Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n megjelent írásában mutatott rá, hogy egészségügyi és gazdaságvédelmi szempontból is kiemelkedő teljesítményt nyújtott hazánk a koronavírus-járvány idején. Matolcsy leszögezi, hogy objektív mutatók alapján kijelenthető, hogy az EU 27 tagállama közül Magyarország reagált a legsikeresebben a kihívásra, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank első embere rámutat, hogy versenyképességi szempontból még mindig van néhány kulcsfontosságú terület, ahol hasonló sikerekre lenne szüksége az országnak. Ennek okán Matolcsy arra biztat: érjük utol magunkat!
Járványkezelésben eddig elsők vagyunk az EU országok között. A világban is legalább az első tíz között állunk, miközben uniós versenyképességünk a 19. helyre elég és az EU-ban a gazdasági fejlettség terén /egy főre jutó GDP és GNI, vásárlóerő paritáson/ csak a 21. helyen állunk. Mit is kell tennünk?
– foglalja össze a helyzetet és teszi fel a kérdést Matolcsy György.
Érjük utol magunkat, tehát az élet minden területén zárkózzunk fel ahhoz a hatékony és sikeres működéshez, amit eddig a járványkezelésben elértünk.
– fogalmaz a jegybankelnök, aki kitér arra is írásában, hogy az MNB kutatta a világban először a COVID-19-re adott kormányzati intézkedéseket. Erről elmondja, hogy olyan indexet alkottak, amelynek összetevői mintegy 97 százalékban objektív mérőszámokon alapulnak.
Az index még nem tartalmazza az EU közös válságkezelési döntéseinek várható hatásait. Már most nagy valószínűséggel előre jelezhető azonban, hogy azok járnak majd jól az uniós közös forrásokkal, akik eddig is jól kezelték az összetett válságot és azok nem képesek majd jól használni a pénzt, akik eddig sem voltak képesek jó döntéseket hozni. Nem az számít a legtöbbet, hogy ki mennyi pénzt kap az uniótól, hanem az, hogy miképpen használja azt fel: a romló versenyképességű tagállamok lemaradása nő, a versenyképesek tovább erősödnek.
– szögezi le Matolcsy. Kifejti azonban a felzárkózásra vonatkozó prognózisokat is az elnök, akinek összegzése szerint hazánk az utóbbi évtizedben sikeres és eredményes úton járt a növekedés tekintetében is.
Bizonyítottuk, hogy a magyar felzárkózásra nem igaz a „csökkenő hozadék” elvére épülő vélekedés, miszerint ahogy közeledünk a fejlett gazdaságokhoz, egyre nehezebb a felzárkózás, így egyre kisebb a felzárkózás üteme. Fordítva igaz, 2018/2019-ben már 3 százalékos növekedési előnyünk volt az EU átlaghoz képest a korábbi 2 százalékkal szemben. A magyar modell a „növekvő hozadék” alapján működik, mert az „egyensúly és növekedés” képlete – a bővülő tőkefelhalmozás és tőkevonzás révén – gyorsuló felzárkózást eredményez.
– írja. Fontos megállapításokat tesz azonban Matolcsy Magyarország stratégiai hiányosságiról is, amelyek a jövő szempontjából mindenképpen kulcsfontosságú területekként kezelendőek.
A hagyományos területek mennyiségi lemaradásainak jelentős részét ledolgoztuk /foglalkoztatás, demográfia, költségvetés, torz adórendszer, pénzügyi sebezhetőség, devizaadósságok, hitelezés, megtakarítások/, de a jövő megnyerése szempontjából döntő, minőségi területeken alig léptünk előre. Az egészség és egészségügy, a tudás és oktatás, a kutatás és fejlesztés, a hazai tulajdonú innovatív technológiák, a digitális átállás, az állami hatékonyság, vagy a megújuló energiaforrások terén nem vagy alig mérséklődött a lemaradásunk.
Ezekkel kapcsolatban azonban optimista hangot üt meg a szerző, aki egyben emlékeztet a jó gyakorlatok átültetésének lehetőségére is.
Világos tehát az előttünk álló versenyszakasz stratégiája: onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol a versenyképességi lemaradás van. Sőt, onnan jöhet a legtöbb új jövedelem, ahol a legnagyobb a lemaradás. A legjobb hír azonban az, hogy ez egyszer már sikerült: 2020 első felében az EU legjobb összetett járványkezelését sikerült elérnünk. Elég, ha ezt ismételjük a versenyképesség többi területén 2030-ig, újra és újra
– zárja publikációját a jegybank elnöke.
Forrás: Novekedes.hu; Fotó: MTI
ómió
2020-08-04 at 10:41
A próféta beszéljen belőle!
Naprózsa
2020-08-03 at 20:35
Természetesen a kutatás fejlesztés nagyon fontos, de legyünk tisztában a realitásokkal: egy ilyen kis létszámú nemzet nem veheti fel a versenyt a tőkeerős, sőt nagy hadseregek mint gazgag megrendelők által finanszírozott kutatásokkal, merthogy sem annyi magyar gondolkodó nem áll rendelkezésre, sem nem tudunk külföldi agyakat elszívni és megfizetni.
Sokkal inkább a Japán, Dél-Korea…stb. vagy a mi kiegyezés utáni fejlődési módszert kellene követnünk: nem annyira fejleszteni, hanem mindjárt a legmodernebb technikát betelepíteni, akár társ külföldi tőkével együttműködve.
Persze máris jó módszer, hogy megritkítjuk a semmire se jó egyetemi álszakokat mint büfé-fogalmamsincsmilegyek, társadalommérnöki, szociológia-köldöknéző, kommunikáció-atehénbőliskibeszélemaborjút ál-diplomaképzőket és igazi tudás felé tereljük az egész életükön át léhűteni vágyó ifjakat.
Logikus
2020-08-04 at 01:27
De igen felveheti. Lásd: Svédország, ami szintén akkora mint Magyarország, vagy Norvégia, ami kisebb, vagy Svájc, ami még kisebb, vagy Ausztria, stb. Mindent lehet ha van rá akarat.
oshon
2020-08-04 at 08:02
En is megvalositonak latom … de ehhez ugy ahogy Naprozsa mondta , a fiatalokat IGAZI TUDAST kell birtokoljanak , aztan a munkahoz szoktatni , alazatos szorgalommal dolgozni es nem utolso sorban belejuk ‘verni’ a magyarsagot , a hazafiassagot es a hitet ! Sokszor hivatkozom a jappanokra , nezzek meg mit ertek el ezek az emberek a semmibol indulva , ugy mint utobbi evtizedekben tettek a delkoreaiak is … igy lesznek eredmenyek , lesz minden , boldogsag is , de ezert tenni kell … Hajra Magyar Nemzet , Isten aldjon !
Zolee
2020-08-04 at 14:20
Ehhez olyan oktatàsi rendszert kellene kialakítani mint amilyen ezekben az orszàgokban van, nemcsak az egyetemeken hanem màr az àltalànos iskolàban. De addig amíg ugyanazt a 30 èvvel ezelőtt is elavult rendszert nyomjàk az iskolàkban, addig erre esèly sincsen.
Andromeda
2020-08-04 at 19:57
A felsorolt országok ugyan innovatívak, de pl. Norvégia olajnagyhatalom, Svájc évszázadok óta bank-, és adóparadicsom, vagyis a mázli iszonyatosan nagy szerepet játszott, játszik.
Naprózsa
2020-08-04 at 14:03
Egy kisebb létszámú és szegény nemzet nem azért nem veheti fel a kutatási versenyt a nagyobb gazdagokéval, mert butább, hanem mert nagy tömegek kutatónak, fejlesztőnek alkalmazása, amikor azt se lehet tudni, hogy sok pénz és évtizedek befektetése után lesz-e eredmény, a legdrágább pénzteremtési módszer. Ráadásul mint stoplis cipő, a golyóstoll, a fénybeton is megmutatta, hogy a tőkererős nyugatiak, multik pofátlanul lenyúlják a találmányainkat és nem kevés idegi, anyagi terhelés – ha egyáltalán sikerül – kivédeni a lopást, évtizedek után pert nyerni.
Ráadásul magyaroknak – saját tapasztalatból mondom – van egy kellemetlen irigy tulajdonsága: A “mitugrálsz, úgysem lesz ebből semmi, jó ahogy van” – mentalitás. Elismert mérnökként vért izzadok, hogy valami újszerű megoldásra rávegyek bárkit, aztán ha beválik, úgy emlékeznek, hogy ők eleve is így gondolták. A külföldről hazalátogatók rendszeresen hívtak magukhoz, azt mondták, nyugaton rég szuper karriert futhattam volna be, ott tisztelik a tehetséget (nyilván ott sem mindenki), de itt “a dögöljön meg a szomszéd tehene is” – a fura mentalitás, meg a “ne akarj különb lenni”.
Ilyen tömeges mentális hozzáállásnál nehéz tudás-fejlesztés nagyhatalommá válni, noha mi magyarok tényleg átlagnál is okosabbak és találékonyabbak vagyunk.
De nem nyitok vitát, mindenki gondoljon erről amit akar, én tapasztalatból beszélek.
bl
2020-08-03 at 20:29
Igen. Tulajdonképpen az kellene csinálni, hogy félelemtől(élniakarástól)vezérelten újra és újra át kellene ugrani magunkat.
Logikus
2020-08-03 at 18:37
Reméljük, hogy a járvány nem fog 2030-ig tartani :))
Rita
2020-08-04 at 13:26
Ez csak az “Enter” billentyűn múlik..