Az amerikai elnökválasztási kampány eseményei és a szerda esti jelenetek is jól rávilágítottak arra, hogy az amerikai társadalom a véglegekig megosztott, sem a baloldal, sem a jobboldal nem mentes az erőszakos cselekményektől – minderről Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt a PestiSrácok.hu-nak.
Nem fogadták kitörő örömmel Joe Biden győzelmét a republikánus szavazók, akik közül többen megrohamozták dühükben az amerikai törvényhozás épületét. Ön szerint felerősödhet az eddig is egyre gyakrabban jelentkező erőszakhullám az USA-ban?
A Black Lives Matter nevű szélsőbaloldali mozgalom szinte az egész tavalyi évben erőszakos megmozdulásokat szervezett, amelyhez a demokrata politikai elit is asszisztált, hiszen ettől reméltek politikai hasznot. A republikánusok eddig mindenféle komolyabb megmozdulás nélkül tűrték ezeket az eseményeket, azonban a választási csalásokról szóló hírek, illetve Joe Biden győzelme annyira felkorbácsolta az indulatokat, hogy tegnap este többen közülük megrohanták az amerikai törvényhozás épületét. Érdekes ugyanakkor, hogy amíg a liberális média a demokrácia ünnepeként értékelte a több áldozatot is követelő baloldali anarchista megmozdulásokat tavaly, addig a felháborodott republikánusok tegnapi cselekedeteit a demokrácia elleni támadásként értékelik. Ez a már jól ismert liberális kettős mérce újabb megnyilvánulása.
Az amerikai elnökválasztás eredménye jelentős változással jár majd. Ez érintheti Magyarországot is?
Joe Biden mindezek ellenére örülhet, hiszen végül a Szenátusban is a demokratáknak lett többsége, így minden komolyabb ellenállás nélkül lebonthatja majd Donald Trump intézkedéseit. A megválasztott demokrata elnök többször egyértelművé tette, hogy az elsők között a bevándorlásellenes törvényeket és rendeleteket fogja eltörölni, több tízmillió migránsnak fog állampolgárságot adni. Mindez jól bemutatja a magyar választók számára is, hogy mire lehet számítani akkor, ha a baloldal kerül hatalomra egy országban, rögtön bevándorláspárti lépéseket tesznek. Donald Trump 2016-os megválasztása óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, hosszú idő után az amerikai külügyminiszter Magyarországra látogatott, a magyar miniszterelnököt pedig Trump hivatalos látogatáson fogadta a Fehér Házban, amelyet követően baráti hangnemben tartottak közös sajtótájékoztatót. A magyar kormány teljesíti az amerikaiak NATO-elvárásait, hadiipari beszerzésekről is kötött megállapodást velük, emellett fontos politikai kérdésekben – például a bevándorlás korlátozása, Izrael állam támogatása, családvédelem – azonos álláspontra helyezkedtek. Magyarországra tehát 2016 óta ismét partnerként tekint az Egyesült Államok vezetése és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni. Emellett Közép-Európa kiemelt szerepet kapott az amerikai külpolitikában, mely régióval Donald Trump lényegesen jobb kapcsolatot ápolt, mint azokkal a liberális demokráciában hívő, bevándorláspárti nyugat-európai vezetőkkel, akik például a 2016-os elnökválasztási kampányban és azóta is élesen kritizálták őt.
Ha jól értelmezem, Joe Biden győzelmével ez Közép-Európa, így Magyarország számára is a korábbi rendkívül kedvező helyzet negatív irányba változik majd…
Igen, hiszen amellett, hogy ismét leértékelődhet az amerikai vezetés szemében a közép-európai térség, ideológiai okokból ismét a 2016 előtti éles politikai támadásokra lehet számítani. Közép-Európa számára tehát egyértelműen hátrányos Biden győzelme.
Ön szerint minek köszönhető Trump bukása?
Mindez nem véletlen, hiszen Soros György több, mint hetvenmillió dollárt költött el a demokraták kampányára, ami majdnem háromszorosa a 2016-os költéseinek. A hazánkat rendszeresen támadó tőzsdespekuláns szervezeteinek meghatározó szerepe lesz Joe Biden Magyarország-politikájában, így hogyha Bidennek elnökként véleményt kell majd alkotnia Magyarország és a közép-európai régió kapcsán, akkor a Soros-féle NGO-k jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni. Az ehhez hasonló események nem idegenek számunkra, hiszen a 2010-es magyarországi kormányváltást követően a korábbi demokrata Obama-adminisztráció amellett, hogy nem kezelte prioritásként geopolitikai szempontból a közép-európai térséget, egyre intenzívebben avatkoztak be ideológiai okokból az egyes országok belpolitikai folyamataiba.
Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS