Egyre inkább úgy tűnik, hogy a következő kormány létrehozásához megkerülhetetlen lesz az RMDSZ bevonása is – jelentette ki a romániai parlamenti választásokat elemző sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János, (j) nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az online eseményen Kelemen Hunor (b) arról beszélt, egy párt sem szerzett többséget a román törvényhozásban, tehát koalíciós kényszer alakult ki, a harminc éve tartó folyamatos politikai krízisnek azonban ideje lenne véget vetni. Az RMDSZ elnöke arról is szólt, az idei évben is volt olyan kijelentés a kampányban, illetve azt megelőzően is, amely igaztalanul sértette a magyarságot, és amely azonban remélhetőleg a két nagy párt rivalizálásának tudható be, és nem a paradigmaváltásnak. Kelemen Hunor ugyanakkor azt is megjegyezte: abban bízik, egy közös kormányzás lehetővé teszi, hogy a korábban nem átgondolt döntést újra beszélve ismét felterjesszék az UNESCO szellemi világörökség listájára Csíksomlyót, mindannyiunk közös kincsét.
Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a korábbi, szeptember 27-i önkormányzati választások mozgósítására és eredményeire építve a magyar közösség megerősítette képviseletét a román politikában. Az államtitkár kiemelte, a koronavírus komoly kihívás elé állítja Európát, így a Kárpát-medencét is, ugyanakkor úgy fogalmazott:
A járványt a magyarság nemcsak túlélte, hanem közösségei megerősödve jutnak túl a nehézségeken, hiszen képesek voltak arra, hogy az intézményrendszerüket a pandémia ellenére folyamatosan meg tudják erősíteni.
Potápi Árpád János továbbá kiemelte, az RMDSZ jó eséllyel néz elébe a kormányalakításnak Romániában, hiszen az eredmények tükrében egyre inkább úgy tűnik, a következő kormány elképzelhetetlen lesz a párt nélkül.
Újságírói kérdésre Potápi Árpád János arról is beszélt: mivel Romániának várhatóan továbbra sem lesz stabil kormánya, Magyarország csak abban bízhat, hogy mind a román közvélemény, mind pedig a román politika felismeri, erős Közép-Európa csak erős országok által formálódhat. Hozzátette, hazánk abban érdekelt, hogy Románia is erős lesz. Úgy fogalmazott, együtt élünk itt több mint ezer éve Közép-Európában, reméljük, hogy a következő évezred is így fog eltelni. Az államtitkár ugyanakkor arra is kitért, a magyar kormány jövőre, a Nemzeti Újrakezdés évében szándékai szerint újraindítja az eddigi programjait a határon túl, valamint a magyar közösségek közötti, az utóbbi tíz év alatt megerősödő kapcsolatrendszert tovább szeretnék mélyíteni.
A rekordalacsony részvétel mellett is maradt az arányos érdekképviselet
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elöljáróban köszönetet mondott azon romániai magyar szavazóknak, akik megértve az idők szavát részt vettek a választáson, hogy az erdélyi magyar közösség érdekképviselete megmaradjon a román törvényhozásban. Ugyanakkor hozzátette, a parlamenti választás lényegében akkor zárul majd le, ha megalakul az új kormány, jelenleg pedig még végleges adatok sincsenek, amelyek alapján a tárgyalások megkezdődhetnének. Mint megjegyezte, az utóbbi harminc év legalacsonyabb választási részvétele mellett az RMDSZ-nek sikerült megőriznie az arányos képviseletet, várhatóan huszonegy képviselő és kilenc szenátor fog tevékenykedni a parlamentben. A pártelnök úgy vélte, megvannak azok a települések, ahol az országos átlag fölött teljesített az RMDSZ, a nagyvárosokban, különösen a szórványban alacsonyabb volt a magyar részvétel.
Koalíciós kényszerben a román parlament
Kelemen Hunor elmondta, egyetlen egy párt sem szerzett többséget a román törvényhozásban, tehát koalíciós kényszer alakult ki, akár a jobb, akár a baloldal alakít végül kormányt. A pártelnök megjegyezte, Romániában folyamatos politikai krízis uralkodik, hiszen az országot nyolc év alatt tizenegy kormány vezette. A politikus hangsúlyozta, a politikai krízisnek véget kell vetni, stabil többségre és kormányzásra van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi kérdésekre megfelelő válaszokat lehessen adni. Kelemen Hunor kitért arra, a magyar választók számára a biztonság kérdése a legfontosabb, és nemcsak egészségügyi, vagy gazdasági téren, hanem az identitás megőrzése miatt is. A pártelnök kiemelte, az RMDSZ a választások elejétől egy közép jobboldali kormánykoalíció létrejöttét szorgalmazta, amely ha olyan kormányprogramot fogalmaz meg, amely a magyar közösség fent megnevezett érdekeit szolgálja, akkor a párt nem zárkózik el attól, hogy kormányzati tényező legyen a következő években.
Egzisztencia és biztonság, ezektől és az ezekre adott válaszoktól tesszük függővé azt, hogy a tárgyalások befejeztével milyen döntést hozunk
– hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Sok jóra nem lehet számítani az úzvölgyi temetőgyalázók pártjától
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor reagált arra is, hogy az ultranacionalista, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség meglepően jó eredménnyel szerepelt a romániai választásokon. A pártelnök elöljáróban elmondta, egy rendszerellenes pártról van szó, amely mindent ellenségének tekint, és nem az első alkalom, hogy a román politikai életben ilyen felbukkan. Mint kifejtette, a párt építhetett arra a meglévő hálózatra, amely már az úzvölgyi temetőgyalázás idején is megmutatta magát, és sok szavazót elhalászott a Nagy-Románia Párt egykori támogatói közül is.
Ez valóban egy magyarellenes ultranacionalista és szélsőséges ideológiáktól átitatott párt, az első nyilatkozataikból ítélve sok jóra nem számíthatunk. Bennünket ez ugyanakkor különösebben nem kell, hogy megriasszon
– hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Csíksomlyó ismét szerepelhet a UNESCO világörökségi listáján
Portálunk a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az RMDSZ az utóbbi években a szociáldemokratákkal, illetve az ALDE-koalícióval működött együtt, bár miniszteri pozíciók nélkül, a nemzeti liberális PNL és Klaus Johannis államfő ugyanakkor nem ápolt különösebben jó viszonyt sem az RMDSZ-szel, sem a magyar közösséggel. Rákérdeztünk, milyen kilátásaik vannak ennek fényében a kormányzati együttműködésre az RMDSZ-nek. Kelemen Hunor válaszában kiemelte, az RMDSZ-nek a szociáldemokratákkal és az ALDE-val volt egy parlamenti együttműködési megállapodása, amely az úzvölgyi eseményeket követően érvénytelenné vált. Mint megjegyezte, ezt követően bukott meg a kormány is. A pártelnök úgy fogalmazott:
Olyan román politikai párt, amely kimondottan és fenntartások nélkül magyarbarát lenne, nincs, hisz végül a szociáldemokrata párt javasolta és préselte át harmadik próbálkozásra a Trianon-törvényt.
Kelemen hozzátette, a sérelmeket nem felejtik el, de a politikában kell tudni olyan pragmatikus döntéseket is hozni, amelyek a jövőről szólnak, és nem a múltról, bár a múlt meghatározza azokat. Kelemen Hunor hangsúlyozta:
Ebben az évben is volt olyan kijelentés a kampányban és azt megelőzően is, amely igaztalanul sértette a magyarságot. Én ezt szeretném a két nagy párt egymással vívott harcának betudni. Bízom benne, hogy csak ennyiről volt szó, és nem paradigmaváltásról.
A pártelnök ugyanakkor azt is megjegyezte:
Abban bízom, hogy egy közös kormányzás lehetővé teszi, hogy a korábban nem átgondolt döntést újra beszélve ismét felterjesszük az UNESCO szellemi világörökség listájára Csíksomlyót, mindannyiunk közös kincsét.
Vezető kép: MTI/ Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS