Egy éve szüntette meg a 4-es metró ügyében egy sor súlyos bűncselekmény – hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés – gyanúja miatt indult nyomozást a rendőrség. Az eljárás megakadásán sokan megdöbbentek, hiszen az OLAF-jelentés szerint a ma már a Facebookon járványügyi szakértőként is jeleskedő Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de egyetlen egy politikusnak, baloldali döntéshozónak sem kell felelnie a bíróság előtt, azt ugyanis nem sikerült kideríteni, hogy kiknél landoltak a kenőpénzek. Persze a megvádolt embereknek sincs különösebb félnivalója, hiszen ügyüket az a Tóth Erzsébet tárgyalja, aki korábban már futni hagyta Gyurcsány volt miniszterét és a négyszázmilliós hűtlen kezeléssel vádolt korábbi terézvárosi szocialista alpolgármestert, Fürst Györgyöt is.
Egy éve, 2019 áprilisában szüntette meg bűncselekmény hiányában a 4-es metró ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A Miniszterelnökség a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el.
Százmilliárdos kárt állapított meg az OLAF
Az OLAF szerint többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és összesen 166,9 milliárd forint kárt okozhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető.
Sokba került Budapestnek Demszky nagy álma, a 4-es metró. Fotó: MTI
Hagyó embere megúszott egy kétmilliárdos vesztegetést?
A vizsgálati dokumentum két személyt említett leginkább: Budapest 2010 előtti főpolgármester-helyettesét és A. A.-t, a BKV korábbi vezérigazgatóját. A metróberuházásért felelős főpolgármester-helyettes a 2010 előtti ciklusban nem más volt, mint a BKV-ügyben nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, volt MSZP-s Hagyó Miklós, a BKV vezérigazgatója A. A. monogrammal az elsőfokú büntetőperben másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott Antal Attila volt. Antal a BKV-ügyben tett vallomásában arról is beszélt, hogy a Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt, SZDSZ-közeli Hatvani-Szabó János a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a céget a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez. A BKV-nyomozás megállapította, hogy a Swietelsky nyert, megpróbálták lekövetni a számlamozgásokat, de az ügyben kellő bizonyíték hiányában elmaradt a gyanúsítás.
A Siemens-ügyben még van esély
A Miniszterelnökség és Tényi István az OLAF-jelentés elkészülte után feljelentést tett, majd 2017. január 23-án nyomozást rendeltek el, amelynek lefolytatásával a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg az ügyészség. A nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de a két éves eljárás során egyik tényállásban sem állapítottak meg bűncselekményt. Ez alól egyedül a Siemens-ügy kivétel, amit az alapügytől egy idő után elkülönítettek, majd 2019 április közepén felfüggesztették a nyomozást arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amely szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Úgy tudjuk, a Siemens-ügy továbbra is fel van függesztve.
Demszky és Medgyessy neve is előkerült
Külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt is, amivel összefüggésben tavaly április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A korrupciós ügy vádlottjai között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonástól, pedig az is kiderült, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén. De Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke portálunknak korábban arról is beszélt, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
Persze a bíróság elé állított embereknek az ügyészség indítványa (mindenkire felfüggesztett szabadságvesztést kértek az előkészítő ülésen) után nem sok félnivalója akad, ráadásul a metrókorrupciós botrány ügyét az a Tóth Erzsébet tárgyalja, akire eddig is számíthattak a megvádolt baloldali politikusok, döntéshozók. Tóth Erzsébet bírónő korábban csupán felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a négyszázmilliós hűtlen kezeléssel vádolt egykori terézvárosi szocialista alpolgármestert, Fürst Györgyöt, de ő mentette fel Szabó Pál volt Posta-vezért is. Pedig Gyurcsány egykori közlekedési és távközlési minisztere terhére azt rótta az ügyészség, hogy közreműködése révén csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érte a Magyar Posta Zrt.-t, amiért az impozáns épületért kapott pénzből nem új székházat épített, hanem inkább előnytelen bérleti konstrukciót választott.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS