Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n megjelent írásában mutatott rá, hogy egészségügyi és gazdaságvédelmi szempontból is kiemelkedő teljesítményt nyújtott hazánk a koronavírus-járvány idején. Matolcsy leszögezi, hogy objektív mutatók alapján kijelenthető, hogy az EU 27 tagállama közül Magyarország reagált a legsikeresebben a kihívásra, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank első embere rámutat, hogy versenyképességi szempontból még mindig van néhány kulcsfontosságú terület, ahol hasonló sikerekre lenne szüksége az országnak. Ennek okán Matolcsy arra biztat: érjük utol magunkat!
Járványkezelésben eddig elsők vagyunk az EU országok között. A világban is legalább az első tíz között állunk, miközben uniós versenyképességünk a 19. helyre elég és az EU-ban a gazdasági fejlettség terén /egy főre jutó GDP és GNI, vásárlóerő paritáson/ csak a 21. helyen állunk. Mit is kell tennünk?
– foglalja össze a helyzetet és teszi fel a kérdést Matolcsy György.
Érjük utol magunkat, tehát az élet minden területén zárkózzunk fel ahhoz a hatékony és sikeres működéshez, amit eddig a járványkezelésben elértünk.
– fogalmaz a jegybankelnök, aki kitér arra is írásában, hogy az MNB kutatta a világban először a COVID-19-re adott kormányzati intézkedéseket. Erről elmondja, hogy olyan indexet alkottak, amelynek összetevői mintegy 97 százalékban objektív mérőszámokon alapulnak.
Az index még nem tartalmazza az EU közös válságkezelési döntéseinek várható hatásait. Már most nagy valószínűséggel előre jelezhető azonban, hogy azok járnak majd jól az uniós közös forrásokkal, akik eddig is jól kezelték az összetett válságot és azok nem képesek majd jól használni a pénzt, akik eddig sem voltak képesek jó döntéseket hozni. Nem az számít a legtöbbet, hogy ki mennyi pénzt kap az uniótól, hanem az, hogy miképpen használja azt fel: a romló versenyképességű tagállamok lemaradása nő, a versenyképesek tovább erősödnek.
– szögezi le Matolcsy. Kifejti azonban a felzárkózásra vonatkozó prognózisokat is az elnök, akinek összegzése szerint hazánk az utóbbi évtizedben sikeres és eredményes úton járt a növekedés tekintetében is.
Bizonyítottuk, hogy a magyar felzárkózásra nem igaz a „csökkenő hozadék” elvére épülő vélekedés, miszerint ahogy közeledünk a fejlett gazdaságokhoz, egyre nehezebb a felzárkózás, így egyre kisebb a felzárkózás üteme. Fordítva igaz, 2018/2019-ben már 3 százalékos növekedési előnyünk volt az EU átlaghoz képest a korábbi 2 százalékkal szemben. A magyar modell a „növekvő hozadék” alapján működik, mert az „egyensúly és növekedés” képlete – a bővülő tőkefelhalmozás és tőkevonzás révén – gyorsuló felzárkózást eredményez.
– írja. Fontos megállapításokat tesz azonban Matolcsy Magyarország stratégiai hiányosságiról is, amelyek a jövő szempontjából mindenképpen kulcsfontosságú területekként kezelendőek.
A hagyományos területek mennyiségi lemaradásainak jelentős részét ledolgoztuk /foglalkoztatás, demográfia, költségvetés, torz adórendszer, pénzügyi sebezhetőség, devizaadósságok, hitelezés, megtakarítások/, de a jövő megnyerése szempontjából döntő, minőségi területeken alig léptünk előre. Az egészség és egészségügy, a tudás és oktatás, a kutatás és fejlesztés, a hazai tulajdonú innovatív technológiák, a digitális átállás, az állami hatékonyság, vagy a megújuló energiaforrások terén nem vagy alig mérséklődött a lemaradásunk.
Ezekkel kapcsolatban azonban optimista hangot üt meg a szerző, aki egyben emlékeztet a jó gyakorlatok átültetésének lehetőségére is.
Világos tehát az előttünk álló versenyszakasz stratégiája: onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol a versenyképességi lemaradás van. Sőt, onnan jöhet a legtöbb új jövedelem, ahol a legnagyobb a lemaradás. A legjobb hír azonban az, hogy ez egyszer már sikerült: 2020 első felében az EU legjobb összetett járványkezelését sikerült elérnünk. Elég, ha ezt ismételjük a versenyképesség többi területén 2030-ig, újra és újra
– zárja publikációját a jegybank elnöke.
Forrás: Novekedes.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS