Ma száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál pápa. A sokak előtt példaképként álló szentéletű pápa életéről és munkásságáról, valamint ma is aktuális tanításairól beszélgettünk Bese Gergő atyával, iskolalelkésszel, valamint Torkos Rita fiatal vállalkozóval, aki kisgyermekkorában találkozott a fiatalok pápájának is nevezett Szentatyával, és máig úgy érzi, hogy áldást kapott tőle egész életére.
Áldást kaptam a pápától
Torkos Rita fiatal vállalkozó kisgyermekkorában találkozott II. János Pál pápával, amikor a szüleivel a Vatikánba látogattak 1993-ban. Rita nem sok mindenre emlékszik, hiszen csak másfél éves volt, viszont olyan sokszor hallotta a történetet a szüleitől, valamint sokat nézegette a fényképet is (lásd lentebb), hogy így szinte olyan, mintha emlékezne. Rita így emlékszik a találkozásra:
Az első sorban sikerült helyet foglalnunk, ahol anyukám a korlátra ültetett. II. János Pál pápa ahogy sétált az oltár felé, megpillantott, majd kiemelt, és puszit adott a homlokomra. Én közben a nővérem kezét fogtam, így neki keresztet rajzolt a homlokára. A mai napig azt gondolom, hogy ez egy áldás volt, amit a pápától kaptam és azt érzem, hogy egész életemen át elkísér engem. Ő az őrangyalom, aki vigyáz rám.
Torkos Rita a szüleivel, miközben II. János Pál megáldja őt. Fotó: Torkos Rita
A szentéletű pápa, aki a keleti szocialista tömbből származott
Karol Wojtyla krakkói bíboros, érsek, akit 1978-ban választottak pápává, II. János Pál néven haláláig, 2005 áprilisáig vezette a Katolikus Egyházat. II. János Pál pápa talán nem kis túlzással kijelenthető, hogy az egyik legnépszerűbb pápa volt. 455 év óta az első nem olasz pápaként, ő volt az első lengyel, sőt az első szláv a Katolikus Egyház élén. 1981-ben a török Ali Agca merényletet követett el ellene: a római Szent Péter téren rálőtt a pápára. A pápa háromszor is megbocsátott a merénylőjének. 2014 áprilisában avatták szentté.
II. János Pál pápa máriapócsi miséje. MTI Fotó: Balogh P. László
A továbbiakban Bese Gergő atyával, iskolalelkésszel beszélgetünk.
Bese Gergő atya, mit gondol, miért lehetett II. János Pál a legfiatalabban hivatalába lépő pápa? 58 évesen választották meg pápának.
Igen, ő volt a legfiatalabb hivatalába beiktatott pápa, ami azért is ritka, mert elődei 70 év felett lettek pápák. Ferenc pápa például 78 évesen. Különleges üzenete van annak, hogy II. János Pál ilyen fiatalon lett pápa: már a megválasztása is jelezte, hogy hosszú pápaságra számíthat a Katolikus Egyház.
Miben volt más az egyházpolitikája, mint elődeinek?
A római kúriában a korábban még olasz dominanciát szlávosította, tehát sok lengyel püspök és bíboros jelent meg ezzel a testületben, így kvázi beleszólt az egyházpolitikába, becsatornázta a keleti végek véleményét is. János Pál abban is más volt, hogy bocsánatot kért a katolikus egyház minden bűnéért, amit előtte soha egy pápa sem tett meg.
Fiatalkori tapasztalatai és tudása is képessé tették őt arra, hogy méltó legyen erre a hivatásra. Mi lehetett az oka annak, hogy II. János Pál lett az első nem olasz származású pápa?
János Pál 1920-ban született és igen fiatalon megélte a második világháború borzalmait, közvetlen közelről látta a nemzeti szocialista diktatúra, a náci vérengzés és a kommunista diktatúra elnyomását is. Szüleit és testvérét egyébként korán elveszítette, és egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, de kőfejtőben is. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. A második világháború után a kommunista diktatúra elnyomásának időszaka egy újabb elnyomást jelentett, amely csúnyán elbánt az emberekkel, és ezek a borzalmak közvetlen közelről mutatták meg neki, hogy milyen szörnyűségek történhetnek. Elődje I. János Pál 33 napi hivatali ideje után választották meg a viszonylag ismeretlen lengyel bíborost a Katolikus Egyház fejének.
János Pál abban a Lengyelországban nőtt fel, amit 1939 szeptemberében megszálltak a németek és így kirobbant a második világháború. Ön szerint ezek a tapasztalatok szerepet játszottak abban, hogy ennyire érzékeny volt az emberek és a világ problémái iránt?
Azt gondolom igen, hiszen ő a keleti szocialista tömbből származott és testközelből látta, átélte ezeket a borzalmakat. II. János Pál sohasem tagadta meg a gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a munkásként szerzett tapasztalatokat. Talán nem véletlen az sem, hogy ezért az első, Vatikánon kívüli látogatása 1979-ben Lengyelországba vezetett. Sokan ma is azt gondolják, hogy ez nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához. Történelmileg fontos azt látni, hogy míg Lengyelországban az egyház egységes maradt, nem tudta bedarálni a kommunista gépezet, addig Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket, az egyházellenesség tombolt és a vallás csak a szűk értelemben vett közösségeken belül, így a családokban tudott fennmaradni: a családokon belül tudta túlélni a kommunista rendszert.
Lech WALESA lengyel államfő (j) megcsókolja II. JÁNOS PÁL pápa kezét Varsóban 1991. június 8-án. (MTI/EPA/Mike Persson)
Néhány évtized távlatából nézve miért lehetett II. János Pálnak jelentős szerepe abban, hogy megbukott a kommunista rendszer?
Úgy nőtt fel, hogy sok traumát megélt és ez meghatározta az identitását, ezért is tudta, hogy miért fontos annyira a szabadság és a humánum. Lengyelországban a nehéz időkben a nép és az egyház szíve együtt dobogott és a lengyel nép Isten felé tekintett, ő így szocializálódott. Talán sokan nem nézték jó szemmel, de pápaként kapcsolatban állt politikai vezetőkkel, más pápákhoz képest felvállalta azt, hogy párbeszédet kell folytatni velük. Komoly eszmecseréket folytatott például Ronald Reagennel is, és ezek a találkozók, kapcsolatok mind-mind előrevetítették a kommunizmus bukását. Ő maga támogatta a lengyel szolidaritási mozgalmat és Lech Walesát is. A politikához való kapcsolata miatt követhettek el ellene több, mint 20 merénylet.
1983. december 27-én készült felvételen II. János Pál pápa beszélget Mehmet Ali AGCÁ-val a római Regina Caeli börtönben. Agcát 2000-ben adta ki Olaszország hazájának, miután majdnem 20 évet töltött börtönben. A férfit 2006. január 12-én a török hatóságok feltételesen szabadlábra helyezték. (MTI/EPA/ANSA)
A magyarok is sokáig megélték a diktatúra évtizedeinek borzalmait, és érdekes, hogy ahogyan a Szovjetunió felbomlott, II. János Pál első útjai éppen a volt szocialista tömb országaiba vezettek. Először Lengyelországba látogatott el a Vatikán falain kívül, Magyarországon pedig két alkalommal: 1991-ben, majd 1996-ban járt a Szentatya. Miért van ennek jelentősége?
A magyarországi látogatásai jelképesek, hiszen sokan nem tudják, de amikor először elhagyta a Vatikán falait és első útja Lengyelországba vezetett, a látogatást követően a gép egyenesen Budapestre hozta a Szentatyát. 1991-ben magyar nyelvű misét mutatott be Máriapócson (lásd videónkat) és igen ritka, hogy egy adott országba kétszer is ellátogasson a pápa. Az 1991-es máriapócsi pápalátogatás helyszínén háromszázezer zarándok volt jelen és e látogatás emlékére az ő nevét őrzi a helyi idősek otthona és manapság Budapesten a II. János Pál pápa tér is az ő nevét viseli.
Miben volt ő más, mint a többi pápa?
János Pál tabukat döntögetett. Nyíltan vállalta, hogy szeret sportolni, így síelt és kenuzott, valamint ma ő a focikapusok védőszentje is. Olyanokat cselekedett, amelyek nem voltak megszokottak, így közel került a hívekhez. Emberi és közvetlen volt. Sokan nem tudják, de az egyik utolsó audienciáján a Ferrari csapatát, köztük Michael Schumachert is megáldotta. Amikor Robert Kubica brutális autóbalesetet szenvedett, karját csak műtétek sorozatával tudták megmenteni, de a lengyel pilóta gyorsan felépült. A felépülését a lengyel pápának is tulajdonította, mert egy amulettben II. János Pál pápa egy csepp vérét is megkapta és a palástjából is magánál tartott egy darabot.
II. János Pál felpróbálja Bono-nak, a U2 frontemberének a napszemüvegét. A médiatörténelem egyik ritka pillanata volt ez a jelenet. Fotó: U2 Twitter
De tett egy szokatlan dolgot a beiktatási ceremóniáján is.
Igen! Beiktatásán például integetés helyett szavakkal köszöntötte a híveket a Szent Péter téren és elnézést kért az olaszoktól, hogy nem ejti jól az olaszt, a „mi nyelvünket”. Ezzel a gesztussal egyből belopta magát az emberek szívébe.
Ő makacs és nagyon küzdő szellem volt.
Azt mondhatjuk, hogy igen, már csak a megélt tapasztalatai miatt is. II. János Pált óriási tömegek fogadták mindenhol és töretlen volt az utazási kedve. Nem véletlenül nevezik utazó pápának is, hiszen ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje összesen: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. II. János Pál olyan országokban is járt, ahol római katolikus egyházfő korábban még soha. Elutazott például Nagy-Britanniába, ahol találkozott az anglikán egyház fejével és II. Erzsébet királynővel, de járt a többségében görögkeleti vallású Romániában is: az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot. A pápák közül ő járt először Görögországban, Auschwitzban, és elsőként ő keresett fel egy mecsetet is a damaszkuszi útja során.
És ha jól tudom, Szarajevóban például hóviharban mutatott be szentmisét, hiába kérték őt, hogy egészségügyi állapota miatt azt halasszák el. Bosznia-Hercegovina fővárosában, Európa Jeruzsálemében pedig ünnepélyesen felavatták a szentté avatott II. János Pál pápa szobrát a Jézus Szíve Katedrális előtt.
Igen, így történt. Ő egy kivételes, karizmatikus és szentéletű ember volt. Nagyon komolyan vette az evangelizációt, az örömhír terjesztését. Nem véletlenül szeretett utazni, hiszen az apostoli utakat kihasználta, és olyan helyekre utazott el, ahol még fiatal az egyház: Afrikát például az egyház jövőjének nevezte és fontos volt számára, hogy elutazzon oda. Életét végig kísérte a békéért folytatott folyamatos küzdelem: Assissiben például létrehozta a békeimádságot, amely azt jelenti, hogy a világ egyházainak vezetőivel együtt imádkoztak a békéért.
II. János Pál pápa fogadja II. Erzsébet brit uralkodónot 2000. október 17-én a Vatikánban. II. János Pál 2005. április 2-án 84 éves korában szívelégtelenségben hunyt el Vatikánvárosban. A kereszténység történetének első lengyel pápája 1978. október 16-a óta állt a római katolikus egyház élén. 27 éves pápasága alatt 129 országot keresett fel, ő volt a legtöbbet utazó egyházfő. (MTI/EPA)
Ahogyan már közvetve érintettük, őt a fiatalok pápájának is nevezik. Miért?
János Pál sosem feledkezett meg a fiatalokról. 1984-ben útjára indította a fiatalok világtalálkozóját, amelyet az első tervek szerint mindig virágvasárnapon Rómában tartottak volna, de igény volt rá, hogy a Vatikán falain túlra is kivigyék. 1996-ban tartották meg az első világtalálkozót Rómán kívül és külön sikere az, hogy közel fél millió fiatal vesz részt egy-egy ilyen eseményen. 1996 óta minden évben máshol tartják meg és a hagyományt szerencsére utódai is tovább viszik. Legutóbb például Panamában rendezték meg.
Mi az, amiért II. János Pál példakép lehet egy fiatal számára?
Fontos, hogy a tanításai, a példamutatása és harcos személyisége a XXI. század fiataljainak is példaértékű minta lehet. Minden, amit tanított, azok nagyon aktuálisak ma is, és azt mutatják, hogy nemcsak a bajban kell imádkoznunk, hanem oda kell figyelnünk az élet ajándékaira is.
Ő ma is tud nekünk üzenni, hiszen felhívta a figyelmet az élet védelmére, és figyelmeztette a világot, hogy rossz irányba megyünk. Sajnos látjuk, mennyire igaza volt és nem változott semmi, így ő ma is egy aktuális személy.
Nagyon okos és mindig felkészült volt. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, járatos volt a latinban, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a “pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.
Mi az, amit a 100. évfordulón külön érdemes kiemelnünk a személyével kapcsolatban?
Azt mondhatjuk, hogy öröksége mindmáig velünk van, és ezt gondoznunk kell, nem szabad elfelejtkeznünk róla. II. János Pál tizenöt éve hagyott itt minket és sok mai fiatalnak, sok embernek ő csak egy pápa a sok közül, egy tankönyvi figura, egy történelmi személy. Nem engedhetjük meg, hogy egy történelmi személlyé “silányuljon” az emléke. Nem szabad, hogy ez így legyen. Megőrizni az emlékét, örökségét egy fontos feladatunk.
Önök készültek valamivel az évfordulóra?
Mi például elindítottunk egy II. János Pál pápa programsorozatot irodalmi pályázattal, vetélkedővel, amely azért is fontos, mert így a fiatalok megismerhetik őt.
Manapság nem csak egy influenszer vagy egy rocksztár lehet példakép, hanem egy pápa is.
A mostani járványhelyzetre tekintettel azonban jövőre tartjuk meg a teljes programsorozatot, most az online vetélkedő és a rajzpályázat azok, amelyek a Kelet-Európai Fiatalokért Egyesület szervezésében elindultak. Isten humora csodálatos, hiszen jövőre lesz, hogy a pápa 30 éve Magyarországon járt és 25 éve, hogy másodjára is ellátogatott hozzánk. Ez így talán még szebb évforduló lesz majd a jövő évben.
Ha már a járványt említjük, ma miért lehet aktuális a „Ne féljetek!” üzenet annak tükrében, hogy ő mennyi megpróbáltatáson ment át?
Ő arra tanít minket, hogy nem csak akkor kell Isten felé fordulnunk, amikor bajban vagyunk. II. János Pál számára az édesanyja miatt különösen fontos volt Szűz Mária, hiszen korán elveszítette őt. Pápai jelmondata is az volt, hogy Totus Tuus, azaz „Egészen a tiéd!”, amely a Szűzanyára vonatkoztatható. Amikor már nagy beteg volt, akkor is vállalta a szenvedést, mert bízott az Úrban.
II. JÁNOS PÁL pápa megáldja a hívőket a római Agostino Gemelli klinikán lévő szobájának ablakából, amikor vasárnap déli Úrangyala (angelus) imádságának idején egy percre megjelent az ablakban 2005. február 27-én. (MTI/EPA/Osservatore Romano)
Amikor már súlyos beteg volt, sokan meg voltak “botránkozva”, hogy miért nem mond le?
Igen valóban. A titkára azt mondta, hogy a Szentatya vállalja a keresztet és a szenvedést, hiszen ő nem fog leszállni a keresztről, mint Jézus Krisztus. A Szentatya hitt abban, hogy végig kell csinálnia azt, ami rá vár. Halála előtt már súlyos beteg volt, Parkinson-kórban szenvedett. Utólag feltételezhető, hogy maga is gondolkodott a lemondáson, de végül úgy döntött, kitölti hivatását, amit Istentől kapott feladatnak tekintett. A nyilvánosság elől sem titkolt kínjait tanúságtételként, az időskor, az emberi törékenység vállalásaként, a szenvedés értékének felmutatásaként fogta fel.
Ő egy örök példa marad az emberiség számára!
Bese Gergő atya május 18-án hétfő, azaz ma délelőtt 10 órakor online szentmisét mutat be Mátraverebély-Szentkúton a Szentatya születésének 100. évfordulója alkalmából.
A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Boldoggá avatási eljárását már temetésének hónapjában, az előírt öt évnél korábban elindította XVI. Benedek pápa. Boldoggá avatására rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén került sor, miután megtörténtnek ismertek el egy közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Idén május 7-én megkezdődött szüleinek, Emilia Wojtylának és idősebb Karol Wojtylának a boldoggá avatási pere. II. János Pált a nem vallásos emberek is szerették és tisztelték. Szolgálni akart mindig, mint a Mester, Jézus Krisztus és tanítványai. A szeretet éltette és a szeretet sugárzott egész lényéből, mellyel megerősítette a könyvében is gyakran idézett Szent János szavait: “Isten a szeretet.”
No gallery template found!Forrás: PS; Kiemelt kép:MTI/EPA; Videó forrása: Görög Katolikus Médiaközpont/Youtube
Facebook
Twitter
YouTube
RSS