Másfél év alatt készült el és fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabálytervezetet, amely végre betétdíjassá, kötelezően visszaválthatóvá teszi a műanyag és alumínium italcsomagolásokat. A döntés egyrészt az uniós elvárások miatt is sürgető volt, másrészt a magyarok több milliárd műanyagpalackot használnak fel évente, amelynek egy jelentős részét nem hasznosítjuk újra. A Greenpeace amellett, hogy üdvözölte az elfogadott jogszabályt, arra hívta fel a figyelmet: a multicégek érdeke azt diktálja, hogy a törvényt minél később vezessék be, a csomagolóanyagok pontos körét pedig a törvényt követő kormányrendelet határozza majd meg, amely várhatóan 2023. július 1-től lépteti majd életbe a kötelező visszaváltási díjas rendszert, amit a zöld szervezet túlságosan tág határidőnek tart, amely alatt csak tovább nő az újra nem hasznosított hulladék mennyisége.
Még 2019 áprilisában számoltunk be arról, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium olyan jogszabálytervezetet készít elő, amely szigorítja az addigi, hulladéklerakással, hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályozást, részben azzal, hogy az illegális hulladéklerakást bűncselekményi kategóriába sorolják át, részben pedig úgy, hogy a jövőben a hulladék keletkezéséért leginkább felelős csomagolóanyagok esetében betétdíjat számolhatnak fel. A szabályozások szigorítása már akkor is sürgető volt, mivel európai közösségi szinten készülnek életbe léptetni az egyszer használatos műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséről szóló irányelvet (SUP), amely első határidőként 2021-re írhat elő intézkedéseket. Az Országgyűlés végül 2020. december 15-én fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az illegális hulladéklerakás felszámolása mellett tartalmazta az italcsomagolások kötelező visszaválthatóságát is.
A csomagolóanyagok pontos körét a törvényt követő kormányrendelet határozza majd meg, amely várhatóan 2023. július 1-től lépteti majd életbe a kötelező visszaváltási díjas rendszert. A kormány idén februárban meghirdetett Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve alapján visszaváltási rendszert az üveg- és műanyag palackokra, valamint a fémdobozokra írnának elő. Az elfogadott törvényjavaslat nem vert különösebb visszhangot, annak ellenére, hogy a magyarok éves szinten több milliárdnyi PET-palackot és alumíniumdobozt használnak fel, amelynek jelentős részét – körülbelül egyharmadát – nem hasznosítjuk újra. A Greenpeace a szavazás után üdvözölte a kormány döntését, azt hangsúlyozva, hogy az elfogadott módosítás túlságosan kitolja a jogszabály bevezetését. A zöld szervezettől Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét kérdeztük.
A multicégek érdeke az időhúzás
Portálunk elöljáróban a Greenpeace legfőbb kritikájára kérdezett rá az elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban, amely szerint az nem elég ambiciózus, a zöld szervezet szerint ugyanis másfél évvel korábban is sikerülhetne az átállás. Simon Gergely felvetésünkre úgy reagált: a nemzetközi tapasztalatok más országok esetében arra mutatnak, hogy ez a bizonyos átállás egy-másfél éven belül is megvalósítható. A szakértő megjegyezte, hogy a nagy multicégek részéről is tapasztalható volt egyfajta nyomás az átállás elhúzásáról, sőt, lényegében annak bizonytalan ideig történő elhalasztásáról, ezért a Greenpeace úgy vélte, zöld oldalról fontos kiállni a jogszabályok minél előbbi bevezetése mellett. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint 2023 nyaránál mindenképpen előbb be lehetne vezetni a törvényt. Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet: a magyarok évente másfélmilliárd PET-palackot használnak fel, amelynek még a harmadát sem gyűjtjük össze, tehát a törvény bevezetésének halasztásával évenként milliárdos nagyságrendben vándorolnak a PET-palackok a hulladéklerakókba, az égetőkbe, vagy szennyezik a környezetet.
Újrahasznosítás helyett újratöltés
Simon Gergely portálunknak arról is beszélt, hogy a Greenpeace álláspontja szerint kellene egy kötelező előírás, kvóta a palackok újratöltéséről is, amely lényegesen környezetkímélőbb, mint az újrafelhasználás. Kitért arra is: nem városi legenda, hogy akár már az első töltés után kioldódnak káros anyagok a csomagolásból; jó néhány üdítőitalban találtak az alumíniumot, vagy a műanyag palackból kioldott ártalmas vegyületeket, bár igen kis koncentrációban. Hozzátette: további problémát jelent, hogy a kupakok leszedésénél is mikroműanyagok kerülnek az élelmiszerekbe, tehát összességében az az elvárás a gyártók felé, hogy olyan csomagolóanyagokat keressenek, amelyek mérsékelik ezeket a hatásokat.
A szakértő elmondta: fontos szempont, hogy az újrahasznosított műanyagokba belekerülnek további olyan szennyeződések, amelyek károsak, tehát hosszú távon a kártékony bevonattól, a biszfenol-A-tól mentes alumínium, de még inkább az üveg lehet a legjobb megoldás. Mint Simon Gergely kifejtette, az alumínium esetében a kioldódó káros anyagok mellett fontos szempont, hogy az újrafelhasználás nagyon sok energiát emészt fel, az alumínium-csomagolások újratölthetősége érdekében pedig a gyártók egyelőre nem tesznek erőfeszítéseket. Az üveg ezzel szemben nem szennyezi a beletöltött élelmiszert, újratöltésére is kialakult technológia áll rendelkezésre, ezért is óriási környezeti veszteség a hulladéklerakókba kerülő üveg. Simon Gergely összességében kiemelte: mindenképp fontos előrelépés a törvény megszületése, amelyet nemcsak a zöld szervezetek szorgalmaztak régóta, de a kutatások szerint a magyarok többsége is támogatja.
Vezetőkép: MTI/Marjai János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS