Pesti Srácok

Soros csápjai az Alkotmánybíróság főtitkárságáig érnek

Soros csápjai az Alkotmánybíróság főtitkárságáig érnek

Miközben az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék idestova tíz éve a „fékek-ellensúlyok” lebontása, illetőleg Soros György – állítólag nem létező – hálózatának üldöztetése miatt aggódik, addig a PestiSrácok.hu egy újabb gyöngyszemre bukkant. Nagyon úgy fest, hogy a magyar Alkotmánybíróságig érnek a jóságos filantróp csápjai. Sőt, ezek a csápok akár olyan döntésekben is szerepet játszhatnak, mely beadványok ne kerüljenek az alkotmánybírók elé...

A PestiSrácok.hu államigazgatási forrásból úgy értesült: immár az Alkotmánybíróság Főtitkárságán dolgozik egy liberális adatvédelmi jogász, aki családi vonalon is kapcsolódik a Soros-poliphoz. Férje, Sepsi Tibor Lajos ugyanis 2014 óta résztulajdonosa az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, és cikkeket is ír a sorosista oldalra. Mint közismert, az Átlátszó a Soros-birodalom egyik bőkezűen támogatott ékköve. Bár elvileg sajtótermék, működése inkább egy magánnyomozóirodára emlékeztet, hiszen például drónokkal figyeltetik Orbán Viktort és Mészáros Lőrincet. A Tűzfalcsoport tavaly kiszúrta: Sepsi – Baranyi Krisztina oldalán – részt vett a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatalban a hatalomátadáson, ami jól jelzi ellenzéki beágyazottságát. Sepsi egy másik cége korábban milliós politikai megbízást kapott az LMP-től.

Sepsi Tibor Lajos, az Átlátszó.hu társtulajdonosa már a hatalomátvételre is elkísérte Baranyi Krisztinát (Forrás: Baranyi Krisztina Facebook-oldala)

Visszatérve a jogászra: új munkahelye, az Alkotmánybíróság Főtitkársága jelentős hatalommal rendelkezik, hiszen érdemi befolyása van az Ab-ra érkező indítványok, beadványok elemzésére, sőt azok befogadására is. A hivatalos definíció szerint a Főtitkárság „elősegíti az Alkotmánybíróság Hivatalának érdemi szakmai munkáját”, és részt vesz az esetlegesen létrehozott munkacsoportok tevékenységében is.

PestiSracok facebook image

  • A valóságban a Főtitkárság az, amely gondosan „megszűri” a jogkereső, egyszeri állampolgárok és jogi képviselőik beadványait. Vannak olyan beadványok, amelyek azért nem kerülhetnek az alkotmánybírák asztalára, mert a Főtitkárságon szorgos kezek megfelelő jogi magyarázattal (ürüggyel) „kigyomlálták” azokat.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a Soros-hálózat létezne, hiszen okos, komoly ellenzéki politikusok és véleményvezérek többször és igen határozottan leszögezték: efféle hálózatnak a létezése semmivel sem bizonyítottabb, mint a szíriuszi Jézus meséje. Vagyis vegyük tudomásul, hogy Soros-hálózat nincs! Az pedig, hogy Soros (Szeplőtelen) György világjobbító filantróp több tucat itteni szervezetet pénzel, és egy hangfelvétel tanúsága szerint kétezer embert mozgat Magyarországon, nem jelent semmit...

Érdekes adalék: az Alkotmánybíróság főtitkárságát 2011 óta vezető Bitskey Botond Sólyom László egykori államfő hivatalvezető-helyettese volt a Köztársasági Elnöki Hivatalban 2010-ig. A Sólyom embereként számon tartott Bitskey az emberi jogi diskurzus klasszikusan libertariánus vonalát képviseli. A 2000-es évek elején annak a hágai T.M.C. Asser Instituut nevű intézetnek a posztgraduális képzésein is részt vett, amelynek a nevét időnként megtalálhatjuk a Soros-féle Open Society Foundations eseményein a vendégszervezetek között...

Nem véletlen, hogy a jogász társadalom számos közismert tagja úgy véli: a mai Alkotmánybíróságon a főtitkárság jelenti a Sólyom–Soros-világ utolsó védőbástyáját, amely „lángként őrzi a nyitott társadalom szabadnak láttatott, azonban a nemzeti- keresztény ideált foglyul ejteni kívánó emberi jogi eszményét”. Ennyit tehát az állítólag megszűnt „fékekről és ellensúlyokról”, valamint az ellenzéki mítoszok szerint Fidesz által „megszállt Alkotmánybíróságról”...

Az ügyben telefonon kértük az Alkotmánybíróság szóvivőjének állásfoglalását, amennyiben megkapjuk, természetesen rögtön közzétesszük. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az Ab főtitkárságának függetlenségét kritizáló írásunkkal semmiféle értékítéletet nem kívántunk mondani az egyes alkotmánybírák tevékenységéről és pártatlanságáról. (A szerkesztőség.)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.