Számtalan cikk jelent meg a járvány heteiben arról, hogy milyen helyzetben is vannak a magyar háziorvosok. Az ellenzéki sajtó végig azt ismételgette szokása szerint, hogy itthon tragikus a helyzet: közvetlen veszélyben vannak azok, akik esetenként a lehetséges koronavírusos betegeket vizsgálják a háziorvosi rendelőkben. Ha azonban a színfalak mögé nézünk, láthatjuk, hogy a kép sokkal összetettebb: nemcsak a különlegesen súlyos és új helyzet, hanem a megszokás, a kényelem és az alkalmazkodás hiánya miatt is kerültek olyan helyzetbe egyes háziorvosok, hogy egy ideig nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű maszkjuk és egyéb védőfelszerelésük. És persze közben a teljes rendszert át kellett szervezni és mindenhová elegendő tartalékot kellett felhalmozni.
Új helyzetbe kerültünk, nem volt még ilyen járvány
Először is egyértelmű, hogy a hazai háziorvosi ellátási rendszer egy ilyen méretű és típusú járványra nem volt és nem is lehetett felkészülve. Az is igaz, hogy hiába vannak racionális járványügyi előírások, nem várható el, hogy egy praxisban működő háziorvos a rendelőjében folyamatosan, hónapokig úgy tudja fogadni a betegeit, mintha azok mind koronavírus-gyanúsak lennének. A hazai szabályozás szerint a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosok praxisjogot, állami monopóliumot kapnak az önkormányzaton keresztül az alapellátás működtetésére. Azt, mint gazdasági társaságot üzemeltetik, az általuk végzett munkát pedig az állam finanszírozza, magyarul fizet a területen élő emberek háziorvosi ellátásáért. Bár vannak különböző befolyásoló tényezők, elmondható, hogy a háziorvosi praxisok átlagosan másfélmillió forintot kapnak havonta. A háziorvosnak ebből kell fizetnie magát, az asszisztens(ei)t, valamint ebből a pénzből kell megvennie az ellátáshoz szükséges minimum tárgyi eszközöket, magyarul működtetni a rendelőt, a rendelést. Az is igaz, hogy az orvosok jelentős részének nem sikerült igazi vállalkozóvá válni az elmúlt évtizedekben, rengetegen kényszervállalkozók máig.
Magyarországot, de talán az egész nyugati világot elkerülték az elmúlt évtizedekben a mostanihoz hasonló veszélyességű és méretű világjárványok. A háziorvosi rendszerünk kimondva-kimondatlanul az évi rendes influenzajárvány kezelésére szocializálódott. Fontos tudni, hogy “békeidőben” a háziorvos kötelessége, hogy biztosítsa a szokásos védőfelszereléseket maga és a munkatársai számára. Hivatalos járvány idején azonban – főleg, ha speciális védőfelszerelésekre van szükség – ez már olyan szakmai és beszerzési kihívás, amit nyilván senki nem szándékozott a háziorvosokra terhelni. Ezek a védőeszközök nem “romlandó” termékek: nem járványos időszakban lett volna arra lehetőség, hogy ezekből folyamatosan több hétre való tartalékot tartsanak készleten, és arra is, hogy azokat elfogadható áron szerezzék be. Ezt azonban sokan nem tették meg, mert idáig a hiány ezen a piacon nem volt jellemző.
Bizony vészhelyzetben az egészségügyi felszereléseknek is piaci ára van
A járvány kirobbanása után a legegyszerűbb szájmaszkok nagykereskedelmi ára is felment 300-400 forint környékére minimum. A komolyabb védelmet nyújtó FFP2-es, FFP3-as szájmaszkok ára szintén jelentősen nőtt. De miután rövid távon nem voltak beszerezhetőek, nem az áruk, hanem a hiányuk okozott problémát.
A PestiSrácok.hu-nak egy, a neve elhallgatását kérő háziorvos azt mondta, hogy szerinte a hazai szabályzat szerint vannak minimális követelmények, amiket minden háziorvosi rendelőnek be kell tartania, azonban a szabályzatban az nincs benne, hogy FFP2-es vagy FFP3-as maszknak is lennie kell a rendelőben. Hiszen a rendelők nem egy ilyen típusú veszélyre vannak felkészülve.
Vannak előírások, melyek előírják, hogy például védőszemüvegnek, gumikesztyűnek, sebészi maszknak kell lennie. Ezeket az FFP-s maszkokat a kétezres években a SARS-járvány alatt sem lehetett nagyon beszereznie egy körzeti orvosnak. Hivatalosan járvány esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központnak kell biztosítania ezeket. Jelenleg is érvényben van a rendelet, hogy járvány esetén az NNK-nak kell biztosítania a maszkokat, hiába mondja azt a tisztifőorvos, hogy azokat maguknak a háziorvosoknak kéne beszereznie. Ez nem okozna senkinek gondot, ha lehetne kapni, de nem, nincs, hiány van belőle
– fogalmazott.
Az NNK protokollja szerint koronavírusos beteget csak FFP2 vagy FFP3-as maszkot, védőszemüveget, kesztyűt, védőruhát vagy vízlepergetős, egyszer használatos, hosszú ujjú köpenyt viselő orvos vizsgálhat csak meg. Előírják továbbá, hogy békeidőben valóban a háziorvos feladata az eszközök beszerzése; a központi irányítást az NNK csak járványhelyzet alatt veszi át. Ez azt jelenti végül is, hogy elvileg a fertőzés biztos elkerülése érdekében a háziorvosnak minden beteget ebben a védőruhában kell megvizsgálnia, hiszen bárki fertőzött lehet. Pont ennek elkerülése érdekében alakítottak ki új protokollt időlegesen a háziorvosi ellátásban.
Orvos FFP3-as maszkkal az arcán. Fotó: AFP
Jönnek a további szállítmányok, de van egy elosztási sorrend
Müller Cecília országos tisztifőorvos március második felében jelentette be, hogy az országba már több, mint 13 ezer FFP3 maszk érkezett, amelyeket fokozatosan osztanak ki, míg FFP2-ből 79 ezer jött addig az időpontig és további szállítmányok vannak megrendelve (amelyek közül sok már meg is érkezett). Az országos tisztifőorvos szerint elsősorban azoknak az orvosoknak adják az FFP2/FFP3 maszkokat, akiknek súlyos tüneteket produkáló beteggel kell kapcsolatba lépniük. Az országos tisztifőorvos ezzel párhuzamosan folyamatosan jelezte, hogy az Operatív Törzs logisztikai feladata és célja az, hogy mindenütt pótolják a felszereléseket, ahol azok fogyóban vannak.
A háziorvosok különböző módon készültek fel és különböző módon is dolgoznak a veszélyhelyzetben
Tekintettel arra, hogy minden évben jön az influenzajárvány, be kell szerezniük azokat a védőeszközöket, amiket ezekben az időkben használni kell. A sebészeti szájmaszk a háziorvosok számára elegendő viselet, hiszen nem végeznek szervüregekbe történő behatoló vizsgálatokat. A légúton terjedő cseppfertőzéstől kell őket megóvni
– fogalmazta meg Müller Cecília, majd azzal folytatta, hogy tud háziorvosról, akiknél folyamatosan több liter fertőtlenítő van elraktározva kesztyűvel, maszkkal, de van olyan is, aki védőköpenyt sem visel és civil ruhában rendel. Azt kérte a háziorvosoktól a tisztifőorvos, hogy legyenek türelemmel; azt mondta, azon dolgoznak, hogy őket, valamint a fogorvosokat és az alapellátásban dolgozókat is megfelelő mennyiségű védőfelszereléssel ellássák.
A csodálatos Németországban sincs ez másképp
Lapunknak egy Németországban praktizáló magyar háziorvos is megszólalt, aki azt mondta, hogy náluk nincsen komolyabb pánik, és korlátozták azoknak a számát, akiket jelenleg meg tudnak vizsgálni. Elmondása szerint a komolyabb betegekre koncentrálnak, akiknek komoly kórelőzménye van, akikre oda kell figyelni.
Az általános háziorvosi ellátás jelenleg szünetel. Azt kértük, hogy csak azok jöjjenek a rendelőbe és csak azokhoz megyek ki, akiknek komoly tünetei vannak. Amikor beteghez megyünk az otthonába, mindig van rajtunk FFP2-es szájmaszk a járvány miatt. Itt kötelező, hogy legyen ebből a maszkból, csak az a probléma, mint mindenhol, hogy nincsen ezekből utánpótlás. Ráadásul nem lehet sokáig használni egy maszkot, 3-4 óránként cserélni kell, mert a szűrő eltömődik, a sima orvosi maszk meg elkoszolódik
– fogalmazott, majd úgy folytatta, hogy már csak azzal is beszennyeződik a maszk, hogy az ember akarva-akaratlanul, de a kezével hozzáér, és ilyenkor előfordulhat, hogy valaki saját magát fertőzi meg.
A beteg is tehet a helyzet javítása érdekében
A koronavírus-járvány betörése óta hallani, rendszeresen elmondják az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján, hogy akinek az a gyanúja, hogy megfertőződött, az telefonon keresse fel háziorvosát, aki intézkedik majd a vizsgálatáról és a teszteléséről, egyeztet infektológussal. Ennek ellenére sokan mennek el továbbra is az orvosukhoz, ami leterheli a rendszert és értelmetlen kockázatot is jelenthet. Müller Cecília már az egyik első sajtótájékoztatóján elmondta, hogy átszervezték a háziorvosi betegellátást, kivonták abból a 65 éven felüli háziorvosokat és egy új eljárásrend szerint csökkentették az orvos-beteg találkozásokat. Ezzel nyilván a védőfelszerelésekkel is lehet takarékoskodni. A nem személyes konzultációk segítségével, és a többi korlátozással és átszervezéssel jól láthatóan sikerült kezelni a helyzetet: az alapellátást nem veszélyezteti az, hogy az egészségügyi dolgozók megbetegszenek. Vagyis a védőfelszerelések átmeneti hiánya nem okozott jelentős problémákat.
A fogászati szakma gondolkodásmódja is felvet kérdéseket
Kruchina Vince a fogászatban, mint egészségügyi vállalkozásban érdekelt közgazdász a Mandinerre írt egy véleménycikket, amelyben felháborodásának ad hangot, amiért a fogászok is bejelentkeztek a kormányzatnál szájmaszkokért. Elmondása szerint arcpirító, hogy pont ők panaszkodnak a védőfelszerelésről, hiszen az elmúlt évek gazdasági fellendülésének köszönhetően a magánfogászatok jelentős profitra tehettek szert, amiből illett volna ínséges időkre félretenni és bespájzolni például a szájmaszkokból. Elmondása szerint a saját rendelőjében is megállt az élet, de ő nem küldi el alkalmazottait, mivel úgy érzi, hogy ennyivel nem csupán a foglalkoztatottainknak, hanem Magyarországnak is tartozik.
Tartozunk annyival ennek a közösségnek ilyen zavaros időkben, hogy a rémhírterjesztések helyett inkább azon gondolkodnánk, az egészségügyi vállalkozásokkal karöltve, hogy ebben a helyzetben milyen módon tudnánk hozzájárulni a közjóhoz
– fogalmazott. A szakember szerint a piacról kell beszerezni a maszkokat, méghozzá időben, hiszen a fogorvos maszk nélkül olyan, mint katona fegyver nélkül. A társadalombiztosítási alapú fogászati ellátást pedig csak az abszolút sürgősségi beavatkozásokra korlátozták, hogy a fogorvosokat és így a betegeket is a lehető legjobban védjék a fertőzéstől.
A Magyar Orvosi Kamara sem akart konstruktív lenni, amikor kihirdette a kormány a veszélyhelyzetet
A kormányzatnak a legrosszabb forgatókönyvekre is fel kellett készülnie március elejétől. A Magyar Orvosi Kamara nemrégiben hivatalba lépett új vezetése – állítólag szakmai alapon – egészen elképesztően téves prognózisokat pumpált a kamara égisze mögül a közvéleménybe. Március 15-én kiadott “javaslatukban” március végére már 50-60 ezer fertőzöttet vizionáltak. Jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon határozottan fragmentálódó orvosi szakma egyes részterületeinek képviselői nagyon csekély rálátással rendelkeznek a tőlük távolabb eső szakmákra. Az epidemiológia is olyan szakterület, amelynek kevés valódi, annál több önjelölt szakértője van. Az Operatív Törzsnek azonban a valószínű és valós adatokon alapuló forgatókönyv alapján kellett elosztania és tartalékolnia az alapvető védőfelszereléseket, hogy azok ott és akkor álljanak rendelkezésre, amikor tényleg szükségük van rájuk.
Kiemelt kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS