Popper Péter ma is százezrek „guruja”, „mestere”, pedig elképesztő életet élt. Cikkünkből kiderül, hogy apja a Rákosi-diktatúra befolyásos kádere, Gerő Ernő bizalmasa volt. Maga Popper zsilettpengés boxerrel verekedő bűnbandába került. Korábban betört házakba, lakásokba, ahonnan ellopta az idős emberek pénzét. Amíg apja és anyja a kommunista párt gyűléseit járta, ő bűnözött, és amikor a társaság lebukott, őt csak apja tudta megmenteni a börtöntől. Bedugták a Kútvölgyibe. Poppert nemcsak kimentették, de bekerült abba a szovjet–magyar Lenin Intézetbe, ahol a jövő kádereit képezték – marxizmus-leninizmust tanult, de olyan jól, hogy a kommunista propaganda vele példálózott a fiatalság elől. A kis Popper elvtárs „éltanuló” cikket írt a Szabad Ifjúságba, ahol elmagyarázta, hogyan is kell tanulni. Ezután a rablóból pandúr lett és bevetették a galerik elleni küzdelemben. Nem véletlenül, hiszen pontosan ismerte a valódi bűnözők lelkivilágát, motivációit. Hiszen ő tényleg az volt. Egy elképesztő történet első része.
„A szent és a zsivány összetartozik. Ahhoz, hogy valaki a világból a zsiványokat kiirtsa, az első lépés, hogy kiirtsa a szenteket.”
Hamvas Béla: Csuang-Ce – A tao virágai
Hosszú bevezetővel kell kezdenem, a következő három bekezdést akár át is lehet ugrani. Az utóbbi idők egyik legfélelmetesebb könyvélménye volt az a Popper Péterrel készült interjúkötet, ami egyszerre volt szórakoztató, meglepő és gyomorforgató. Egyik jelző sem túlzás.
A pszichológusból lett néhai életmód-guruval az a Mihancsik Zsófia beszélgetett, aki a posztkommunista és liberális értelmiség és politikai vezetés egyik kedvelt riporterének számít; Horn, majd Gyurcsány feltétlen híveként ismert. Politikai lakájok minden oldalon mindig vannak, szerepe csak azért érdekes, mert Popper – mint Horn egykori tanácsadója – érezhetően megbízott beszélgetőpartnerében.
[A két érintett intellektusát, rafináltságát tekintve persze kérdéses, valójában ki kérdezett ki kit; lehet, hogy valójában Popper volt a riporter (Zinner Tibor jogtörténész mesélte, hogy amikor a nyolcvanas években az ÁVH kulcsfiguráival interjút készített, sokszor érezte, hogy valójában ők „hallgatták ki” őt).] Ezt az ÁVH-s párhuzamot kár lenne elengedni: tudjuk, hogy Poppernek a kérdezés, a kikérdezés volt az egyik szakterülete – a „Professzort” nem véletlenül használta fel az állambiztonság [lásd korábbi cikkünket]. Előéletét megismerve megkockáztatom: ha 1945-ben kicsit idősebb, ugyanezzel a karakterrel, politikai elkötelezettséggel, dühvel, és bosszúvággyal elég nagy valószínűséggel a politikai rendőrséghez, a későbbi ÁVH-hoz kerül ő is. Így később az utódszervezet fizetett munkatársa lett.
Tény, hogy Popper magabiztosan, viszonylag szabadon mesélt Mihancsiknak, olyan bensőséges légkört teremtve, ami a hasonló visszaemlékezésekben érzékelhető. Voltak persze tabutémák.
Az előbb említett kényes múlt, az akkor még nem is ismert „Professzor” szerepe természetesen szóba sem került. Ahogyan az üldözött galerik vagy a huligánok sem. Popper ekkor – az interjúk 2001–2002-ben és 2007-ben készültek – már nem beszélt erről; igen nagy csalódást jelentett volna sokaknak, akik jellemzően a pozitív, a lehető legpozitívabb személyiségjegyeket [békés, bölcs, befogadó stb.] társították és társítják hozzá.
A keményvonalas rajongókat – vannak jó pár százezren – persze semmi sem tántorítja majd el. A mindenáron vezetőkre vágyó csoportoknak vagy embereknek teljesen érdektelenek a tények. Hősük szent maradna akkor is, ha kiderülne, hogy nagyobb áruló volt Júdásnál és sötétebb bűnt követett el Káinnál – hogy a Popper által is kedvelt bibliai példáknál maradjunk.
Az anekdotázás ára: Vitray és ő is magukat buktatták le
Popper mindenesetre szabadon anekdotázott, s ahogyan a hozzá hasonlóan sokáig érinthetetlennek tűnő, valamiféle szakmai félistenként kezelt Vitray Tamás könyve is akkor volt igazán izgalmas, amikor fiatalkoráról írt – múltjától eltávolodva, Kisneufeldként emlegetve önmagát –, ez a pszichológusnál ugyanígy van.
Közös a két nagy baloldali idolban (azon túl, hogy kialakítottak magukról, illetve felépítettek róluk egy „mézes-mázos”, „atyáskodó” szerepet a tévében és a sajtóban), hogy saját magukat buktatták le. Vitrayról senki sem írta meg korábban, hogy hírszerzőnek tanult és agitpropos hadnagy lett [cikkünk itt olvasható], ahogyan Popper szennyes múltjának is csak részleteit ismerni.
Apja Rákosiék alatt egyre feljebb emelkedett
Az interjúkötet kiemelkedő részei azok, amelyekben Popper bűnöző „karrierjéről”, szülei kommunista felemelkedéséről ír. E rétestészta hosszúságú bevezető után vágjunk bele. A pszichológus önéletrajzi könyvében elmondja, hogy honnan érkezett. „Én abban nőttem fel, hogy a rendes emberek mind baloldaliak. Ezt, mint axiómát tudomásul vettem.
Ebbe nálam sok minden belefért, mert apám tizennyolc éves kora óta tagja volt a szocdem pártnak, méghozzá a Braun Soma-féle szemináriumnak, miközben a másik vonalon a legkapitalistább magyar kapitalista vállalkozás, a Magyar Petróleum Ipar Rt. vezérigazgatója lett.
A részvénytársaság tulajdonosa egy testvérpár volt: Freund István, aki elpusztult a háború idején és Freund Mihály, kétszeres Kossuth-díjas vegyész. Papa nem volt tulajdonos, vezérigazgató volt, de ez később mégis jól elszórakoztatott engem, hogy egy szociáldemokrata hogy lehet vezérigazgató egy kapitalista vállalkozásban – mellesleg egész jól.
A határok ugyanis másutt voltak meghúzva. Hogy egy példát mondjak:
apám kedvtelve mesélgette, hogyan ölték meg a húszas években a Fanto nevű román céget. Először ipari kémkedés útján nagyjából bemérték, mennyi a Fanto tőkeereje, aztán a Shell, a Vacuum Oil Company meg a Petróleum ipar megállapodtak, és elkezdték naponta tíz fillérrel lejjebb vinni a benzin árát. A Fanto ezt nem bírta tőkével, és becsődölt. Ők abban a pillanatban felemelték a benzinárat. A papa ezt jó manővernek tartotta. Nem érdekelte ebből a szempontból, hogy az ő jó kis manőverük nyomán nem akasztotta-e fel magát tizenöt ember a Fantónál.
[…] És miután atyámnak nagyon jó neve volt az ásványolaj-szakmában, a háború után elnézték neki, hogy kapitalista vezérigazgató volt, és ő lett a magyar ásványolaj fejedelme.
Együtt dolgozott az oroszokkal, mert a MASZOLAJ háborús hadivállalat volt, aztán később ő lett az Ásványolajipari Tröszt vezérigazgatója, még később valami góré lett az energia ügyi minisztériumban. Ő csinálta meg az ÁFOR-t, és az ő nagy diadala volt, hogy Magyarországon olajat találtak a nagylengyeli olajmezőn.”
Gerő elvtárs elengedte a kezét?
Később Popper szerint apja összeveszett egy terven Gerő Ernővel, aminek a végén kikerült a Párt kegyeiből: „Mire Gerő azt mondta: Nézze, Popper elvtárs, szabotázsért le is tartóztathatnám, de érdemeire tekintettel engedélyezem, hogy megírja a nyugdíjazási kérelmét. Úgyhogy a papa elment hazulról, mint az olajipar fejedelme, és hazajött, mint nyugdíjas. Ötvenkilenc éves volt ekkor, hetvennégy éves korában halt meg. Nagyon jól élt nyugdíjasként is, kiélte ifjúkori vágyait, festett, biliárdozott, sakkozott, moziba járt, de az olaj szót nem lehetett kiejteni a jelenlétében.”
Popper Viktor Rákosiék alatt kezdett igazán befutni
Nem tudni, hogy Popper apja, Popper Viktor mekkora név volt a szakmában a második világháború előtt. Beazonosítani sem volt egyszerű (a pszichológus nem írta le, más cikkekben, interjúban sem említette a keresztnevét), mindössze néhány cikkben szerepel. Valószínűleg nem volt akkora tekintély, mint amekkorának a fia – vagy ő magát a gyereke előtt – lefestette, alig-alig szerepelt a sajtóban 1945 előtt. Az egyetlen hír jövendő házasságának bejelentése, 1930-ban több lap megírta, hogy eljegyezte „Mandel Margitot, Mandel Sámuel rabbi leányát”. [Popper családjában számtalan rabbi volt.]
A vállalat kapcsán 1944-ben bukkant fel a neve, amikor Gébert Győző és Kőszegváry Ferenc mellett őt is a cég vezetői között említették a Magyar Petróleumipar Rt-nél. A cégvezető ekkoriban Gébert volt. Az Országos Levéltár adatai szerint Popper 1941-ben még csupán a cég „képviselőjeként” és „igazgatósági tagjaként” dolgozott.
Az 1884-ben üzembe helyezett, egykor a Freund család „tulajdonát képező” Magyar Petróleumipar Rt.-t a szovjet megszállás után természetesen államosították. Poppert ekkor már a vállalat igazgatójaként, illetve cégvezetőjeként említették (1945, ill. 1946), de valójában csak 1947-ben történhetett meg a váltás. Egy akkori cikk szerint a dolgozók őt követelték az említett Gébert helyére:
„A Magyar Petróleumipar munkásai, tisztviselői és mérnökei üzemi értekezleten szólították fel a vállalatot a tönk szélére juttató Gébért Győző ügyvezető igazgatót, hogy 48 óra alatt adja át az ügyvezetést Popper Viktor aligazgatónak.”
Nem kell sokat kutakodni ahhoz, hogy sejtsük, miért is történt meg ez az „értekezlet”. Az ÁVH ugyanebben az évben kezdett rádolgozni arra a Gébert Henrik Tadeuszra, aki egy „volt vezérkari ezredes fiaként”,
„1945 előtt részt vett az osztrák legitimista mozgalomban és a Heimwehr munkájában, kapcsolatban állt számos magyar legitimista személlyel is. 1947-ben Angliába távozott.”
A kutatható állambiztonsági dossziéban felsorolják „kapcsolatait”, mások mellett a fenti Gébert Győzőt, akire „vezérkari őrnagyként” és egy „olajipari vállalat igazgatójaként” hivatkoztak. Valószínűleg ő volt az említett Henrik apja. Gébert Győző ezután eltűnt a szemünk elől, sehol sem említették, jobb esetben túlélte a kommunista vizsgálódást. Popper Viktor meg átvette a céget.
A rendszerváltás után már megmásította a tényeket
Ekkor történhetett meg a váltás: a következő évben – 1948 – már az „Ásványolajipari Központ vezetőjeként” írt Popper apjáról a Magyar Ipar. Munkahelyi címe: Andrássy út 53. – ekkor már a diktatúra Iparügyi Minisztériumának dolgozott. [Szemben, egy sarokra a hírhedt ÁVH.]
Rákosiék elégedettek lehettek Popperrel, mert 1952-ben már minisztériumi osztályvezetőként állami kitüntetést kapott. Két évvel később eshetett ki Gerő elvtárs kegyeiből (ha így volt): Popper Viktor 1895-ben született és fia szerint 59 évesen történt a nyugdíjazás, így ez 1954-ben történhetett. Popper szerint 74 évesen halt meg – és a sírnyilvántartás szerint valóban 1969-ben hunyt el. A dátumok összecsengenek.
A lényeg: Popper vagy tudatosan, vagy véletlenül, de csúsztatott. Apja Rákosiék alatt lett a cég vezetője, előtte „csak” a vezetőség egyik fontos tagja volt. A diktatúrában viszont már illetékes elvtárs, egészen 1954-ig. Legalább ilyen fontos, hogy nem okozott gondot számára az átállás, ahogyan – fia szerint – az sem, ha esetleg tönkretettek egy másik céget.
Tény, hogy később Popper Péter nem szívesen beszélt apja foglalkozásáról, de azért néha szóba hozta. „Apám tizennyolc éves korában kezdett dolgozni a Magyar Petróleumipar Részvénytársaságnál, körülnézett, és azt mondta: húsz év múlva én leszek itt a cégvezető. Az lett. Később pedig igazgató” – mondta 2007-ben a 168 Órának, természetesen elhallgatva a felemelkedés körülményeit. Ennél érdekesebb az, amit még 1990-ben a Képes 7-nek mondott:
„Család: apám a Magyar Petróleumipari Rt. igazgatója volt, édesanyám pedig kozmetikus, de 1945 után mindketten állást változtattak. Apám különböző vállalatoknál, majd minisztériumban dolgozott ásványolajipari szakemberként, édesanyám pedig ifjúkori álmát váltotta valóra: a gyermekvédelemnek szentelte életét.”
Popper itt nyilvánvalóan és okkal csúsztatott: apját éppen 1945-től említették a cég igazgatójaként, miután kifúrták onnan Gébert Győzőt. Az, hogy anyja foglalkozását megemlítette (gyermekvédelem), később még fontos lesz, hiszen Popper is erre a területre helyezkedett. És miért hallgatta el apja múltját Popper Péter 1990 után? A válasz nyilvánvaló: ekkor már rosszul csengett volna, hogy apja a Rákosi-diktatúrában emelkedett fel, így Popper is egy volt a sok megfutatott kádergyerek közül. De térjünk vissza a negyvenes évekbe.
Először 1944-ben került a bűnözők közé
Maga Popper Péter 1933-ban született, 1944-től a budapesti Berzsenyi Gimnáziumba járt, ahol 1952-ben leérettségizett. De maradjunk még 1944-ben: láttuk, hogy apja ekkor még a cégnél dolgozott, de a német megszállás után minden összedőlt. Popper visszaemlékezése szerint egy jószándékú rendőr figyelmeztette, hogy idősebb zsidó barátját elkapták, és bár még tartja a száját, nem tudja, meddig lesz képes erre. Ekkor menekülniük kellett. „Tíz-tizenegy [éves voltam ekkor]. Külön léptünk le, a szüleim meg én, és nem tudtam, ők hol vannak. Csavarogtam a városban, és összeismerkedtem srácokkal. Ők elvittek haza, befogadtak.
Csakhogy ezek bűnözők voltak. Nemcsak a felnőttek, a gyerekek is. Nekünk, gyerekeknek, az volt a dolgunk, hogy kifigyeljünk öregembereket, mikor nincsenek otthon. Ha már biztosra mentünk, akkor be a lakásba! Csak pénzt volt szabad elvinni.
Elmagyarázták nekünk, hogy az öregek mindig a fehérnemű közt tartják a pénzt. Természetesen én is benne voltam a buliban. Azóta is nagyon jól tudok hagyományos zárakat kinyitni” – mesélte.
Morálisan ezt bolondság lenne elítélnünk a banda hátterének ismerete nélkül. Lehet, hogy mindannyiuk számára a túlélés volt a cél. A lényeg, hogy ezután egy titkos lakásba kerültek: „Apám, a régi szocdem, aki a Braun Soma szeminárium tagja volt, elvitt arra a búvóhelyre, amelyet ők tartottak fenn közösen a kommunista párttal: Abony utca 13., negyedik emelet.
A házmester, Szabó András is kommunista volt. És bezsúfolt a lakásba egy csomó kommunistát, zsidót. Halálos csendben kellett lenni, mert a házban úgy tudták, üres a lakás, a tulajdonosa a fronton van. Nem ott volt, alámerült az illegalitásba, de később játszott némi szerepet a magyar politikai életben Péter Gábor néven.”
Azután, hogy Péter Gáborék szovjet barátai előbb „felszabadították”, majd megszállták az országot, eljött a Popper család ideje. Popper szerint eredetileg „szocdem” apja a szovjetek bizalmi embere lett: „A szüleimnek eszük ágában sem volt elmenni, tudták, hogy felvirradt az új rend, ahol többet sohasem lesz zsidókérdés [kivéve, ha Sztálin éppen cionista pereket akart és meg akarta öletni az orosz orvosok jelentős részét – MG], apám a MASZOLAJ góréja lett, őt is, sőt a nagytőkés Freund Mihályt is akadémikussá tették, szóval befogadta őket a rendszer. Ők nem jöttek, én mentem, persze elfogtak, hol Sopronban, hol Győrben.”
Kommunista szülők, bűnbandába kerülő Popper
A visszaemlékezésből kiderül, hogy Popper szülei átálltak a szocdemektől a kommunistákhoz, ahol igen aktívak voltak:
„A szüleim egész nap nem voltak otthon, dolgoztak, aztán este a pártszervezetben folytatták, először a szocdemeknél, aztán a kommunistáknál, én meg végül visszamentem a bűnözőkhöz. Az egyetlen helyre, amit stabilnak éreztem. És akkor egy furcsa élet kezdődött: délelőtt gimnazista voltam, noha sokat lógtam. Kimentem a Gellérthegy oldalába olvasni. Összes műveltségemet így szereztem, hogy apám könyvtárában egy táskát teleraktam könyvvel […]”.
Eszerint ekkor már kettős életet élt: „Este a szüleim a pártban, én meg elvileg a mozgalomban – gyakorlatilag a bűnöző barátaimnál. Mígnem lebukott a banda, óriási letartóztatások.
Amikor meghallottam, hogy a többieket letartóztatták, rohantam apámhoz, és vallomást tettem. Apámnak, a magyar ásványolaj-vezérnek sikerült elintéznie, hogy kihúzzon a bajból. A többieket elítélték, engem meg valami nagy betegség ürügyén bedugott a Kútvölgyi kórházba. Megmentett, de évekig nem bocsátott meg nekem.”
