Libanon fővárosában, Bejrútban kedd este történt robbanás, amelynek több ezer sebesültje és már száznál több halottja van. Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 1 millió eurót ajánl fel az Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyház számára. Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára szerint rövid távon életmentő segítségre van szüksége Libanonnak a bejrúti robbanás után. A robbanás a bejrúti kikötő körzetében történt, ott, ahol több robbanóanyag-raktár – más források szerint vegyianyagraktár – található. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították és gyásznapot hirdettek. Összeállításunkban elolvashatja, mi történt és milyen szörnyű pusztítást végzett a robbanás.
A hatalmas erejű detonációban több mint négyezren sérültek meg. Köztük van az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagja – közölte szerdán az al-Dzsazíra hírtelevízióval Farhan Haq, az ENSZ-főtitkár szóvivője. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították. Az első hírek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második rendkívüli erősségét pedig az, hogy nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonna ammónium-nitrát robbant fel, amelyet már hat éve tároltak egy kikötői raktárban. Nagy valószínűséggel egy kisebb tűz okozta a bejrúti kikötőben tárolt nagy mennyiségű ammónium-nitrát berobbanását kedd este – ezt mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A szakértő úgy fogalmazott: „finoman szólva” is szabálytalan 2700 tonna ammónium-nitrát tárolása egy városban.
Magyarország egymillió euróval segíti a maronita katolikus egyházat
Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Bejrútban történt robbanás okozta károk enyhítése érdekében 1 millió eurót ajánl fel az Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyház számára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Havasi Bertalan hozzátette, hogy a forrást azonnal átcsoportosítják és a Hungary Helps Program keretében folyósítják. Havasi Bertalan beszámolt arról is, hogy a nap folyamán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részvétlevelet küldött a Kereszténydemokrata Internacionáléban (CDI) a Fidesszel közösen részt vevő libanoni keresztény pártnak, miután kiderült, hogy a Kataeb főtitkára, Nazar Najarian is életét vesztette a keddi robbanásban.
Romos lakóházak a bejrúti kikötőben történt előző napi hatalmas robbanást követően 2020. augusztus 5-én. Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh
Azbej Tristan: Életmentő segítségre van szüksége Libanonnak
Rövid távon életmentő segítségre van szüksége Libanonnak a bejrúti robbanás után – erről a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára beszélt szerda reggel az M1 aktuális csatornán. Azbej Tristan telefonon bejelentkezve közölte, hogy miután egyeztetett Libanon magyarországi nagykövetével és karitatív szervezetekkel, úgy látja, hogy elsősorban katasztrófavédelmi és orvosi segítségre van szüksége Libanonnak. Hozzátette, hogy több mint 4000-en sérültek meg a keddi kettős robbanásban, és ennyi sérültet képtelen ellátni a helyi egészségügyi rendszer.
Tudni kell azt is, hogy Libanonban jelenleg államcsőd van, és a bejrúti kikötőben a robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg, amelyeket középtávon pótolni kell. Hosszú távon pedig újjáépítési segítségre lesz szüksége az államnak, hiszen például egy kórház is megsemmisült a robbanásban
– mondta Azbej Tristan.
A magyar nép nevében szeretném kifejezni legmélyebb együttérzésemet Önnek és a libanoni embereknek. Részvétünket fejezzük ki az áldozatok családjainak, gyors és teljes felépülést kívánunk a sebesülteknek
– írta a libanoni miniszterelnöknek Orbán Viktor.
A bejrúti kikötőben történt hatalmas robbanás sebesültjei a libanoni főváros egyik kórházában 2020. augusztus 4-én. Fotó: MTI/EPA/Nábil Munzer
MEGSÉRÜLT A MAGYAR KÖVETSÉG ÉPÜLETE, DE MAGYAR ÉRINTETTRŐL NEM TUDNAK
A bejrúti robbanásban megsérült a magyar követség épülete, magyar érintettről azonban nem tud a Külgazdasági és Külügyminisztérium, segítséget eddig senki sem kért – írta közösségi oldalán a tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán. Menczer Tamás úgy fogalmazott, hogy a minisztérium megdöbbenéssel értesült a pusztító libanoni robbanásról, és együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak és a sérülteknek, valamint Libanon mellett áll ebben a szörnyű helyzetben. A nagykövetség kapcsolatban van a helyi hatóságokkal. A követség épületében álmennyezetek szakadtak le és ablakok törtek be, ahogy több munkatársuk lakásán is – közölte az államtitkár. Kollégáik jól vannak, készek arra, hogy szükség esetén segítsék a magyar állampolgárokat – tette hozzá.
A pusztítás nyomai az egyik kórházban a bejrúti kikötőben történt előző napi hatalmas robbanást követően 2020. augusztus 5-én. Fotó: MTI/AP/Haszan Ammar
EGY HELYSZÍNEN ÉLŐ MAGYAR LÁTTA A ROBBANÁST
Egy Bejrútban élő magyar férfi szemtanúja volt a libanoni főváros kikötőjében kedd este történt robbanásnak, amelynek több ezer sebesültje és már több tucat halottja van. Az M1 Híradónak Skype-on nyilatkozó Németh Ágoston elmondta, hogy a kikötővel szomszédos városrészben lakik menyasszonyával, mintegy 300-400 méterre a történtektől. A lakásuk teraszáról nézte végig ahogy 17 óra 40 perckor lángba borult a kikötőben egy épület. Először puskaropogás szerű hangot hallott, majd 18 óra után volt a második, az igazán hatalmas robbanás, amelyet a felvételeken látni. Egy pillanattal később az ablakok kitörtek, ő a földön találta magát és látta, hogy a lakásuk romokban van: minden ablak kitört, az összes bútor szanaszét repült, semmi nem maradt a helyén, mindenütt üvegszilánkok borították a padlót, a bejárati ajtó teljesen kidőlt, a lift fémajtaja beszakadt. Úgy döntöttek, hogy a barátaikhoz költöznek át. Útban feléjük az utcán folyamatos volt a szirénázás, és látták, ahogy sebesülteket visznek autókkal. A férfi közölte, hogy a teraszukról látta azt is, amint egy hajót a robbanás odébb lök, és az épület, amely kigyulladt, eltűnt, helyén kráter van, amelybe beömlött a tenger. Németh Ágoston elmondta még, hogy jól vannak, szerencsére több magyar barátjuk él Bejrútban, akikkel felvették a kapcsolatot, azok pedig felajánlották, hogy megszállhatnak náluk.
Tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén a bejrúti kikötőben, a robbanás helyszínén. Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh
A FESZÜLTSÉGEK ELLENÉRE IZRAEL IS SEGÍTSÉGET NYÚJT A LIBANONIAKNAK
A két ország közötti háborús feszültség ellenére Izrael humanitárius segítséget ajánlott fel Libanonnak, és több izraeli kórház is jelentkezett sebesültek ellátására a keddi rendkívüli erejű robbanások nyomán – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán. Az izraeli hadsereg szóvivője arab nyelvű Twitter-üzenetben már kedd este humanitárius segítséget ajánlott, amelyhez az országok közti feszültség ellenére a politikai vezetők és több kórház igazgatója is csatlakozott. Benjámin Netanjahu miniszterelnök felkérte a nemzetbiztonsági tanács vezetőjét, hogy tárgyaljon Nikolaj Mladenovval, az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátorával az izraeli segítség ügyében.
Osztozunk a libanoni nép fájdalmában a katasztrófa idején, és segítő kezet nyújtunk
– írta Reuven Rivlin államelnök héber, arab és angol nyelvű Twitter-üzenetében kedd éjjel.
Kötelességünk mindenkit segíteni, akinek szüksége van rá, természetesen a szomszédainkat is. Felkészültek vagyunk minden olyan feladatra, amelyet ránk osztanak
– nyilatkozott a Seba igazgatója, Jichák Kreisz professzor. Izraeli részről elsőként, már kedd este, közvetlenül a robbanást követően a Beni Ganz vezette védelmi minisztérium és a Gabi Askenázi vezette külügyminisztérium ajánlotta fel a libanoni kormánynak orvosi felszerelés Libanonba küldését és sérültek izraeli fogadását. Izrael mintegy másfél évvel ezelőtt csatlakozott az ENSZ-nek ahhoz a szervezetéhez, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy olyan országokat is segítsen, amelyeket nem háborús katasztrófa sújtott, még akkor is, ha ellenséges viszonyban áll velük. A támogatás függ a fogadó ország jóváhagyásától, de a közvetítők, például Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és az ENSZ UNIFIL békefenntartó egységének bevonása befolyásolhatja a döntést. A bejrúti robbanás esetében Izrael fő előnye a Libanonhoz való földrajzi közelsége és gyors elérhetősége.
A bejrúti kikötőben történt hatalmas robbanás egyik sebesültjét viszik 2020. augusztus 4-én. Fotó: MTI/EPA/Dar Al Mussawir/Ibrahim Dirani
Mint ismeretes, Izrael és Libanon között nincs békemegállapodás, és a hetvenes évek vége óta több ízben háborúhoz vezetett viszályuk, az izraeli hadseregnek elsősorban a Libanonban állomásozó Palesztinai Felszabadítási Szervezet egységeivel, majd az Iránból támogatott síita Hezbollah fegyvereseivel kialakult fegyveres konfliktusai miatt.
Az elmúlt napokban is kiéleződött a viszály a Hezbollahhal, miután Damaszkuszban mintegy két héttel ezelőtt egy légicsapásban megölték a síita szervezet egyik harcosát. A Hezbollah bosszút esküdött, és egy hete egy osztaga behatolt Izrael területére a libanoni határnál fekvő, vitatott hovatartozású Seba ültetvényeknél, majd visszavonult, miután az izraeli hadsereg tüzet nyitott. A Hezbollah tagadta részvételét az incidensben. Hétfőn az izraeli hadsereg a szíriai határnál megölt négy határsértőt, akik pokolgépet próbáltak elhelyezni.
MEGVAN, HONNAN SZÁRMAZIK A FELROBBANT MŰTRÁGYA
A Bejrútban elraktározott, majd felrobbant nagy mennyiségű műtrágya a Rhosus nevű hajóról származik, amelynek orosz tulajdonosa volt, és rakományát hat évvel ezelőtt kobozta el a libanoni vámhivatal – közölte szerdán az LBCI televízió, amelynek információiról az RBC orosz hírportál közölt pontosító részleteket. Az LBCI a libanoni legfelsőbb védelmi tanács ülésének eredményeiről beszámolva közölte, hogy a veszélyes rakomány, a 2750 tonna ammónium-nitrát a Rhosus nevű hajón érkezett 2014 szeptemberében a bejrúti kikötőbe. A hajó a georgiai Batumi városból indult úti célja, Mozambik felé. Meghibásodás miatt azonban kénytelen volt útközben váratlanul kikötni a libanoni fővárosban. A helyi hatóságok megvizsgálták a moldovai zászló alatt hajózó Rhosust, és megtiltották, hogy elhagyja a kikötőt, a veszélyes műtrágyarakományt pedig elkobozták és raktárba helyezték. A Rhosus tulajdonosa az orosz állampolgárságú, Cipruson élő Igor Grecsuskin volt. A kikötés után csődöt jelentett, erre hivatkozva elhagyta a hajót, a legénységet pedig fizetés nélkül faképnél hagyta.
Sebesült férfinak nyújtanak segítséget a bejrúti kikötőben bekövetkezett robbanás után 2020. augusztus 4-én. Fotó: MTI/AP/Huszein Malla
A bejrúti robbanás okáról már korábban is jelentek meg feltételezések, ismert volt, hogy petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal. Ammónium-nitrát robbanására utal az is, hogy szemtanúk szerint utána narancssárga felhő keletkezett. Hasonló, vörösesbarna színe van a nitrátvegyületek robbanása után keletkező, mérgező nitrogén-dioxid gáznak is.
Michel Aun libanoni elnök szerdán bejelentette, hogy vizsgálat indul a végzetes katasztrófa okainak teljes feltárása érdekében. Jelezte, hogy a vizsgálat eredményéről maradéktalanul tájékoztatni fogják a közvéleményt. Az államfő televíziós beszédében segítséget kért más országoktól arra utalva, hogy Libanon a gazdasági összeomlás szélén áll.
CSEHORSZÁG SPECIÁLIS MENTŐCSAPATOKAT KÜLD
Csehország speciális mentőcsapatot küld Bejrútba, amely segíteni fog a keddi robbanás által összedöntött vagy megrongált épületek romjainak átkutatásában, ezt jelentette be Jan Hamácek belügyminiszter szerda reggel a Twitteren, Tomás Petrícek külügyminiszter pedig azt közölte, hogy Csehország továbbá tízmillió korona (135 millió forint) értékű humanitárius segélyt is küld Libanonnak. A mentőket és a humanitárius segélyt szerda délután a cseh hadsereg szállítórepülőgépe viszi Bejrútba. Az USAR nevű 36 tagú csapatban mintegy 30 tűzoltó, orvos, statikus és néhány kinológus is lesz, akik kutyákkal fogják átkutatni a romokat. A prágai tűzoltókhoz tartozó USAR-csoport különleges kiképzést kapott, és általában természeti katasztrófák idején kerül bevetésre. A csoport az esemény idejétől számítva tíz órán belül kész a bevetésre. A mentési csúcstechnikával felszerelt csoport a múltban már több csehországi és külföldi természeti katasztrófánál is segítséget nyújtott.
Egy kikötőben történt a robbanás. Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh
SZÁMOS ORSZÁG AJÁNLOTTA FEL SEGÍTSÉGÉT
Számos ország ajánlotta fel a segítségét szerdán Libanonnak. Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy csütörtökön elutazik a közel-keleti országba, ahol találkozik hivatali partnerével, Michel Aunnal, valamint a miniszterelnökkel, Hasszán Diábbal. A tájékoztatás szerint Párizs a szolidaritása jeleként két repülőgéppel szakértőket és felszereléseket küld Bejrútba. Németország csaknem ötven kutatási-mentési szakembert küld Libanonba, ahogyan Lengyelország is segítségnyújtást jelentett be. Eközben az Európai Unió is élesítette a polgári védelmi mechanizmusát, amelynek keretében tűzoltókat, mentőfelszereléseket, járműveket és keresőkutyákat akarnak Libanonba küldeni a tagállamokból. Eddig Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország és Németország jelezte részvételi szándékát, de várhatóan más országok is csatlakozni fognak. Marise Payne ausztrál külügyminiszter közölte, hogy országa nagyjából 1,4 millió dollárnyi támogatást ajánl fel a Világélelmezési Program (WFP) és a vöröskereszt számára a katasztrófa által érintettek ellátásának biztosítása céljából. Oroszország ötrepülőnyi humanitárius segély küldéséről döntött. Irak hatkamionnyi egészségügyi felszerelést szállít Libanonba, illetve orvosokat, ápolókat. Továbbá Jordánia és Egyiptom is hasonló intézkedéseket jelentett be.
Sebesült férfi megy egy romos lakóház előtt a bejrúti kikötőben történt előző napi hatalmas robbanást követően 2020. augusztus 5-én. Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh
AZ EU TŰZOLTÓK KÜLDÉSÉVEL ÉS MŰHOLDAS RENDSZERÉVEL SEGÍT
A libanoni hatóságok kérésére az Európai Unió (EU) aktiválta polgári védelmi mechanizmusát, amelynek keretében több mint száz magasan képzett tűzoltót küld az országba a szükséges felszerelésekkel, valamint rendelkezésére bocsátotta Kopernikusz nevű műholdjának felvételeit, erről Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos beszélt szerdán. Lenarcic közölte, hogy a tűzoltásban járatos szakemberek mellett az Európai Unió a városi környezetben kutatásra és mentésre kiképzett keresőkutyákat is a helyszínre küld az életben marad, romok alatt rekedt emberek felkutatására. Az uniós segítségnyújtás keretében hamarosan Bejrútba érkező személyi és eszközállományához ez idáig Hollandia, Görögország és Csehország, valamint Franciaország, Lengyelország és Németország erősítette meg hozzájárulását. Az EU továbbá Libanon rendelkezésére bocsátotta Kopernikusz nevű térképészeti műholdrendszerét, hogy támogassa a mentésben és kárelhárításon dolgozó hatóságokat.
Az unió vészhelyzeti reagálási koordinációs központja a nap 24 órájában kapcsolatban áll a közel-keleti ország illetékeseivel és kész további segítséget nyújtani a felvetődő szükségletek kielégítésére
– tette hozzá Lenarcic.
Az ITV News összeállítása is mutatja mekkora erejű volt a robbanás:
TÖBB INTÉZMÉNY ÉS ORSZÁG VEZETŐJE IS REAGÁLT
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében közzétett Twitter-üzenetében szolidaritását fejezte ki az áldozatok családjaival, és teljes támogatásában biztosította a libanoni hatóságokat. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Kijelentette, az EU kész további támogatást nyújtani Libanonnak. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében azt közölte, Európa Libanon mellett áll, és a szolidaritás szellemében minden segítséget kész megadni a libanoni népnek annak érdekében, hogy mihamarabb túljusson a tragédián.
Forrás: PS/MTI, kiemelt kép: MTI/AP/Huszein Malla
Facebook
Twitter
YouTube
RSS