L T E GY E T L E N B Ö R T Ö N S E M, majd azokról az új fegyintézetekről kezdett beszélni, amelyeket már mégis valahogy átadtak. Volt egy kis kitérő, az valami olyanról szólt, hogy nem is magunknak, hanem az oroszoknak építünk börtönöket; arról szerencsére nem beszélt, hogy az oroszok újra visszajönnek. Vadai Ágnes a pulpituson bizonyította a bátorságát, az általános amnesztiáról szóló konteóját az emelvényen is megismételte, de arra magyarázatot is adott: a kormány Mengyi Rolandot akarja kihozni elsőként, aztán jöhet a többi, börtönben lévő fideszes. Vadai szerint azért is aggályos újabb településeken börtönöket építeni, mert arról nem kérdezték meg a zembereket.
A DK munkareggelijén a korábbi számításoknál is többen vehettek részt; erre utal, hogy az LMP részéről Keresztes László Lóránt is az általános amnesztia víziójával kezdte beszédét. Keresztes szerint a börtönbiznisz megszüntetésére tett erőfeszítések üdvözlendők is lehetnének, de egyrészt azokat a kormány tagja terjesztette be, másrészt miért nem sokkal korábban. Az LMP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra a félelmetes körülményre, hogy az elítéltek a büntetésük kitöltése után szabadulnak, és sejtetni engedte, hogy természetesen erről is a kormány tehet. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Dúró Dóra kiskapukról beszélt, és szomorkodott egy kicsit, hogy nem ők kormányoznak.
Demeter Márta a bíróság felé menet beugrott a Házba is
A vezérszónokok után kétperces hozzászólások kezdődtek. Demeter Márta szerint a börtönbiznisz-fronton nem kell magyargyörgyözni, hanem ki kell fizetni a börtönőröket. Bősz Anett kissé enerváltan jegyezte meg, hogy az újabb nemzeti konzultáció a pokol legalsó bugyrába taszítja Magyarországot, de a DK frakciójába átigazolt képviselőnő nem fejtette ki a készülődő apokalipszis részleteit. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy tovább keresgél a jegyzeteiben, de kiderült, hogy csak ennyit akart mondani.
Vejkey szerint a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi érdekek húzódnak meg
El kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán – mondta felszólalásában a KDNP részéről Vejkey Imre, amit szerinte a börtönbizniszt érintő ügyekkel kapcsolatos strasbourgi ítéletekkel, valamint a migrációval kapcsolatos emberi jogi bírósági döntések miatt kellene megtenni. Vejkey közölte: az alapjog-védelem megfelelő szintje Magyarországon biztosított, a strasbourgi döntések ugyanakkor súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját. Úgy tűnik, hogy a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi érdekek és csoportok érdekei húzódnak meg – jelentette ki a politikus.
Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés
A napirend utáni felszólásaikban az ellenzék képviselői akár egymás beszédeit is elmondhatták volna, mivel azok mindegyike arról szólt, hogy a börtönök túlzsúfoltsága kizárólag a kormánynak köszönhető, és az általános amnesztiáról szóló konteót ismételgették, illetve olyan koncepciókkal – például titokzatos külföldiek által felépítendő konténerbörtönök – riogatták egymást, amelyekről soha, senki egy szót sem ejtett a kormánypártok részéről. A délutáni blődliverseny résztvevőivel szemben Völner Pál állta a sarat, aki válaszaiban igyekezett visszaterelni a diskurzust a tények mezejére, az ellenzék azonban már eleve egy másik univerzumban kezdte meg a vitát. A rendkívüli ülésnap utolsó levezető elnöke Lezsák Sándor volt, aki kora délután berekesztette az ülést, és közölte: az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS