Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át a széndioxid-kvótából származó bevételből, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon, létrehozva megyénként az újszülöttek erdejét – hangzott el a bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelték: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Úgy fogalmaztak: “lényegében a fákat és az erdőket hívjuk szövetségbe azért, hogy a klímavédelem érdekében sikerrel tudjunk fellépni”.
Kaderják Péter, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatón elöljáróban elmondta: alkotmányos és erkölcsi kötelesség is, hogy a Kárpát-medencében olyan, vagy még jobb természeti környezetben élhessenek unokáink, mint amelyben a mai kor embere él. Mint hozzátette, ennek érdekében és a klímaváltozást negatív hatásaira való felkészülés részeként, azt ellensúlyozandó a kormány több fontos lépést is tett: többek között elfogadta Magyarország első integrált nemzeti energia- és klímatervét, valamint újraírta Magyarország nemzeti energiastratégiáját. Ezek nyomán fogadták el Magyarország első éghajlatváltozási cselekvési tervét is. Ennek kiemelt pontja a csütörtökön bejelentett forrásátirányítás. Az államtitkár hangsúlyozta: az Országgyűlés törvénybe foglalta a célt, hogy 2050-re Magyarország úgynevezett klímasemleges országgá váljon. A kormány nyilvánvalóvá tette:
egy olyan gazdaság és társadalom kialakítása a cél, amely a létünk alapját szolgáló természeti környezettel teljes összhangban és harmóniában tud élni és fejlődni.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára fát ültet az ország fával borított területeinek növeléséhez indított akciótervről tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A fák és az erdők szövetségesek
A bejelentés részleteire térve Kaderják Péter arról beszélt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át abból a célból, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon.
Minden magyar újszülött egy icipici erdőt fog kapni, tiszteletükre és az örökségük a részeként
– fogalmazott. Az államtitkár kiemelte: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Hozzátette: a magyar erdőállomány és földhasználati szektor 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg évente. Mint fogalmazott,
lényegében a fákat és az erdőket hívjuk szövetségbe azért, hogy a klímavédelem érdekében sikerrel tudjunk fellépni.
Ugyanakkor hozzátette: az erdők sokkal többet jelentenek, mint puszta széndioxid-megkötő technológiát, hiszen minden természetszerető, természetjáró ember számára megnyugvást, kulturális, turisztikai, oktatási élményeket nyújtanak.
A klímaváltozás elleni fellépés egységes szemléletet kíván
Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés átfogó szemléletet kíván, kormányzati szinten is összehangoltan zajlik; ennek példája az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködése is. Mint kifejtette, a közös program forrása a 2013-ban létrehozott zöldgazdaság-finanszírozási rendszer, amelynek a bevételei a nemzetközi széndioxidkvóta-kereskedelemre támaszkodnak. Megjegyezte: az erdők és az erdőgazdálkodás jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, vagyis nagyban hozzájárulnak a kvótakereskedelmi bevételekhez.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára fát ültet az ország fával borított területeinek növeléséhez indított akciótervről tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az országfásítási program négy támpillére
Zámbó Péter elmondta: a közös kezdeményezés jól illeszkedik az Agrárminisztérium országfásítási programjához, amelynek keretében mintegy 40 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésekre a Vidékfejlesztési Programban, és amelynek révén idén tavasszal 550 hektár erdő telepítése kezdődhetett meg, míg idén ősszel 500 önkormányzat számára biztosítanak belterületen elültethető nagyméretű sorfákat, összesen 12 ezer darabot. Az államtitkár kifejtette: az országfásítási program négy elemet foglal magába, amelynek keretében mintegy 650 hektár új erdő jöhet létre több, mint 3 millió facsemete elültetésével.
- A program első elemeként a születendő gyermekek után elültetnek legalább tíz új facsemetét, amellyel párhuzamosan minden megyében létrehozzák az újszülöttek erdejét. Hozzátette: a legtöbb – közel 300 ezer – csemete elültetésére Pest megyében és a főváros környékén kerül sor, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyékben is jelentős erdőtelepítések történnek. Kiemelte: az újszülöttek erdejében mindenütt hazai őshonos fafajok – kocsányos és kocsánytalan tölgy, szürke nyár – kerül telepítésre.
- Zámbó Péter elmondta: a második programelem az erdőtelepítés folytatása az állami erdőgazdaságok által kezelt területeken. Ennek során körülbelül 2 millió darab facsemete elültetésére került sor, ami 250 hektár új erdő létrehozását jelenti. Megjegyezte: a gyengébb termőhelyek beerdősítése miatt itt nemcsak őshonos, hanem a környezeti viszonyokat jobban tűrő fafajokat is telepítenek.
- Az államtitkár elmondta: a harmadik programelem lényegében egy folyamat, amelynek során újabb, mintegy 250 hektáron kisebb beavatkozással erdővé alakítanak olyan felhagyott mezőgazdasági és honvédségi területeket, amelyek részben már természetes úton beerdősültek, befásodtak. Megjegyezte: a szakemberek szükség esetén visszaszorítják az olyan, a területeken megjelent inváziós fafajokat, mint például a bálványfa.
- A negyedik elem az államtitkár elmondása szerint az éghajlatváltozási cselekvési terv erdészeti feladatainak megvalósítását jelenti, amelynek keretében a Nemzeti Földügyi Központ és az Erdészeti Tudományos Intézet bevonásával erdészeti mérő- és megfigyelő rendszert és klíma-monitoring hálózatot építenek ki.
Mint kiemelte:
a mai tudományos módszerek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szakemberek pontosabban meg tudják határozni azokat a feladatokat, amik az erdők klímaváltozásához történő alkalmazkodását segítik.
Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS