Bajba kerülhetnek azok a polgármesterek, akik a járványt kihasználva nekiálltak a haverjaik zsebét tömni

Halkan és aprót pukkant a hír: Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi felügyeleti eljárás keretében megvizsgálta és jogszerűtlennek találta a Niedermüller Péter (aki jelenleg egy személyben a VII. kerület polgármestere és képviselő-testülete), valamint Czeglédy Csaba, politikus és Gyurcsány-ismerős között kötött szerződést. A kormányhivatal megállapította – miután az önkormányzat jegyzője szíveskedett elhessegetni a szerződés tartalma körül ködgéppel keltett sűrű homályt –, hogy Czeglédy megbízása általános feladatokra vonatkozik, túlmutat a veszélyhelyzeten, így a szerződéséről továbbra is csak az illetékes bizottság dönthetett volna, nem pedig Niedermüller Péter statáriális jelleggel. A kormányhivatal eljárása után felmerült a kérdés: vajon csak Czeglédy tolta túl a bringát, vagy a többi polgármester is követheti nemsokára Niedermüller fecskét, és a polgármesterek kénytelenek lesznek anélkül kitelelni a járványt, hogy nem szerződnek haverjaikkal és párttársaikkal?

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a PestiSrácok.hu-nak elmondta, szerinte nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az Alaptörvény T) cikke alapján az önkormányzati rendelet jogszabály, amely a jogforrási hierarchiában a legalsó szinten, az egyéb jogszabályok (törvények, országos szintű rendeletek) alatt helyezkedik el. Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Ezért, 

ez alapvetően származékos és nem eredeti jogalkotási jogkör keretében történik. Ebből a szemszögből nézve logikus feltételezés, hogy a polgármesterek hatásköre ma éppen annyira korlátozott, vagyis célhoz kötött és arányos, mint a kormányé, tehát nem vállalhatnak a járvány idején túlmutató kötelezettségeket, nem szerződhetnek ismerősökkel és barátokkal olyan feladatokra, aminek nincs köze a veszélyhelyzethez.

Ellenben az önkormányzati rendeletalkotás felhatalmazása törvényből és nem kormányrendeletből eredeztethető.

Az alkotmányjogász álláspontja szerint azt kell tehát a törvényességi eljárás keretében megvizsgálni, hogy amennyiben polgármester a katasztrófavédelmi törvényi felhatalmazás alapján járt el, veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok keretében hozott-e döntést? Általánosságban kijelenthető, hogy egy – a fenti körbe nem illeszthető – megbízási szerződés megkötése kapcsán született, önkormányzati határozatba foglalt döntés vonatkozásában is felmerülhet a megtámadás lehetősége a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt.

(A nyitókép illusztráció. Habár ha nem érvényes az újságírók zaklatására és perlésére kötött szerződés a Niedermüller Önkormányzat és Czeglédy ügyvéd-vállalkozó között, akkor mégsem illusztráció.)