Ki hitte volna, hogy a forradalom vicces is lehet? Nos, a forradalmárok és a sajtójuk egészen biztosan nem. Ahogy egyre jobban tolódik a liberalizmus a dühöngő elmebaj felé, egyre gyakrabban írják le büszkén és teljesen komolyan azt, amit leginkább titkolniuk kellene. A HVG, hogy egyem a szívét, bemutatta az SZFE főforradalmárait. Ezt pedig talán mégsem kellett volna. Vigyázat, erős tartalom következik.
Kezdjük azzal, hogy a HVG fotósa valószínűleg korábban a BRFK-n gyanúsítottakat fényképezett és ezt a szaktudását átmentette az ifjú művészpalánták archiválásához is. Van, akiről nehéz jó fényképet csinálni, de ennyi ember között ennyiről vicceset, az bizonyosan komoly tehetséget sejtet. És nem, nem ez volt a cél, a viccesség a drámaiságból következik, szerencsétleneket úgy ábrázolják, mint ahogy a kivégzésre váró partizánokat szokták a németek. És Lombroso azonnal igazolva látja az elméletét.
Idézet következik:
A blokád fenntartásában az egyetem mind a 350 nappali szakos diákja részt vesz, és többen a kb. 80 fős doktori képzésből, sőt az Erasmus-hallgatók is. A legfőbb döntéshozó szerv a bázisdemokrácia alapján működő fórum lett, amelyen a hallgatók, az oktatók és a nem oktató dolgozók mindegyike is egyenlően részt vehet és szavazhat (a nem jelenlévők bekapcsolása kedvéért az adományokból előfizettek egy ötszáz fős videócset-szolgáltatásra). A kisebb ügyekben mindenféle teendőre létrehozott munkacsoportok döntenek, és ők szervezték az eddigi összes tüntetést is.
Mondjuk, azt már tudjuk, hogy a takarítási munkacsoportról valahogy elfeledkeztek. Valószínűleg a klozett takarítási alcsoport megszervezésénél akadhatott el a dolog. Lelkendezik is a HVG, szinte extázisban, pedig írásban nehéz:
Hogy zajlanak a nem ritkán akár 6-7 órás döntéshozó fórumok? Ki kommunikál a takarítókkal, a portásokkal? Ki készíti a hallgatók SZFE-s tetoválásait? Hogy született meg a tüntetések legendás dala? Mi tartja a lelket bennük, és mi keseríti el őket? Bemutatunk huszonhat diákot az egyetem őrei közül: kattintsanak rá a fotók alatt a linkekre, és a megnyíló oldalakon mindnyájukról portrét olvashatnak.
De ez mind semmi, engem leginkább az sokkolt, hogy megtudtam, milyen szakokon lehet ma egyetemre járni Magyarországon (attól tartok a teljesség igénye nélkül):
prózai színész szak, színházi rendezőasszisztens felsőoktatási szakképzésben, zenés színházi rendező szak, fizikai színházi rendező – koreográfus szak, látványtervező művész szak, rendező szak bábrendező szakirány, drámainstruktor szak-drámajátékos specializáció, mozgókép-gyártásszervezés szak, zenés-színész szak, dokumentumfilm-rendező szak, mesterképzés filmrendező szak, televíziós műsorkészítő szak, drámainstruktor szak, színházi dramaturg szak, drámaírás mesterképzés, dramaturg szak, operatőr szak, látványtervező szak és persze doktoranduszból is van vagy nyolcvan.
És meg tudtam állni, hogy beleírjam a légtornász-esztétika szakot kakukktojásnak.
A képaláírások pedig az összes liberális közhelyet tartalmazzák, amit ez az ideológia az elmúlt 50 évben össze bírt hozni. A kedvencem (Gondolom a kivégzéséről beszél, esetleg arról az incidensről, amikor a takarító néni szólt, hogy ne piszkítsanak a sarokba.):
Remegtem, mint a kocsonya, csak nem látszott rajtam a kabátom miatt. Fegyelmezetten tartottuk magunkat, de nagyon féltem. Életemben nem kerültem még ilyen szituációba.
És ezek pont olyan diplomát kapnak, mint akik matematika vagy fizika szakon végeznek. Vagy mint az orvosok. Sőt, akik jól helyezkednek, és ebben már most nagyon jók mind, azoknak még jól fizető munkája is lesz állami pénzen ebben a rohadt diktatúrában. Az aktivista-sorozat a csapat kékhajú tetoválóművészével zárul, íme egy idézet, amit én megint nem lennék képes kitalálni:
…így amikor először felmerült, hogy az egyetemi polgárok közül többen magukra varratnák a jól ismert feltartott tenyér szimbólumát, azonnal ráharapott az ötletre. Vannak, akik sosem tudták volna elképzelni magukról, hogy tetoválásuk legyen, de annyira eggyé vált velük ez az ügy, hogy meggondolták magukat. Elképesztő érzés először megjelölni egy tetkó nélküli embert, és látni a szemében a katarzist, hogy ez most már tényleg örökre az övé lesz.
Beszélgetésünk pillanatáig 36-an varratták magukra a jelet, jelenlegi és volt hallgatók, de tanárok is.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS