Varga Judit: nem igaz, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése objektív szempontok alapján értékeli a tagállamokat

Az Európai Bizottság szerint jogállamisági jelentése egységes és objektív szempontok alapján értékeli valamennyi tagállamot. Ez nem igaz. A jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. Kezdők és haladók egyaránt számos ötletet meríthetnek belőle. Összegyűjtöttem egy csokorral ezekből a technikákból a jogállamiság legnagyobb barátait – BENELUX és északi államok – bemutató jelentések áttanulmányozása után – írta pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Judit.

Varga Judit bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar jelentés hivatkozik az OLAF éves beszámolójára, ugyanakkor a Bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy a hagyományos saját forrásokat illetően Belgium esetében 2014-18 között kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat zajlott, mint Magyarország esetében. Az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utal, pedig ezek az ajánlások például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel.

A magyar jelentés hosszasan foglalkozik a bírák illetményrendszerével, és még a három éves illetményemelési programot is sikerül negatív színben feltüntetnie. Egyes BENELUX és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a Bizottság ezt mégsem találja problémásnak. A Bizottság igen aggódik a magyar médiapluralizmus helyzete miatt. A – Magyarország esetében sokat hivatkozott – Média Pluralizmus Monitor szerint a médiapiac pluralizmusa Finnországban magas kockázatnak van kitéve. Ez persze a finn jogállamisági jelentésből nem derül ki. Ez csak egy kis ízelítő volt, hamarosan további példák következnek – immár haladóknak – írta az igazságügyi miniszter.

Forrás: Facebook/Varga Judit; Fotó: MTI/Kovács Tamás