Kell, hogy célja legyen a magyar kálváriának. Az nem lehet, hogy több, mint ezer év dicsősége és sorscsapásai céltalanul málljanak szét az éjszakában. Fordítsuk át a dolgot, váltsuk valóra a titokzatos megújulás káprázatát – írja Szánthó Mikós a Mandiner Trianon-publicisztikasorozatában.
Az Alapjogokért Központ igazgatója a trianoni békeszerződés évfordulóján a jövőről ír. Elmúlt száz év, de a következő száz év még fontosabb, az határozza meg, hogy volt-e értelme túlélnie a magyarságnak annak azt a rengeteg sorscsapást, ami a Kárpát-medencébe költözésünk óta ért minket. Mint írja, a magyar népnek igazsága van, ahogy igazsága volt a muhi csatánál és Mohácsnál is, de az igazság önmagában semmit nem ér, ha nincs mögötte erő.
A mi felelősségünk, hogy a velünk, körülöttünk élő népekkel tegyük újra naggyá a Kárpát-medencét, hogy megvédjük magunkat és együtt emelkedjünk fel, együtt építsük a közös jövőt és az új korszakot. (…) Most világosodik meg minden, minden értelmet nyer: megértjük, hogy mi magunk vagyunk a legendás felmentő sereg, akikre vártunk
– foglalja össze Szánthó, hogy milyen feladatok várnak még a magyarságra, hogy ahogy eddig, ne csak túléljünk, hanem újra nagyok és erősek legyünk, ahogy a történelmünk során már annyiszor felkeltünk a földről.
A teljes írás a mandiner.hu-n olvasható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS