Mit kezdjünk az ügynökügyekkel? Miért fontos az aktanyilvánosság? Hogyan gondolkodik családja szerepéről? Mennyire tartja őket felelősnek a kommunisták rémtetteiben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Schiffer Andrással, aki elmondta azt is, miért nem bízott szociáldemokrata nagyapja a Vásárhelyi Miklós-féle „reformerekben”,a „megjavult” sztálinistákban.
Schiffer András a PestiTV Hálózat című műsorának vendége volt. Az LMP egykori elnökével, az ismert jogvédő ügyvéddel a hálózatról, a szociáldemokraták leszalámizásáról és felelősségéről, az ügynökügyekről beszélgettünk. Szóba került, hogy kollaboránsnak vagy társutasnak nevezné-e nagyapját, dédapját, de az is, hogy mit gondol az ő felelősségükről. Schiffer elmondta, hogy nagyapja ’56 előtt és után kicsit sem bízott a Nagy Imre-féle csoportban, amelyeknek prominens tagjai pár évvel korábban még a szociáldemokraták, Mindszentyék és a diktatúra éppen aktuális ellenfelei ellen uszítottak.
Schiffer: „Azért ahogyan nekem, úgy a nagyapámnak magának is kemény véleménye volt a saját szerepéről – mondta az adásban. – Nyilván nekem is kemény ítéletem van arról, ahogyan a nagyapám vagy a dédapám közrejátszott a kommunista hatalomátvételben.
De azért álljunk meg egy szóra. El tudjuk azt képzelni, hogy valakik a Völkischer Beobachterban uszítottak ’33 után, majd utána a Német Szövetségi Köztársaság elismert, mértékadó értelmiségijei lettek?
Riporter: Vásárhelyi Miklósról beszélünk?
Schiffer: [Bólint.] Ezt kéne mérlegre tenni. Arra az aljas, szemét, gyilkos uszításra, amit művelt a Szabad Nép, meg a többi orgánum ’48-49 után, arra nincs bocsánat. Nincs bocsánat.”
Szóba került még az aktanyilvánosság is, amelyet Schiffer következetesen próbált átverni a parlamenten. Az adásban kibeszéltük Schiffer egyik nagybátyjának, Schiffer Ferencnek az ügynökügyét, akiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS