Magyarországon az emberek évente több, mint háromszázezer tonna élelmiszert pazarolnak el, a veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a százhetvenmilliárd forintot, ami egy-egy emberre vetítve 18 000 forint; az élelmiszerpazarlás környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma is – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken.
A közlemény szerint az ENSZ 1979-ben magyar javaslatra nyilvánította október 16-át az élelmezés világnapjává; az idén 41. alkalommal megtartott esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön. Bár a probléma elsősorban a fejlődő országokat érinti, a fejlett országokban is számos olyan rászoruló él, akinek az élelmezését állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek látják el. Az élelmiszeriparban és az élelmiszerkereskedelemben képződő feleslegek is e karitatív szervezetek segítségével jutnak el a nélkülözőkhöz. Ezzel szemben az emberek otthonaiban képződő élelmiszerfelesleg a szemetesben végzi. Az Európai Unió többi országához hasonlóan Magyarországon is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében 2016-ban indította el a Maradék nélkül programját.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS