A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kedden hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni. Tegnap még éles bírálatok érték a NOB-ot, amiért az egyre brutálisabb pandémia ellenére is halogatta a döntést a nyári játékok sorsáról.
A két vezető kedden telefonon egyeztetett egymással és a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett, a sportolók és valamennyi résztvevő egészségének a megőrzése érdekében. A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.
Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, százszázalékban egyetért ezzel
– tájékoztatta az újságírókat Abe. A NOB – amely kicsivel később megerősítette ezt – közleményében kiemeli, hogy az olimpiai láng marad Japánban és egyezség született arról is, hogy az elnevezés nem változik, a jövő évi játékoknak is a 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve. A XXXII. nyári olimpiát idén, július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg. Szakértők szerint, a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül. A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d’Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.
A törlés most nem merült fel, korábbi sajtóinformációk szerint, három halasztási forgatókönyv volt, idén őszi, jövő nyári, és a 2022-es rendezés lehetősége vetődött fel. Az elmúlt hetekben a kvalifikációs versenyek, Európa- és világbajnokságok sorozatos halasztása után – sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett – egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az olimpia esetében is. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.
2020. március 4-én Lausanne-ban készült kép Thomas Bach-ról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB elnökérõl egy sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE
A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) is jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
Előzőleg hideget és meleget is kapott a NOB-elnök
Hétfő esti hír, hogy előzőleg élesen bírálta Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét Callum Skinner, a britek olimpiai bajnok pályakerékpárosa, mert a szervezet még nem határozott a tokiói nyári olimpia halasztásáról, ugyanakkor az oroszok támogatják a NOB-ot, és megértik, hogy időre van szükség a megfelelő döntéshez a koronavírus-járvány idején.
A NOB-elnök makacssága és arroganciája látványosan kudarcot vallott, és ezzel gyengíti az olimpiai mozgalmat. Nem ez az első eset, amikor saját motivációját a sportolók és a mozgalom elé helyezte
– írta közösségi oldalán a 2016-os riói játékokon arany- és ezüstérmes kerékpáros. A 2014-ben Európa-bajnok Skinner szerint a döntés halogatása elfogadhatatlan, felelőtlen, és figyelmen kívül hagyja a versenyzők jogait. Ráadásul – úgy véli – a következő hetekben a világ még inkább bezárul, a világjárványban egyre többen veszítik az életüket, miközben a sportolóktól elvárnák, hogy folytassák az edzéseket.
Callum Skinner – Fotó: BBC
Megértjük, hogy nehéz dönteni, de a NOB-nak és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak gondoskodnia kell a sportolókról, ám ezt a jogot most a két szervezet nem gyakorolja. Minden versenyző felé egyértelmű üzenetet kellett volna küldeni, hogy tartsák be a kormányuk rendelkezéseit, és maradjanak önkéntes karanténban. A sport nem élvezhet prioritást a közegészségüggyel szemben. Azt hiszem, gyakran félreértik a sportolókat, különösen az olimpikonokat, azt hiszik róluk, hogy valamiféle szuperhősök, akik mindenre immunisak. Nem, mint bárki más, ők is szenvedhetnek betegségben, sérülésben
– fogalmazott Skinner.
A halasztás mellett érvelt a Portugál Olimpiai Bizottság is, kiemelve:
nagy a nyomás a sportolókon az edzésmunka elvégzésére, amely komoly kockázatot hordoz magában egy olyan időszakban, amikor az egészségügyi hatóságok mindenkinek az otthon maradást javasolják.
A szervezet szerint a NOB hozzáállása hatással lehet az ötkarikás játékokról kialakult képre, az olimpiai mozgalom megbecsültségére. A Svájci Olimpiai Bizottság is egy későbbi rendezésre kérte a NOB-ot, mivel a jelenlegi körülmények között nem lehetne “sportszerű, világméretű olimpiát rendezni”.
Alfons Hormann, a Német Olimpiai Bizottság elnöke a mai döntés előtt pedig azt közölte: szeretnék, hogy a NOB azonnali hatállyal közölje, hogy a játékokat biztosan nem az eredeti időpontban rendezik, és megbeszéléseket folytatnak a lehetséges időpontokról. Az Ausztrál és a Kanadai után a Brit Olimpiai Bizottság is bejelentette: amennyiben a nyári ötkarikás játékokat az eredeti tervek szerint megtartják, a koronavírus terjedése pedig változatlan marad, a szigetországi csapat nem utazik el Tokióba.
Jelenleg nem látjuk, hogy minden úgy történjen, ahogy az el van tervezve”
– mondta Hugh Robertson, a szervezet elnöke a BBC-nek. Hozzátette, a képlet egyszerű: ha a járvány az eddiginek megfelelő ütemben terjed, akkor nem küldenek csapatot Japánba.
Egyfelől nem látjuk biztosítottnak a megfelelő felkészülést, mivel minden létesítmény be van zárva. Másfelől kérdéses, a jelenlegi helyzetben mennyire ildomos megtartani egy olimpiát
– fogalmazott a sportvezető.
A 2012-es londoni olimpia egészségügyi és biztonsági vezetője ugyancsak az ötkarikás játékok eltolása mellett érvelt.
A játékokat el kell halasztani, a NOB-nak és a japán kormánynak ezzel mielőbb szembe kell néznie. Egyszerűen nem biztonságos olimpiát rendezni egy világjárvány közepén. Az emberek biztonságának és egészségének egyértelműen fontosabb szempontnak kell lennie, mint a halasztás miatt felvetődő költségeknek
– szögezte le Lawrence Waterman. Hozzátette: a modern olimpiák történetében a brit fővárosban nyolc éve rendezett volt az első, amely halálos áldozat nélkül ért véget, köszönhetően a következetesen betartott biztonsági és egészségügyi eljárásoknak. “Ennek kulcsa az volt, hogy az éles esemény előtt valós tömeggel teszteltük a helyszíneket, hogy ezáltal felszínre jöjjenek az esetleges problémák. Ez úgy nem lehetséges, ha az embereknek kétméteres távolságot kell tartaniuk egymástól” – fejtette ki.
Ezzel szemben az Orosz Olimpiai Bizottság a mai döntés előtt még azt a közleményt adta ki, hogy teljes mértékben támogatja és megérti a NOB-ot, hogy időbe telik, mire mérlegelik a július 24-én rajtoló tokiói olimpia elhalasztásának lehetőségét. Az oroszok minden olyan kísérletet elfogadhatatlannak tartanak, amely nyomás alá helyezi a NOB-ot, és arra kényszeríti, hogy emiatt elhamarkodott, felelőtlen döntést hozzon.
A Magyar Olimpiai Bizottság rövid közleményében úgy fogalmazott: nem látja célravezetőnek, hogy a szakértői véleményekre támaszkodó NOB-vezetőség határozatát kétségbe vonja.
A NOB az elmúlt 125 év alatt számtalan nehéz helyzettel állt szemben. Az olimpiai játékok jelenkori népszerűsége arra sarkall, hogy bízzunk a döntéseikben. Biztosak vagyunk abban, hogy az olimpiai játékok megrendezésével kapcsolatban megfelelő döntést fognak hozni, amikor ez időszerű
szögezte le a MOB.
Hírösszefoglaló az MTI nemzetközi hírszemléje alapján. MTI/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS