Mint arról portálunk is több alkalommal beszámolt, a koronavírus-járvány visszaszorítása ellen meghozott kormányzati intézkedéseket a hazai és külföldi balliberális sajtó arra használta fel, hogy egy összehangolt lejáratókampány formájában ismételten igazolják: Magyarország egy diktatúra, ahol lábbal tiporják a sajtószabadságot. Az összehangolt támadás folyamatáról – amely mögött, mint alább igazolást is nyer, a Soros György által kitartott szervezetek, újságírók és politikusok álltak – a Nézőpont Intézet készített kimerítő, szakmailag is megalapozott elemzést, amelyben végigkísérik, hogyan aktivizálódtak Soros álhírterjesztő médiagépezetének hazai tagjai, hogyan kapcsolódtak be a lejáratókampányba nemzetközi kapcsolataik, hogyan indult meg tevékenységük nyomán a Magyarország elleni sajtóhadjárat, amely végül egy nemzetek feletti politikai és médiakoalícióban egyesült.
A Nézőpont elemzésében elöljáróban is megállapítja:
egy hónapnyi intenzív, bel- és külföldi hadjárat után a jogi és politikai tények a kormányt és a parlamenti kormánytöbbséget igazolták, a Soros-hálózat pedig ismét felsült, noha minden lehetséges, megszokott eszközüket bevetették, mozgásba lendítve teljes hálózatukat, álcivilekkel kezdve, újságírókon keresztül, megbízható politikai szereplőikig egyaránt.
New Yorkból jött a kilövési engedély
A tanulmányban felidézik: a Soros-hálózat március 30-án kezdte meg az egy hónapnyi intenzív támadást a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, amikor is maga a New York-i Open Society Foundations adta ki a kommentárját a Magyar Országgyűlés azóta elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényjavaslata kapcsán. A mindössze hat mondatból álló közlemény szerint az Open Society Foundations elítéli a magyar parlament döntését, autoriter tendenciákkal bíró, leendő diktátornak nevezte a magyar miniszterelnököt, és még – többek között – azt a hamis állítást is megfogalmazta, hogy a törvény eltörli a jövőbeli választásokat. Továbbá az Európai Unión túl a „nemzetközi közösséget” is arra sürgette, hogy ítélje el Magyarországot. A közlemény előzménye, hogy egy héttel korábban, március 22-én, a Soros György által pénzelt magyarországi Eötvös Károly Intézet, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös közleményben ítélte el a magyar kormány járvány elleni törvénytervezetét. Az elfogult, minden szakmaiságot nélkülöző propagandairat már első mondatában támad, amikor úgy fogalmaznak: „az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait”. Szinte ugyanezen a napon jelent meg a nem meglepően Soroshoz köthető Mérték Médiaelemző Műhely (Mérték) munkatársának, Urbán Ágnesnek „A független média végnapjai?” címet viselő írása, amely megadja a későbbi vádak alaptónusát, kifejtve, hogy a kormány a járványhelyzetet a független média elleni fellépésre akarja felhasználni, és a törvény elfogadása esetén véget érne a parlamenti demokrácia Magyarországon. Urbán írása magyar és angol nyelven is napvilágot látott az ellenzéki portálon, majd több nyelven is publikálták a European Journalism Observatory (EJO) nevű hálózat portálján. Az EJO saját ismertetése szerint 14 ország 15 „független médiaelemző intézetét” fogja össze, támogatói között pedig ott találjuk természetesen a Soros-féle Open Society Foundations-t is.
Így dagadt nemzetközivé a hazai kamubotrány
A Mérték-cikk megjelenésének másnapján, március 23-án megindult a nemzetközi Soros-hálózat aktivizációja is, amelynek első lépéseként a Human Rights Watch (HRW) New Yorki-i központú szervezet a régióért, így Magyarországért is felelős vezető elemzője, a hazánkban sem ismeretlen Lydia Gall saját cikkben bírálta a Magyar Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatot, a magyarországi szervezetek vádjait visszhangozva. A Human Rights Watch egy hónap múlva már a legmagasabb szinten, azaz Kenneth Roth, a szervezet ügyvezető igazgatójának véleménycikke révén tüzelte tovább hazugságaikkal a közvéleményt, kijelentve, hogy immár tízmillió uniós állampolgár él autoriter uralom alatt, az EU vezetői pedig semmit sem tettek az „autoriter rohadás” ellen. Három nappal az első HRW-írást követően, de még mindig a szavazást megelőzően a The German Marshall Fund (GMF) Berlinben élő, Soros György szervezeteihez és a hazai balliberális holdudvarhoz ezer szállal kötődő magyar elemzője, Hegedűs Dániel elemezte Orbán Viktor „szándékait”, többek között kifejtve, hogy a magyar miniszterelnök „a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel az alkotmányos rendet egy korlátlan és fékek nélküli uralomra akarja lecserélni”. Hegedűs első írását egy hónap alatt még két hasonló hangvételű követte a Spiegel hasábjain.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a kezdeti szakaszban összehangolt akciót indító négy magyarországi Soros-szervezet március 22-ei közös közleményét egy hét csúszással, március 30-án vette át az International Federation for Human Rights (FIDH) nemzetközi „jogvédő” Soros-szervezet, amely a Human Rights Watch és több ország Helsinki Bizottságával közösen nyilvánosságra hozott nyilakozatában ostorozta a magyar kormány intézkedéseit, majd a védekezésről szóló törvény elfogadása után az Európai Unió Magyarországgal szembeni fellépését követelte. Az anyaintézmény állásfoglalásával egy napon, azaz még március 30-án egy másik, a Soros-hálózatban munkálkodó szervezet, a Civil Liberties Union for Europe vádolta azzal a kormányt, hogy a törvény a kormánykritikus újságírók bebörtönzését is lehetővé teszi. Április 9-én ugyanezen szervezet már ötpontos javaslatot fogalmaz meg az Európai Unió számára Magyarország megregulázása érdekében, amelyek visszaköszönnek a későbbi támadások során is: ilyenek az uniós források elapasztása, vagy a 7. cikkely szerinti eljárás folytatása.
Beszáll a nyugati sajtó is a lejáratásba
A Soros-szervezetek összehangolt kamuhisztériáját a nyugati balliberális sajtó terjesztette ki, felsorolva a légbőlkapott vádakat, amelyeket a nemzetközi álcivilek a hazai álcivilek nyomán megfogalmaztak. Többek között a Wall Street Journal, a Financial Times, a New York Times, a Washington Post, a The Guardian, a Telegraph, a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a francia Libération jelentetett meg a témában olyan cikkeket, amelyekben rendre a hazai Soros-szervezetek ismert vezetőit, illetve balliberális politikusokat szólaltattak meg a védekezési tövénnyel kapcsolatban, elárasztva a nyugati közvéleményt a fakenews-kampánnyal.
Soros politikai lobbistái
Soros sajtópropagandáját a balliberális politikusok és médiumok összehangolt támadása követte. Már április 15-én a Soros-hálózat magyarországi és nemzetközi szervezetei, koalícióban egyes EP-képviselőkkel nyílt levelet fogalmaztak meg az Európai Bizottsághoz és az Európai Tanács elnökéhez. Az írásban felszólították a két uniós intézményt Magyarország elítélésére és a hazánk elleni cselekvésre azon az alapon, hogy a magyar kormány gyakorlatilag korlátlan hatalmat adott a miniszterelnöknek. A levelet – amelyet nem véletlenül a Transparency International EU-oldalán publikáltak – nemcsak a Transparency International Magyarország, a HRW, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték jegyezte, de többek között az Open Society European Policy Institute és a Magyarországi Európa Társaság is. A dokumentumot több jogvédő és egyéb civil szervezet mellett több, mint 80 EP-képviselő is aláírta, bár névvel közülük csupán harminc szerepel. Öt napra rá egy magát függetlenként beállító, látszólag az Európa-projekt újraindításán munkálkodó szervezet, a CIVICO Europa is kiadott egy nyilatkozatot a Magyarország elleni szankciók bevezetését követelve, amelyet több európai sajtótermék is közreadott. A dokumentumot olyan hírhedt politikusok is aláírták, mint Guy Verhofstadt, Jean-Claude Juncker vagy Rui Tavares.
Miközben a hazai balliberális sajtó a magyarországi Soros-szervezetek által elindított kamubotrány külföldi visszhangjait igyekezett felerősítve visszacsatornázni Magyarországra, április 22-én ismét kísérletet tettek arra, hogy rászorítsák az Európai Uniót a Magyarországgal szembeni fellépésre. Az Amnesty International, az FIDH és a HRW, a Riporterek Határok Nélkül, valamint az Open Society European Policy Institute közös levélben fordultak a tagállamok európai uniós ügyekért felelős minisztereihez, hogy az Európai Unió Tanácsa keretében tartsanak meghallgatást és folytassák a Magyarországgal szembeni, 7. cikkely szerinti eljárást.
A Nézőpont Intézet elemzése ugyanakkor hangsúlyozza: a Soros-szervezetek politikai hangulatkeltése a magyar kormánnyal szemben végül teljes kudarccal zárult, hiszen a járványtörvény nemcsak Magyarország Alaptörvényével, hanem az Európai Unió taxatív jogszabályain túl még annak általánosságban megfogalmazott értékeivel is összhangban van, ahogyan azt a területért felelős bizottsági alelnök, Věra Jourová is megerősítette április végén.
A teljes, neveket és személyek közötti kapcsolatokat is részletesebben taglaló elemzést ITT olvashatják.
Forrás: Nézőpont Intézet; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS