Szeptember 29-én kezdődik a mórahalmi Mini Hungary makettpark ügyében indult büntetőügy tárgyalása – közölte a PestiSrácok.hu megkeresésére a Szegedi Törvényszék. A Csongrád Megyei Főügyészség júliusban emelt vádat különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt öt ember ellen, közöttük van Kőmíves Benedek, Ujhelyi István bizalmi embere, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) volt igazgatósági tagja, B. Sándor Szeviép-vezér és D. Imre, a Délmagyarország korábbi főszerkesztője. A vád szerint az uniós projektben megvalósult makettpark kivitelezése során félmilliárd forint támogatást csaltak el. A készre jelentett Mini Hungary Parkban a vállalt ötven makettből húsz sehol sem volt, az elkészült harminc is megsérült, olyan gyatra minőségben készültek el, hogy az a műszaki átvételre teljesen alkalmatlanok voltak. A támogatást jogosulatlannak minősítették, és a társaságot visszafizetésre kötelezték, amire viszont nem került sor.
A mórahalmi Mini Hungary névre keresztelt makettpark története – legalábbis a vád szerinti története – az uniós pénzek elcsalásának klasszikus modellje. 2010-et írtunk, a Bajnai-kormány a választások előtt az utolsókat rúgta, amikor az ismert újságíró és üzletember, D. Imre ötlete zöld utat kapott és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatán a hiánypótló turisztikai attrakcióra, az 1910-es évek előtti Magyarország mintegy félszáz történelmi épületét bemutató makettkiállításra ötszázmillió-nyolcszázezer forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyertek.
A pályázó D. Imre cége a Bornemzet Kft. volt. A 2001-ban hárommillió forint törzstőkével alapított cég tulajdonosai között továbbá 2013-ig ott szerepelt a Szeviép egyik leányvállalata, a ma is működő MITT Befektetési Zrt. A cégadatbázis szerint a cég egyik főrészvényese az egyébként Szeviép-ügyben csődbűncselekménnyel vádolt B. Sándor volt, a másik, egyben cégvezető Kőmíves Benedek.
Még mielőtt kivesézzük, kik is a vádlottak, előbb idézzük fel, mi is történt D. Imre óriási ötletével.
Így spóroltak: kültérre nem való, ócska anyagokból épültek azok a makettek is, amelyek egyáltalán elkészültek
Az eredeti terv – legalábbis amire a támogatást nyerték – az volt, hogy hatszázötvenmillió forintból egy olyan makettparkot építenek fel, amely bemutatja Magyarország korabeli emblematikus épületeit, összesen ötvenet. A nyitást 2012-re tervezték, ami 2013-ra, majd 2014-re, végül 2015 márciusára tolódott. A megítélt támogatás összegét száztizennégymillió-hétszázötvenezer forinttal csökkentették, de végül még ezzel a pénzzel sem sikerült megfelelően elszámolni és határidőre befejezni a munkát. A kivitelezés során is akadtak fenn szabálytalanságok a szűrőn, amiért meg is bírságolták a beruházó céget, majd végül miután a Bornemzet Kft. még a záró elszámolást sem nyújtotta be, a teljes kifizetett négyszázharminchatmillió forintot visszakérték. Volna, de már nem volt miből… A támogatást elnyert cég becsődölt. Végül a mórahalmi önkormányzat mentette meg a turisztikai attrakciót. 2017-ben ötvenmillió forintért megvásárolták a romokat. Az épületekről hullott a külső réteg, repedtek, nyíltak szét az elemek. Borbély Péter restaurátor, aki helyreállította a történelmi épületek kicsinyített másait, akkor azt nyilatkozta a Délmagyarországnak, hogy a kivitelezést rendkívül silány minőségben végezték el, olyan anyagokból, amelyek egyáltalán nem valók kültérre. A bebukott projekt és eltűnt százmilliók gyanú szerinti felelőseit 2018 nyarán vették őrizetbe, először csak három embert, majd további terheltek kerültek a nyomozóhatóság látókörébe.
Félmilliárdos csalás, öt vádlott
Jelenleg öt vádlott van, akiket a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azzal vádol, hogy jogosulatlanul vettek fel több, mint félmilliárd forint uniós támogatást. A vádiratban az áll, hogy a beruházás során a generálkivitelezői és a műszaki ellenőri tevékenységet a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaságok végezték. A vádlottak folyamatosan finanszírozási gondokkal szembesültek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy azt a pályázat menedzselését végző vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A minél nagyobb összegű támogatás lehívása érdekében a vádlottak elhatározták, hogy a kifizetési kérelmekben el nem készült maketteket és munkákat jelentenek készre. A vádlottak mindvégig tisztában voltak a projekt tényleges állásával, és azzal is, hogy a makettek egy része nem, vagy silány minőségben készült el, illetve azokat túlárazták. A vádlottak több, mint ötszáztízmillió forintot igényeltek, de a DARFÜ a kivitelezés ellenőrzésekor tapasztalt szabálytalanságok miatt végül négyszázharminchatmillió forintot folyósított. 2014. március 31-én a projektet készre jelentették. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a projekt műszakilag alkalmatlan, húsz makettet a helyszínen nem találtak, több sérült volt. A DARFÜ a támogatást jogosulatlannak minősítette, és visszafizetésre kötelezte a társaságot, amire nem került sor.
A vád szerint a Szeviép-vezér adta ki az utasításokat a csalásokra
Első közleményében, 2018 júniusában, ha meg nem is nevezett, de körülírt két terheltet az ügyészség. Azt írták, a beruházó cég, valamint a vele vállalkozási szerződésben álló cég ügyvezetőjének előzetes letartóztatására tettek indítványt a szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. További egy gyanúsított esetében az ügyészség bűnügyi őrizet elrendelésére tett indítványt a nyomozási bíró felé. Ahogy az a PestiSrácok.hu-n és más híroldalakon is megjelent, a beruházó cég a Bornemzet Kft, letartóztatott ügyvezetője pedig D. Imre, a Délmagyarország korábbi főszerkesztője; a kivitelező a Háromhalom Építőipari Kft., annak ügyvezetője akkor Sz. Krisztián volt. Érdemes megjegyezni, hogy az Opten szerint a Háromhalomban tulajdonosként is jelen volt nemcsak Sz. Krisztián, hanem további két terhelt, a műszaki ellenőr K. Sándor és Kőmíves Benedek.
Októberben történt az újabb őrizetbe vétel. Akkor az ügyészség közleménye szerint az újabb gyanúsított mind a beruházó, mind a kivitelező cégben tulajdonosi érintettséggel bírt, valamint ténylegesen ő irányította az ügyben érintett többi gyanúsítottat, illetőleg adott utasításokat valótlan tartalmú teljesítési igazolások kiállítására, valamint a projekt készre jelentésére. Továbbá ezen gyanúsított utasítására valótlan okiratokkal lefedve, a projekttől eltérő célra is felhasználták az állami támogatás összegét. Ez a negyedik terhelt volt B. Sándor, a Szeviép vezérigazgatója. Az ötödik gyanúsított, azóta vádlott, a B. Sándorral üzleti kapcsolatban álló, kivitelező cégben érdekelt Kőmíves Benedek volt – nevét közszereplő mivolta miatt írjuk ki.
A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség hálózati igazgatója, Ujhelyi embere is kulcsszereplő
Kőmíves Benedek, ahogy fentebb említettük, a makettpark kivitelezését végző Háromhalom Építőipari Kft.-ben is tulajdonos volt. De továbbmegyünk: a beruházó Bornemzet Kft. tulajdonosi szerkezetében egészen 2013-ig is ott szerepel Kőmíves egy mai napig is működő cége, a csődöt is túlélt Szeviép-leányvállalat, a MITT Befektetési Zrt.
Az sem mellékes, hogy Kőmíves Benedek a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. vezető tisztségviselője, hálózati igazgatója volt, és a baloldali kormányok idején több dél-alföldi projektnél is koordinátori feladatokat látott el. Korábbi cikkek szerint az ügynökségben nemcsak igazgatósági tag, hanem hálózati igazgató is volt. Tárgyalásokra, megbeszélésekre is járt Ujhelyi István nagyhatalmú MSZP-s politikussal. Kőmíves a politikus bizalmi embere volt, Ujhelyi István pedig 2006-tól egészen a kormányváltásig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, akihez az uniós fejlesztések, fejlesztési ügynökségek is tartoztak. Kőmíves Benedeket, a “darfüs” bennfentest több olyan cégben megtaláljuk az Optenben, amelyek sorra nyerték, kapták a kivitelezési feladatokat uniós forrásokat elnyert projektekben.
Kőmíves alatt “derék” cégháló épült ki. Közvetlenül tizenkét cégben van, vagy volt érdekeltsége, közülük többet már felszámoltak. A MITT Zrt., amelynek részvényese és cégvezetője is, további huszonhat cégben érdekelt. A közvetlenül Kőmíveshez köthető vállalkozások közül több is egy Pest megyei kis faluba, Újlengyelbe van bejegyezve. A címeket megkerestük a Google Térképen: eszerint azok régi, omladozó családi házak, amelyek klasszikus cégtemetőnek látszanak. A cégek többsége a szeviépes B. családhoz fűzi Kőmívest: azokban vagy B. Sándor valamelyik fia, vagy egy olyan cég is tulajdonos, amelyik viszont B.-ék cége.
Kőmíves Benedek egyébként a mai napig kiváló kapcsolatokat ápol baloldali politikusokkal. Egy közelmúltban készült fotón, amit a Facebookon találtunk, Szabó Sándor MSZP-s országgyűlési képviselővel és Szénási Róbert szegedi szocialista önkormányzati képviselővel látható, családi körben.
Szeviépező főszerkesztő, akinek Ujhelyi sofőrjével volt közös cégérdekeltsége
D. Imrét alapvetően jobboldali emberként ismerték, ezért is meglepő igencsak szoros kapcsolata Ujhelyi barátaival és Botka László házi beszállítóival. D. Imre nemcsak a Mini Hungary Makettpark bizniszben üzletelt a Szeviép-vezérekkel, hanem azokból a kölcsönökből is jutott hozzá, amelyek a Szeviép-csődbűncselekményről szóló vádiratban úgy szerepelnek, mint pénzkimentések. A Szeviép 2007 és 2009 között kölcsönzött a D. Imre vezette Diósgyőr FC Kft.-nek. Ezt a pénzt még visszafizették. D. Imre a Szeviép egyik leányvállalatát, az MC Sportreklám Kft.-t is irányította, az ennek a cégnek nyújtott több, mint 7,5 millió forint kölcsön már nem térült meg. A 2008-ban alapított céget 2012-ben felszámolták, ahogy több olyan céget is, amelyeknek a Szeviép kölcsönzött.
Az MC Sport Reklám Kft. másik tulajdonosa a szintén Szeviép-leányvállalat Biztonsági Üzem Kft. Ebbe a cégbe tolták ki a Szeviép-csőd előtt, illetve alatt a legtöbb tagi kölcsönt, a vádiratban szereplő 1,5 milliárd forint csaknem harmadát. A cég vezetője, társtulajdonosa B. Tamás, Ujhelyi István korábbi sofőrje, akit a Szeviép-perben tanúként meghallgattak. Az Ujhelyi korábbi sofőrje által igazgatott Biztonsági Üzem Kft. ugyanis a Szeviép részére végzett különböző munkákat, amely az ellenértéket tagi kölcsön formájában fizette meg. A Kft. négyszázmillió forint kölcsönt kapott a Szeviéptől, az így nála landolt pénzzel azonban később B. nem tudott elszámolni, az őrá bízott kft. nem adta azt vissza az anyacégnek. B. Tamás a bírósági tanúmeghallgatása során a neki feltett lényeges kérdésekre nem tudott válaszolni, össze-vissza magyarázkodott. Félnivalója pedig nem volt, mert csak tanúként idézték, gyanúsítását nem tartották szükségesnek, de ez egy másik történet. Legyen elég annyi, hogy B. jelenleg a Szegedi Közlekedési Társaság repülőtéri üzletágának a vezetője.
A pénzember, aki mindenhol feltűnik
B. Sándort a Szeviép-ügy után talán már senkinek nem kell bemutatni. Ma már pénzes üzletemberként emlegetjük, bár a zűrös, bűncselekményekben érintett cégek ténykedése előtt még egy szegedi panelban lakott. Akit bővebben érdekel B. Sándor gazdasági tevékenysége, céghálója, fiai cégei, az korábbi cikkünkben bővebben is tájékozódhat, ITT.
A mórahalmi ügyben szerepe azért érdekes, mert a vádirat szerint ő volt az, aki az utasításokat adta többek között a hamis adatközlésekre. B. Sándor a makettpark-beruházást végző cégben tulajdonos MITT Zrt.-ben is folyamatosan, minden szinten ott volt részvényesként. A zrt. többségi tulajdonosa nem más, mint a Georol Development, ami a Szeviép-vezér B. Sándor másik fiának, Rolandnak a cége.
B. Sándor a szeviépes csődbűncselekmény büntetőügyében már kiszabadult az előzetesből, amikor 2018 októberében a makettpark miatt költségvetési csalás gyanújával indult ügyben őrizetbe vették és letartóztatták. Ma már mindkét ügyben, a mórahalmi makettügyben és a Szeviép-csődbűncselekménnyel összefüggésben álló büntetőügyben is szabadlábon védekezik, olyannyira, hogy a szeviépes harmadfokú ítélethirdetésre el sem ment.
A makettügy másik két vádlottja közül Sz. Krisztián öt cégben érdekelt; ebből ma már csak egy működik, négyet számoltak fel, illetve kényszertöröltek. K. Sándor közvetlenül három cégben, közvetve további négyben érdekelt; ezek közül egy áll felszámolás, egy kényszertörlés alatt. Információink szerint ők a közreműködők a nagyok ügyleteiben…
A Mini Hungary Makettpark kivitelezése kapcsán indult, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Szegedi Törvényszék kérdésünkre megküldött válasza szerint szeptember 29-re tűzték ki az első tárgyalást.
Vezető kép: Építészfórum
Facebook
Twitter
YouTube
RSS