Majd: „bedugtak tehát a Kútvölgyibe, ahol teljes belső zűrzavarba estem. Ki vagyok, mi vagyok, minek vagyok. Anyám Hermann Imréhez járt pszichoanalízisbe, elvitt hozzá. Hermann-nal egy idő után összevesztem, kidobott […]”.
Popper bűnözői életére így emlékezett: „A normákat eltiporta 1944. Semmilyen norma nem volt többé érvényes. Épp ellenkező normák kellettek ahhoz, hogy az ember életben maradjon, mint amit én addig erkölcsnek hittem. […]
Mi annak idején úgy verekedtünk, hogy zsilettpengéket tettünk az ujjaink közé, a tenyerünkbe egy apró fát, és ebből lett egy zsilettpenge-boxer. Nagyon csúnyát lehetett vele ütni.”
Zsilettpenge-boxer. Ennek említése azért is furcsa, mert későbbi legendája szerint Popper életében „egyszer” verekedett, amikor valaki megjegyzést tett a származására. De akkor mit csinált a zsilettpenge-boxerrel? Tény, hogy a kettős életet nem élte rövid ideig: „1947-ben mentem vissza közéjük, és 1951-ig tartott.” Tehát tizennégytől tizennyolc éves koráig.
Irány a Lenin Intézet!
A „zsilettpengés” bűnbanda kiléte egyelőre ismeretlen, annyit tudunk, hogy Popper elmondása szerint befolyásos apja kihúzta a bajból, és – dobpergés – bedugta a Lenin Intézetbe. Foglaljuk össze: Popper – saját későbbi kategóriájuk szerint – nem is csupán „galeris” volt, hanem egy bűnbanda tagja. Hogy később ezzel az eredettel saját maga, saját maguk, sőt, sokszor teljesen ártatlan gyerekek, fiatalkorúak ellen harcolt – valahol elképesztő.
Tény, hogy Popper megúszta az elítélést, és felvették a diktatúra szovjet–magyar elitképzőjébe, ahová a kiválasztottak kiválasztottjai járhattak. Ha minden igaz, 1952-ben kezdte el a Lenin Intézetet, amelyet 1957-ben végzett el. De már 1954-ben bekerült a párt legfontosabb ifjúság-nevelő lapjába, a Szabad Ifjúságba.
Az újság 1954. április 15-ei számából megtudhatták az olvasók, hogy hogyan készül fel a vizsgákra egy igazi kommunista éltanuló. „»Így készülök a vizsgákra«” – írta Popper Péter, a Lenin Intézet marxizmus-leninizmus szakának II. éves hallgatója: »Közeleg a vizsgák ideje, egyre több lesz a tennivaló, s mindinkább azon kell törni a fejünket, milyen módszerekkel tanulhatunk a legeredményesebben. Szeretnék eddigi tapasztalataimról beszámolni.«”
Mivel Popper már ekkor szeretett tanítani – hol voltak ekkor már a zsilettpenge-boxerrel lenyomott bunyók és rablások –, nem fukarkodott a jó ötletekkel. A stréber ma már teljesen unalmas és érdektelen fejtegetése még az Intézet igazgatójának, Kassai Gézának a figyelmét is felkeltette. „Helyes, amit Popper Péter a szemináriumokra való felkészüléshez módszerként javasol – írta. – Különösen figyelemreméltó, amit a jegyzetelésről mond: akkor kezd csak az irodalom jegyzeteléséhez, amikor átnézte az előadás jegyzetét, átolvasta az előírt irodalmat.”
Mindennel azért nem volt elégedett: „Az orosz nyelv tanulásához az a módszer, melyet Popper elvtárs javasol, nem helyes” – fogalmazott. [Ez később még fontos lesz.]
A pártfőiskolát vezető Kassai elégedettsége sokat jelenthetett: bekötöttségére jellemző, hogy a keményvonalas kommunista 1944-ben jött Magyarországra a szovjetekkel, mások mellett azzal a Gerő elvtárssal, aki Popper felvételének idején még Popper Viktor mögött állt. Jellemző, hogy a képzett és mindent túlélő Kassainak még ahhoz is volt mersze (és kapcsolatrendszere), hogy Moszkvában bevádolja Rákosi másik fontos emberét, Révai elvtársat.
A szépreményű kádersarjadékról nem ekkor írt először a propaganda, egy évvel korábban a Magyar Nemzet mutatta be hosszabb cikkben a Lenin Intézetet, a riportban hősünk is feltűnt. „Négy fiú és két lány áll lélegzetvisszafojtva az egyik ajtó előtt. Valamennyien az Oleg Kosevoj-tanulókör tagjai. […] Kijött már a Rozi?! – suttogja egy most érkezett szemüveges fiú, Popper Péter. Különösen izgatott, ő volt Rozi tanulópárja.”
Maga a Lenin Intézet kétségtelenül a diktatúra „elitképzője” volt:
„Felsőoktatásunk egyik legújabb és legfontosabb intézménye, a Lenin Intézet felé egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a pályaválasztás előtt álló fiatalság. Magas színvonalú marxista-leninista képzettségű, az orosz nyelvet jól ismerő előadókat, ideológiai területen dolgozó funkcionáriusokat, orosz nyelv és irodalomszakos tanárokat és műfordítókat nevelnek ebben az intézetben.”
A hallgatóknak – az akkori viszonyokat tekintve – aranyéletük volt, még ösztöndíjat is kaptak a bentlakásos iskolában. Tényleg különleges társaság gyűlt össze:
„Idejárt a többi között Pozsgay Imre, Konrád György, Vajda Mihály és Szűrös Mátyás is. Ha jól tudom, Pozsgaynak gyakran megírta az orosz leckéjét” – kérdezte Poppert már jóval a rendszerváltás után a Népszabadságban Pogonyi Lajos. „Ez így van. A mai MTV székházában működött egykori Lenin Intézet hallgatói rendszeresen összejárnak, nem tagadják le a múltjukat.”
Miért is kellett volna a rendszert csak változtató Magyarországon? Pozsgay ekkor már persze árulónak számított, nem véletlenül említették meg őt egyedül, ahogyan az is szükségszerű, hogy csak róla beszélt Popper az interjúkötetben a felsoroltak közül. Az pedig külön vicces, hogy Popper oroszra tanította, holott az igazgató éppen nyelvtanítói ötleteivel volt egyedül elégedetlen. Ha valaki vizuális típus, szerencsénkre egy 1952-es Filmhíradó is elénk varázsolja az intézetet:
„Legfontosabb tantárgyuk a márxizmus-leninizmus, előadója Galkin professzor, az intézet Lenin-rendes tanára. Az orosz nyelvi órákon mágnetofon segítségével rögzítik a bemondott szöveget, melyet a készülék azonnal visszamond s így a hallgatók könnyen felismerik a hibákat. Dienesné élvtársnő kijavítja a hibákat. Krajevszkij professzor, az intézet igazgatója irodalomtörténetet tanít” – harsogta a narrátor. Mások mellett olyan tanáraik voltak mint az ÁVH-s Vértes János vagy éppen Heller Ágnes. Utóbbi ugye az örök „lázadó”.
Filozófiai szakról, majd a Lenin Intézet otthagyásáról beszélt
Popper 1990-ben már és még nem vállalhatta büszkén a Lenin Intézetet, ezért az őt bemutató Képes 7-cikkben így tódított: „Anyám mindenáron azt szerette volna, hogy orvos legyen belőlem, de ellenszegültem. Kacérkodtam egy ideig a történelemmel, már csak azért is, mert a kiváló pedagógustól, Léderer Annától hallottam: »A történész nagyon fontos ember, mert ami megtörtént, azt az Isten se tudja megváltoztatni, csak a történészek.«
Végül mégis a filozófia-logika szakra mentem. Később kiegészítettem pszichológiatanári tanulmányokkal és 1957- ben diplomáztam mindháromból.”
Valami kimaradt. Hol is tanult?
Máshol így emlékezett:
„Megbuktam az érettségin két tárgyból: matematikából és fizikából, bár volt mellette négy jelesem. Mondtam a tanárnak, hogy úgyis tetszik tudni, hogy én dolgozatok puskázásából éltem nyolc éven át, hadd tegyek pótérettségit. Egy jóindulatú pasas volt, így a tantestület elé citáltak, és újra megkérdezték, mi akarok lenni. Azt feleltem, történész – elfogadták. Azt mondták, ha megesküszöm, hogy nem megyek természettudományos pályára, akkor általános elégségessel kapok egy érettségit.
Belementem, majd átsétáltam a bölcsészkarra és jelentkeztem.
– Akkor már érdekelte a történelem?
– Nem. Egy napig érdekelt. De aztán nagyon unalmas volt.
Akkor átmentem filozófia-logika szakra egy különbözetivel a Lenin Intézetbe. Ott nem tetszett nekem, mert ideológiailag nagyon megkötött, szigorú hely volt, így amikor harmadévesként lehetőségem adódott, hogy visszairatkozzam a bölcsészkarra, felvettem a pszichológiatanárit.”
Tehát visszairatkozott, mert nem tetszett a Lenin Intézet. Mihancsiknak erről ezt mondta: „Nekem az az egész ott nagyon nem tetszett, mert folyton bántottak. Mindig kipécéztek, vagy kispolgári anarchistaként, vagy avantgardistaként, vagy mert polgárgyerekekkel barátkozom.”
Szegény fiatal Popper Péter. Nyilván a diktatúra kényszerítette arra is, hogy a Szabad Ifjúságban szerepeljen többször is a kommunista fiatalság jó példájaként. Aki meg a galerik elleni küzdelemre kiváncsi, nézze meg ezt:
Folytatjuk.
Valika
2020-12-16 at 23:08
Már nagyon unom a vén pofáját. Vegyétek már le, elég. Lassan két hete bűvöl el ez a csúnya bácsi. Undormány.
Vica
2020-12-11 at 14:07
Lakat.OS! Te olyan gyenge vagy nyaktól felfele! Amit nem látsz, vagy amiről nem tudsz az NINCS??? a BOKSZER esztergálható, gérezhető! Lehet kapni olyan ragasztót, ami több kiló súlyt is elbír, ha a plafonra illesztik! Ezzel orvosi szikét is bele lehet ragasztani nem csak bokszerbe! NE LÉGY KISHITŰ, CSAK GYANAKVÓ, – AKI UTÁNA NÉZ AZOKNAK A DOLGOKNAK, AMIKRŐL VÉLEMÉNYT SZERETNE KÖZZÉTENNI!!!!
Etel
2020-12-10 at 20:39
Kedves B.B. Péterné, Igen kell ez nekünk, jobban mint gondolná. Kell tudni, hogy akiknek mítoszát hazugságokkal és csúsztatásokkal építettek fel (Lenin, Sztálin, Rákosi, hogy csak a legnagyobbak at..) kerüljenek le
az ikonosztazrol, és le is kerülnek,
Popper nem olyan fontos, mint az igazán nagyok (ld. fent) azért most és nem máskor.
Nem a levegőbe beszélek. Nekünk megvolt a Popper összes, el is olvastam. Az üzenőfalunkat Popper idézetek díszítették.
Mikor hozzafogtam annak a könyvének lelkes olvasásahoz, amelyik aztán oly mértékben felháborított, a magánkínokkal való cinikus, megalázó és utálatos visszaélésevel, felálltam és osszeszedtem, a nagy kupacot átadtam a szelektívnek.
Bácskai Béla Péterné
2020-12-10 at 06:13
Ez egy nagyon jól összeszedett írás.
Jól körbejárta, milyen körülmények mit változtatnak egy fiatal mentaltásán, életszemléletén.Minden ember életében vannak bukkanók,amely után vagy jobb vagy rosszabb emberré válik.Azért felmerült bennem a kérdés, kinek az érdeke,és miért pont most jelent meg ez az írás.Sajnos a mai belpolitikai élet és a külpolitika is hordoz hasonló kaliberű emberi sorsokat.
Azért a fő meglátásom,hogy nem szeretem azokat az újságírókat,akik az írásaikban pőrére vetköztetik a cikk hősét,régen így mondták az öregek,nagy jellemhibára vall, ha valaki a Szűz Máriából is bárcabitorlót csinál.Ha mindig visszafele tekintgetünk a múlt bűneit taglalva, mi a ma mocsarába fogunk beleragadni.A régi idolokat nem kéne devalválni,mert a ma valóságával,a mai közéleti szereplők mélyrepülésével össze nem vethető történések vannak.Kinek jó az, ha a múlt jobb létre szenderült ikonjaiból egy politikai panoptikumot csinálunk? A kollektív bölcsességet akárhány ilyen elemző írás sem fogja átfesteni, csak a szájunk íze lesz rosszabb.
Én változatlanul nagyra becsülöm a néhai Popper Péter professzor urat, amit a jelenkor ballikos közszereplőiről nem tudnák elmondani.Lelke rajta a szerzőnek,az olvasóknak.Azért az nem jó egy nemzet életében sem, ha a O kilóméterkövet módszeresen arrébb rakjuk,majdnemannyit ártunk vele,mint Budapesten a mekkelek módszerrel kialakított biciklisávokkal.
Egy kicsit mindenki hülyébb lesz tőle..Kell-e ez nekünk?
Lakat.OS
2020-12-09 at 23:07
Tök jó, hogy így feltárják ilyen majmok komcsi múltját, mint a Popper, de nem kéne nevetségessé válni, ilyen vad zsilett penge rablás fantáziákkal, mert nem tesz jót az egész projektnek. Ezek szerint Popper sosem mondta, hogy rabolt volna, betörésekről ill besurranásokról beszélt, ha jól értem, ahol átkutatták a fehérneműket. Ezt a zsilett penge dolgot meg elég racionális aggyal átgondolni ahhoz, hogy gyanítsa az ember, hogy egy gyenge hazugság, meg nagyzolás. Az el tudom képzelni, hogy valami lopással, betöréssel megfoghatták.
Lakat.OS
2020-12-09 at 22:51
Ez a zsilett penge bokszer egy kajak nevetséges kamu. Próbálja már meg valaki élőben,hogy működik. Sehogy, egy idióta önveszélyes vicc. Ezt a penge dolgot gyerekkoromban hallottam, gyerekek hülyítették egymást ezzel a hülye mesével. Popper valami nagyon durvát akart mondani. Egy patológiás hazudozó fantaszta ez a Popper Nem mondom, hogy nem lopott esetleg öregektől, de a többi mese.
Rézmüves Gusztáv
2020-12-08 at 13:43
Tekintsük ezt az írást egy az elemző asztalra rendezet adathalmaznak.
Amelyben, a háború éveiben egy konspirációs lakásban dekkoltattak embereket az akkori katona szökevényes alaphelyzetben élő Budapesten.
Amíg más fiatalok.
A Ságvári Endre fémjelezte partizánakciókban munkálkodva hajtottak végre feladatokat munkás segéd legények és más fiatalok.
Popper azt álltja, hogy egy bűnszervezetben betöréssel tartotta fent magát.
Megjegyzem abban az időben a komunista és nyilas szervezetekbe tömörültek a fiatalok tekintéjes számban Budapesten.
A zsilettpengés bokszerek szóba sem jöhetek az ólomból öntött hegyekben végződő bokszeres csetepaték során.
Inkább a bororva kések jöhettek számításba, mert akkoriban azt használták az emberek.
Nekem az a gyanúm hogy ezek a bűnözői csapatoknak nevezet bandák sajátos módon szereztek pénzt a harcászati feladatok állátására az akkori baloldali financiális kérdések megoldásaihoz..
Itt van aztán a konkurencia háta mögötti összefogás iskola példája (amikor egy pénzügyi csoport idéz ellő gazdasági fizetésképtelenséget) majd röhögve ösztöznak a koncon. A kommunista párt győzelme ilyen manőverezéssel és hasonlókkal ragadta magához a hatalmat nem csak magyar földön annak idelyén..
Aztán pedig az efféle pártfeladatokban cinkos bűnözők számontartot (zsarolható) kézben tartás mellet kerültek igazgatói pártfeladatokba. Gondoljanak csak a Sztálin nevéhez füződő tisztség viselők szembeni tisztogatásokra. Ez tartozott bizony a hatalom urainak foglalkozásához.. Mint a római császárok intrikái.
Persze a káderek csemetéi tabu témát jelentettek, mert a cinkosok egyenruhája (véd a hátad a másik hozzád hasonlóval.)
A Marxista intézmények nagyon sok mindent oktattak komlesz és széleskörű tartalommal.
Az ott végzet tanulók meggyőződéses fickók voltak máshová legendák használata mellet feladattal kerülhettek un (PÁRT MEGBIZATÁS)
nempécsi
2020-12-07 at 20:34
Filmre vele… hurrogjatok le, de Popper hátterével és a 40-es évek végének viszonyai alapján, magában a bűnbandához való csatlakozásban én nem sok kivetnivalót találok… ahogy az is természetes, hogy “kiszedték”, majd a kútvölgyibe tették… (gondolhatjuk a többi bandatag nem szanatóriumba került ezek után… 1951…) és még a Lenin intézetén se kéne meglepődni… amit mondani akarok hogy ezzel a háttérrel még pozitív hős is lehetne… valószínű a 2. rész többet elárul…
Királytigris
2020-12-07 at 14:49
Szarházi mindig akad! Nézzük meg a mostani nemzetrothasztókat! Mind jelentene, önként!
Vica
2020-12-07 at 13:45
Ez is érdekes lehet! Egyik ismerősöm elmondása alapján;- ” régen feltalálta a mai beltéri egység alapját. Bevitte a Műszaki engedélyeztető, védettség alá helyező Osztályra. Elbíráló úr kérte a műszaki leírást ott hagyni, és 40000 Ft-ot leadni!” Nem csak rácsapták az ajtót, fel is jelentették. Nem lett következmény. Kb. 8 év múlva külföld sok pénzt tudott realizálni! Ha a magyarok több év előnnyel kaszálnak, milyen gazdagok lennénk! Hozzáadva Rubik úr kockáját, és megannyi csodálatos dolgot, amit ezek az alul iskolázottak, kapzsi, degeneráltak így, vagy úgy elkaszáltak a magyarok boldogulása elől!
És most újra itt vannak, hogy tönkretegyenek minket, és mindent amit szeretünk, értékelünk!
Etel
2020-12-07 at 13:42
Most nem látom MG eddig írásait követő olyan bejegyzéseket, hogy jó, jó, meg bátor, de miért nem nyúl mélyebbre a darázs fészekbe.
Elítélve az effajta kibic mentalitást, most valami hasonlót teszek, de nem várom, hogy bemenjen a hiéna gyerekek barlangjába, mert csak pszichológusok között többezer van, a jogi egyetemen a Popper előadásait rajongva hallgatók is kb ugyanannyian.
Inkább csak magamban morfondirozok az oktatásról éppen. Arról, hogy régen művészeti és más befolyásoló tanintezmenybe be lehetett jutni a szegény de tehetségesnek “speciális érettségi” -vel, azaz érettségi nélkül. Voltak is ragyogó és tragikus pályák, de hogy hány nem szegeny de tehetségtelen jutott be, arról nem szól a fáma.
Aztán volt a Balettintézet, ahová sok fontos szülő íratta gyermekét, akik tancbol és balttbol felmentve kaptak bizonyítványt, hogy klf művészetben bontakozzanak ki.
Még olyan felsőoktatási intézmény is volt vagy van, ahol diplomát kapott, aki sohasem járt oda,( ez a birka iskola/egyetem).
ómió
2020-12-07 at 10:25
Ő se esett messze az efftársi fájától?
Lubo
2020-12-07 at 10:03
Hányinger ez a senkiházi Popper..
Karoly
2020-12-07 at 08:47
Egerben is a legaljabol merítettek a jövő kommunistáit.
A jelenben, tobbsegeben a vendéglátásban tulajdonosok.
1944 után az egriek eluzesevel jutottak -ideológiai alapon- ingatlanhoz, természetesen a feljelentés módszerét alkalmazva.
Vica
2020-12-07 at 08:36
Annyira ordító igazság, hogy a NEMZETI OLDALT a gerinces, igazságot, tisztességet szerető emberek alkotják! Azok, akik minden jó jegyért minden egyes forintjaikért becsülettel megdolgoztak. Ezzel szemben a másik csapatot az tarja össze, hogy “munka nélkül” diplomákhoz, villákhoz juthat az aki tolni, nyalni képes azt a bizonyos, bűnös szekeret. CSAK A HASONSZŐRŰEK ÉRTÉKELIK EGYMÁST!
Vica
2020-12-07 at 08:21
Én tudok olyan esetről, hogy a fiúcska nem akart tanulni. Bukott az általánosba, bukott a középisiben, de a párthű papa elhatározta, hogy renitens nebulója azért is orvos lesz. ÉS a CSODA PÁRT EZT IS ELINTÉZTE!
NEM TUDOM MEDDIG TARTOTT A FIÚ LELKIISMERETE, NEM VÁLLALT ORVOSI ÁLLÁST, DE KÜLFÖLDRE TÁVOZOTT. (nem vigasztaló, mert rég volt, akár már haza is jöhetett)
csakafidesz
2020-12-07 at 06:31
Letti 2020-12-06 at 18:38
A Lenin intézetben mindenféle “szakmát” meg lehetett szerezni. (Na jó, szívsebész mégsem lett automatikusan aki elvégezte.) Andics Erzsébet és társai értették hogyan kell a legnagyobb ostobaságokat ehető műbélbe csomagolni.
Közbátorsági Bizottmány
2020-12-07 at 06:30
Lenin Intézet: “Kijött már a Rozi?! – suttogja egy most érkezett szemüveges fiú, Popper Péter. Különösen izgatott, ő volt Rozi tanulópárja.”
Tehát a LI-ben az ősi Talmud-Tóra módszer szerint tanultak.
Ezt most a szovjet zsidó elftársak, vagy a magyar zsidó, rabbicsemete elftársak vezették be?
Kíváncsi vagyok, szombaton volt-e tanítás és volt-e kommunista körülmetélés is a méltán híres Inysztyitút Lenyinában
Leopard
2020-12-07 at 00:57
Fantasztikus : elmondta a Közszolgálati Radio volt szerkesztojenek- Mihancsik Zs- hogy érettségije sem lehetne- es ennyi.Anno Mellar elmondta hogy szóltak neki fentrol: GYF megy vizsgázni. Es a barombol meg miniszterelnök is lett.
Leopard
2020-12-07 at 00:40
Mihancsik se komplett. GALAMUS. Ott is kibontakozott. Meg sportriportert is lefasisztázott.
Leopard
2020-12-07 at 00:37
Mutatis mutandis igy jonnek letre a Fekete Gyor Andrások. Pedagógusi segítséggel. Megbukott? Nem baj. Muszáj , hogy diplomához jusson. Legalabb szociológus legyen- a festett kerékpár utak szakértője.
Etel
2020-12-07 at 00:17
Furja az oldalamat, hogy mat.fiz.bukas, protekcioval kunyeralt érettségi Lenin int. félig utan,hogy a bánatban lett egyetemi professzor.
moliere
2020-12-06 at 23:48
Hát… nem tudom. Egyrészt ez az ember relatíve még őszinte is volt. Persze egy sliffentyű, de megoldotta, hogy piaci alapon is megéljen. Ezt például nem mondanám el vitrayról.
A gyerekkorában történtek a cikkben említett legdurvább részletek, amelyekről mondhatnám, hogy nem tehet. A Lenin Intézet… hát ilyen családdal mit csináljon? Menjen Pannonhalmára? Inkább csak menjen a Lenin intézetbe! (Úgyis túl sokan mentek az ilyen családokból Pannonhalmára…)
Hogy hazudott a múltjáról és kicsit kifényezte? Ki nem?
Azt tudtuk, hogy a tudjukkik nyakig voltak a rákosi rendszerben, azt is tudjuk,hogy utána is. Erről szól Mező munkásságának nagy része, ami nagyon dicséretes, és bátor. De további bátorságot már nem várnék el tőle, pedig így, harminc év csúszással (nem Mező tehet erről!), most már igazából nem érdekel, hogy hetente hányszor ettek kaviárt ezek a patkányfélék, viszont nagyon is érdekelne, hogy hol milyen igazgatótanácsban és ellenőrző bizottságban, asztaltársaságban forognak a jelenkori utódok. Nyilván nagyon forró és nagyon jogtalan kitálalás lenne. Csak hát közérdekű.
Theo
2020-12-06 at 23:21
Nem is kaphatott volna erettsegit ket karoval, erettsegi nelkul meg diplomat se. Kulonben is bortonben lett volna egy normalis tarsadalomban. Ehelyett meg valogathatott a szakok kozott.
Es ezt meg el is meseli??? Buszke magara? Ezek micsoda buborekban elnek!
A szulei nem torodtek vele, mert bazis demokrataskodtak minden este, nem csoda, hogy teljesen elferdult.
Es ezek iranyitanak a mai napig. Elmebeteg, aberralt biorobotok.
Knerten
2020-12-06 at 22:25
Aki mindennek hülye és alkalmatlan, diplomás komcsinak még jó lehet.
Popper, Havas, Verebes és a többiek.
A kultúracsinálók, az éceszgéberek, a megmondók.
Leopard
2020-12-06 at 21:29
Megbukott fizikabol, matematikabol. Sebaj. Kesz csoda hogy NEM LETT FŐPOLGÁRMESTER. Annyira sejtettem hogy ez igy megy- szerintem napjainkig.
Leopard
2020-12-06 at 21:26
Az óvodátol a diplomáig letezik ez a kapcsolati rendszer. Nem veletlen hogy a balos diplomások kozott rengeteg a hulye.
Leopard
2020-12-06 at 21:24
Aztan maguk ele teszik paravánnak a KG- tipusu hülyéket.
Gáspár Anette
2020-12-06 at 20:38
“Hogy később ezzel az eredettel saját maga, saját maguk, sőt, sokszor teljesen ártatlan gyerekek, fiatalkorúak ellen harcolt – valahol elképesztő.”
A rabló és pandúr esete az erkölcsiséggel.
gyozo2018
2020-12-06 at 20:35
“Popper szülei átálltak a szocdemektől a kommunistákhoz,”
,
Mint a Schiffer nagypapa.
Ugye, hogy ugye, Schifike, hogy miért akarsz te köztársasági elnök lenni?!
gyozo2018
2020-12-06 at 20:32
“a házban úgy tudták, üres a lakás, a tulajdonosa a fronton van. Nem ott volt, alámerült az illegalitásba,”
.
Nem életszerű.
gyozo2018
2020-12-06 at 20:28
“z, hogy anyja foglalkozását megemlítette (gyermekvédelem), később még fontos lesz, hiszen Popper is erre a területre helyezkedett.”
.
Meg a tetű Konrád György is.
kbandi1
2020-12-06 at 19:59
Ha Haynau hiéna volt, akkor a Rákosit – Kádárt és a pereputtyokat többszörös hiénaként kell kezelni, mert az áldozatok száma többszöröse volt Haynauénak.
A balliberálisok kedvelt szóhasználata a fasisztázás, holott ők csak durván egy évig, Rákosi – Kádár 45 évig élték ki a gyilkos hajlamaikat. Miért takargatja az utódokat az EU, csak nem érintettek egyesek?
Lehel
2020-12-06 at 19:57
Hülye gyerekek!
Sajnos az Elte Jogi karából számos vadhajtás kinőtt, 60 éve. Rendbe kell tenni ezt a x@ardombot is!
Lucifer
2020-12-06 at 19:44
A popperpetyák ellen, utcai harcban hagyományos borotva pengét kell feltenni, a 2,3,4,5 ujjak szélére, és az 1-es ujj segítségével kilőni, a támadó fejére. (Ha nem érted, elmagyarázom.)
Voloka Voló
2020-12-06 at 19:32
Hm… Mondjuk inkább ismert ( azaz erősen futtatott! ) lett. Az ismertséget ne keverjük össze az elismertséggel.
Kando Karoly
2020-12-06 at 19:25
Na ideje volt a megmondoemberek multjat is elővenni!!
CXX5
2020-12-06 at 19:25
Csak kb. 30 évet késett a cikk ennél az illetőnél is.
Vagy volt valami megállapodás rendszerváltáskor, hogy csak pár évtized után borítják a népre az információt?
Knerten
2020-12-06 at 19:15
Felkészül: Radnóti, AKG
Knerten
2020-12-06 at 19:14
Jut eszembe.
Nagyon szívesen olvasnék egy cikket a Berzsenyi Dániel Gimnáziumról, a nincshálózat egyik legfontosabb utánpótlás-neveldéjéről.
Knerten
2020-12-06 at 18:58
Az a szerencse, hogy nincs hálózat és sose volt. Most képzeljük el, mi lenne itt, ha lenne hálózat.
Az még nagyobb szerencse, hogy a Fegyőr- és Donátkacsa-féle rákosista unokák mégcsak véletlenül se ugyanennek a nincshálózatnak az új generációja, hanem az új, tiszta, szűz kezek és szívek ők, akikre oly régóta várunk.
Van magyar jövő, amíg él Marksz, Engelsz, Leninsz szelleme az ifjúságban. Vagy mi.
Poppy
2020-12-06 at 18:44
Mező úr, ismét nagyot alkotott! Köszönjük!
Hát így működtek, működnek ma is.
Tanulságos.
Letti
2020-12-06 at 18:38
Érdeklődéssel kezdtem el olvasni. Szerettem volna megtudni, hogyan jutott el addig, hogy elismert pszichológus lett. Lehet lesz még folytatása a cikknek, nyilván, mert idáig még nem jutottunk.De az egész túl zavarosan és hosszan van megírva, elvesztettem a fonalat a különböző síkokban, ki kivel, kicsoda hova és mikor stb. Zavaros és átláthatatlan az egész.
TS
2020-12-06 at 18:22
Mit is csodálni?
csakafidesz
2020-12-06 at 17:58
Istenkém, hogy egy kommunista bűnözőként kezdte.. Ez is hozzátartozik a kommunizmus lényegéhez. Popper ezek szerint szerényen csinálta, mert sok társa embert is ölt. Egyszer hivatalból elmentünk (hagyatékátvételre)egy rózsadombi bűnözőhöz. Az illető azzal dicsekedett, hogy 1956-ban puskával lőtte az ellenforradalmárokat. Udvariasan végighallgattam, majd megjegyeztem, hogy ez még humánusabb dolog mint az akasztás, de hát akkor nem volt olyan a helyzetük, hogy akasszák az “ellenforradalmárokat”. Nem értette a célzást és azzal folytatta, hogy Kádár sajnos keveset akasztott fel. Kissé csodálkozott, hogy elég hamar elköszöntem tőle.