Brüsszelben ismét felmerült, hogy a helyreállítási alap kifizetését a jogállamiság bizonyos kritériumaihoz kötnék. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a jogállamiság kérdésköre valójában “politikai furkósbotként” használt szankciórendszer, hiszen Brüsszel a jogállamiság kérdésköre által mindenféle szankciórendszert állít fel azokkal az országokkal szemben, amelyeknek politikai álláspontjai nem felelnek meg egyes nyugat-európai vezetőknek.
Az elmúlt napokban éles viták folytak az uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatban is – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szombaton az M1 aktuális csatornán.
A helyreállítási alapról szóló megállapodást akadályozza, hogy egyes országok egyáltalán nem akarnak hitelt felvenni annak érdekében, hogy más országokon segítsenek, ugyanakkor a csőd közeli állapotba került tagállamok ragaszkodnak a támogatások gyors folyósításához – magyarázta. A jövő hétvégi EU-csúcson jó esély van arra, hogy a tagállamok lépéseket tegyenek a megegyezés felé – vélekedett.
Politikai nyomásgyakorlás
Brüsszelben ismét felmerült, hogy a helyreállítási alap kifizetését a jogállamiság bizonyos kritériumaihoz kötnék – hívta fel a figyelmet. A 2015-ös migrációs válság után került előtérbe a jogállamisági kérdésköre, amely valójában egy “politikai furkósbotként” használt szankciórendszer – jelentett ki. Brüsszel a jogállamiság kérdésköre által mindenféle szankciórendszert állít fel azokkal az országokkal szemben, amelyeknek politikai álláspontjai nem felelnek meg egyes nyugat-európai vezetőknek – magyarázta Deák Dániel.
Forrás: MTI/Fotó: MTI/EPA/AFP/Kenzo Tribouillard
Facebook
Twitter
YouTube
RSS