Szigorú magyar feltételekkel verhetné magát adósságba az unió

A magyar  törvényhozás feltételeket szabva járulhat hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére. E feltételek szerint az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük; a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai; a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni; politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló és elnevezésű határozati javaslatot Kövér László házelnök, Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frkacióvezetői nyújtották be. A javaslat apropója az a tény, hogy a következő uniós költségvetést a héten elfogadhatják, és nem mindegy miről is szavaznak majd, mert ez nagyban meghatározza majd jövőnket. Nemcsak azért, mert egyedülálló lépésre készülnek, hanem azért is, mert az Unió egy 750 milliárd forintos hitel felvételét tervezi, amelynek garanciáját a tagállamok vállalnák. Ez óriási felelősség, gondoljunk csak bele! 

Korábban Simicskó István elmondta, hogy az uniós költségvetésnél a támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése. A képviselők az összevont vita után döntenek az egyetlen napirenden lévő javaslat elfogadásáról.

HATÁROZATI JAVASLAT A NEMZETÉRT 

A határozat javasolt szövege szerint Magyarország több mint másfél évtizeddel ezelőtt azért lett az Európai Unió tagja, hogy egy erős nemzetek alkotta erős Európa építéséhez járuljon hozzá. A szövegben rávilágítanak arra, hogy a koronavírus okozta világjárvány az európai gazdaságoknak példátlan kihívást jelent, hiszen idén növekedés helyett recesszió, munkanélküliség és növekvő államadósság fenyegeti az európai gazdaságokat. Az elmúlt tíz évben az Európai Unió legtöbb tagállama az eladósodás ellen, korábbi adósságainak csökkentéséért harcolt és mi, magyarok is így tettünk.

Csökkentettük az államadósságunkat és a költségvetési hiányt, történelmi mélységbe szorítottuk a munkanélküliséget és a jegybanki alapkamatot, a rendszerváltoztatás óta soha nem látott mértékűre emeltük a foglalkoztatottságot. A koronavírus-járvány minden uniós tagállamban óriási gazdasági károkat okozott. Minden válság veszély, de lehetőség is egyben.

Mint a beterjesztők írják, a helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel. Hozzáteszik azonban, hogy mi, magyarok, pontosan tudjuk, hogy minden hitelfelvétel kockázatos, ezért a hitel felhasználásakor észszerűen kell eljárni. A közösen felvett hitelt méltányos és kiegyensúlyozott módon kell szétosztani, a pénz felhasználhatóságát függetleníteni kell a politikai szempontoktól. A tagállamoknak a rájuk eső pénzügyi források felhasználásában szabad kezet kell biztosítani, de a közösen felvett hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában szabad felhasználni – írják a javaslat szövegében. Hozzáteszik: 

Ezért az Országgyűlés felhívja Magyarország Kormányát, hogy az Európai Tanácsban a Következő Nemzedék (Next Generation) EU Eszköz és az uniós Többéves Pénzügyi Keret (MFF) elfogadása során a következő alapelvek szerint járjon el:

– az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;

– a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;

– a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;

– politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;

– a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

Az Európai Unió tagjaként és az egységes piac részeként Magyarország érdeke, hogy az EU megfelelő intézkedésekkel és eszközökkel biztosítsa az európai gazdaság mihamarabbi helyreállítását. Magyarország ugyan nem ért egyet a válságkezelés érdekében választott megoldással, mely adósság-közösséget teremt a tagállamok között, de a jelenlegi rendkívüli helyzetben ezt egyszeri intézkedésként kész elfogadni.

-emelik ki. 

KÖZÖS ADÓSSÁG, MÉLTÁNYOS RÉSZESEDÉS 

Az uniós csomaggal az Európai Unió tagállamai a Közösség történetében először közös adósságot vállalnak. A Következő Nemzedék EU Eszköz részeként a helyreállítási terv alapját képező nagyszabású, uniós keretek között történő hitelfelvétel hosszú távú közös felelősségvállalást is jelent. A helyreállítási csomag az Unió közös hitelfelvételén, és nem az egyes tagállamok különböző mértékű befizetésein alapszik, így abból méltányos és kiegyensúlyozott módon kell mindenkinek részesülni. Minden egyes tagállam számára lehetőséget kell teremteni a saját gazdaságának helyreállítására, a szükséges változtatások véghez vitelére.

A javaslat indokolása jól elmondja, hogy a Következő Nemzedék EU Eszköz sikerességének kulcsa a tagállamok egymás közötti, illetve az uniós intézmények irányába tanúsított együttműködése és bizalma, hiszen az eszköz valóban óriási felelősség is egyben: azt valóban a következő nemzedék fogja megfizetni. Hozzáteszik, hogy ezek megőrzéséhez és megerősítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a kohéziós támogatások elveinek érvényesítésével csökkentsük a tagállamok közötti gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket, az EU ne büntesse, hanem ismerje el azon országok teljesítményét, amelyek az elmúlt években a közösségi jog gazdaságpolitikai kritériumait betartva sikeres gazdaságpolitikát folytattak, és azonos helyzetben lévő, azonos méretű tagállamok között indokolatlan különbséget ne tegyen.

Az uniós jogállamisági eljárások mára ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett feloldhatatlan konfliktusokat szültek, jogállami elvek helyett a politikai érdekérvényesítés eszközei lettek emelik ki. 

A Kövér-Kocsis-Simicskó által jegyzett szöveg szerint a jogállamiság elvével maga a csomag sem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat.

A szabadság, demokrácia és jogállam közös európai értékek, de ezek valós jelentése kapcsán komoly nézeteltérések vannak, a jogállamisági eljárások így mára kizárólag politikai vádakon alapuló, valójában világnézeti különbségekből fakadó vitákká váltak. A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyamatban lévő eljárások évek óta tartanak, semmilyen érdemi eredménnyel nem jártak, nem jogállami kritériumokon, hanem politikai vádakon alapulnak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a bevándorlást és Európa jövőjét az erős európai nemzetek szövetségeként képzelik el. Ezeknek a lezárása elengedhetetlen feltétele annak, hogy közös adósságot vállaljunk, közösen döntsünk az európai nemzetek jövőjéről – zárul a javaslat indokolása.

Korábban Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjúban elmondta, hogy bíznak abban, hogy a baloldali pártok is támogatják majd azt az országgyűlési határozati javaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a kormányfőt, hogy a magyar emberek érdekében járjon el az Uniós költségvetés tárgyalásakor. Bővebben itt olvashat a témában! 

A határozati javaslat itt olvasható! 

Forrás: parlament.hu, kiemelt kép: MTI/EPA