Óriási kiaknázatlan potenciál van a Kárpát-medencében, amelyet gazdaságfejlesztéssel, vállalkozásfejlesztéssel mozgásba lehet hozni – vélte portálunknak adott interjújában Jónás László, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen jövője lehet a Kárpát-medence térségének, megmarad romantikus gondolatnak, vagy egyre bátrabban támaszkodhatnak egymásra hazai és határon túli vállalkozások. A Design Terminal szakmai vezetője szerint bármennyire is tűnik nagynak ez a világ, a legújabb trendek éppúgy láthatóak New Yorkból, mint Budapestről vagy Sepsiszentgyörgyről, de kiemelte azt is: a piaci szegmenseken felül a partnerekhez való alázat az, ami közös az általuk megismert határon túli cégeknél, ez pedig olyan tényező, amelyre komoly együttműködéseket lehet alapozni.
Megmarad romantikus ideának a Kárpát-medencei magyarság összefogása, ha azt valós kulturális vagy gazdasági tartalommal nem tudjuk megtölteni? – ezzel a gondolattal kerestük meg Jónás Lászlót, a Design Terminál szakmai vezetőjét, aki a 2016-ben elindított mentorprogram tapasztalatait osztotta meg velünk. Ébredezik-e egyfajta bizalom a hazai és a határon túli magyar vállalkozások között? Tudnak-e, mernek-e egymásra támaszkodni? Milyen szerepe lehet a kisebbségi magyarságnak hazánk önellátásának biztosításában? Miben erősek, milyen gondokkal küzdenek a vállalkozók, akik komoly szerepet vállalnak a szülőföldön való megmaradás elősegítésében?
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az utóbbi években egyre gyakrabban és bátrabban beszélünk Kárpát-medencei térségről, gondolkodhatunk a Kárpát-medencei magyarság egészéről. Ugyanakkor az is igaz: ha ezt a gondolatot nem töltjük meg valós tartalommal, egy romantikus ideánál nem lesz több. Hogyan gondolkodik erről a kérdésről a Design Terminál, amely öt éve foglalkozik határon túli vállalkozásfejlesztéssel?
Ezzel a feltevéssel nagyon nehéz lenne nem egyetérteni, különösen azért, mert nagyon izgalmas időszakát éli ez a térség ilyen tekintetben. Érdemes ugyanakkor abból a kérdésből kiindulni, milyen területeken gondolkodunk egységes Kárpát-medencében, például gondolunk-e rá egységes vagy egységesíthető gazdasági térként, régióként. A jelenlegi járványhelyzet is élesen rávilágított arra például, hogyan akadhatnak el a távoli beszállítói láncok, és hogy egy ilyen helyzetben hogyan járulhatnak hozzá a határon túli, de mégis hozzánk közel álló magyar közösségek Magyarország önellátásának biztosításához. Ez természetesen fordítva is igaz akkor, ha nemzetben gondolkodunk: fontos, hogy mi is hozzájáruljunk a határon túli közösségek önellátásához. A Design Terminál csapata számára természetesen ennek a kérdésnek a gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési része izgalmas, óriási kiaknázatlan potenciál van ugyanis a Kárpát-medencében. Fontos azt is kiemelni, hogy az erős közösségekhez, a közösségek helyben maradásához erős vállalkozók kellenek: ők képezik azt a réteget, amely stabilitást, biztos megélhetést képes nyújtani.
Egy vállalkozás beindításához, működtetéséhez, erejéhez ugyanakkor kell egyfajta bátorság, piaci tapasztalat, rálátás is. Megvannak ezek a tulajdonságok a határon túli vállalkozókban?
Azt tapasztaltuk, hogy a nyitottság megvan, mi pedig pont azzal foglalkozunk, hogy azok, akik bizonytalannak érzik magukat, megkapják azt a bátorítást, amely révén előre tudnak lépni a piacon. Ezt egyrészt mentorprogramunk révén próbáljuk segíteni, másrészt úgy, hogy összekapcsoljuk ezeket a vállalkozókat magyarországi szakemberekkel, harmadrészt pedig azzal, hogy segítünk a hálózatosodásukban.
A határon túli vállalkozásokkal kapcsolatban éppúgy vannak romantikus elképzeléseink, például, hogy finom sajtokat csinálnak, vagy jól bánnak a fával. Milyenek a valódi, piacképes határon túli vállalkozások?
Azt tapasztaltam, hogy bármennyire is tűnik nagynak ez a világ, a valóságban éppúgy láthatóak a legújabb trendek New Yorkból, mint Budapestről vagy Sepsiszentgyörgyről, így a határon túli magyar vállalkozások éppúgy képesek felismerni azt a piaci szegmenst, ahová érdemes munkát fektetni. Az IT-ipar egy kifejezetten jó példa erre, hiszen a határon túli közösségekben is népszerű, olyan egyszerű okokból kifolyólag, hogy bárhonnan lehet dolgozni. Több nyugat-európai IT-cég is érdeklődik a térség iránt, mert itt olcsóbban tudnak dolgoztatni, mint a saját országukban, a határon túli magyar cégeknek pedig ez óriási lehetőséget jelent, hiszen előnyösebb megrendeléseket kapnak, mintha Kelet felől kapnának megrendeléseket. Az IT-szektoron kívül több pozitív példát tudnék hozni a klasszikus kreatív ipari feladatokra specializálódott, például grafikai munkákkal foglalkozó cégekkel kapcsolatban is, amelyek magyar cégeknek dolgoznak különböző projektekben.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Hogy hozza össze a Design Terminál ezeket a vállalkozókat?
Öt évvel ezelőtt a Nemzetpolitikai Államtitkársággal közösen abból a hipotézisből indultunk ki, hogy akkor eredményes egy vállalkozásfejlesztési program, ha a források biztosítása mellett külön hangsúlyt kap a közösségépítés. Kezdetben Magyarországról hívtunk ezekhez a vállalkozókhoz neves, nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező szakembereket különböző területekről, akiket elvittünk ezekhez a vállalkozókhoz. Az előadásokon szerzett tudást a vállalkozások be tudták építeni a működésükbe, de tapasztalataikat meg is tudták osztani a hasonló területeken működő társaikkal. Tavaly jutottunk el odáig, hogy elég erőssé váltak a határon túli vállalkozások ahhoz, hogy szintet lépjünk, és ne csak ilyen eseményeken találkozzunk velük, és segítsük őket avatkozzunk be a vállalkozási kérdésekben. A következő kihívás, hogy ezeket a mediátori feladatokat önmagukban is képesek legyenek ellátni a határon túli vállalkozások, ne függjenek az anyaországi segítségtől, legyenek helyi tapasztalt vállalkozók, akikkel találkozni lehet, ki lehet kérni a tanácsaikat. A Vajdaságban például létrejött ilyen platform, ahol bármikor tudnak beszélni egymással, tapasztalatokat tudnak cserélni. Erdélyben most épül ki ez a hálózat, és szeretnénk további régiókban is folytatni ezt a munkát, de ahol lehetőségünk van, megyünk tovább.
Milyen eltérő problémákkal, kihívásokkal küzdenek az egyes határon túli régiók?
Amikor elkezdtük ezt a programot, én is abban a hitben éltem, hogy lényeges különbségek lehetnek a különböző határon túli magyarlakta területek között ezen a téren. És persze vannak is gyakorlati különbségek, a legfőbb megoldásra váró kérdések mégis mindenhol ugyanazok: hogyan adjam el a termékemet? Hogyan építsem a csapatomat? Hogyan forgassam vissza a legeredményesebben a bevételeimet? Hogyan juthatok egyről a kettőre, vagy kettőről háromra?
Miben jók a határon túli magyar vállalkozások?
A különböző piaci szegmenseken felül tapasztalataim szerint a partnerekhez való alázat az, ami közös azoknál a határontúli cégeknél, amelyeket megismertünk. Ez talán az egyik legfontosabb tényező, amelyre komoly együttműködéseket lehet alapozni. Hogy egy gyakorlati példát is említsek, a Vajdaságban, az egyik mentorképző programunkon odalépett hozzám egy vállalkozó a megnyitó után, teljesen elbizonytalanodva, hogy hát ő nem is tudja, elég jó-e erre a feladatra. Mint kiderült, egy ezer fős cég tulajdonosáról volt szó. Általa is megtapasztalhattam, milyen alázattal kezelik ezt a kérdést, mennyire segítőkészek a társaikkal, és ez nagyon jó kiindulópont. Iparágaktól függetlenül elmondhatom, hogy örömmel dolgoznak a magyar cégek határon túli cégekkel, pont emiatt az alázat miatt.
Mivel mégis határok választanak el bennünket, nem befolyásolja ez a megbízhatóságot?
Ha normálisan működnek az országok, ha normális világot élünk, például nincs vírusjárvány, akkor nem tudok róla, hogy ez problémát okozna.
Akkor tehát a határok úgymond már nem akadályai annak, hogy ez a gazdasági térség egységesen fejlődjön?
A mi megítélésünk szerint már nem, de biztos vannak olyan területek, ahol ez még mindig probléma. Nyilván az online térben működő cégeknek természetesen könnyebb dolguk van ebben, hiszen nekik nem kell semmilyen határon átmenniük.
Hová kellene ennek a kezdeményezésnek, a vállalkozások összefogásának eljutnia az elkövetkezendő öt vagy tíz évben?
A Nemzetpolitikai Államtitkársággal közösen azt szeretnék elérni, hogy minden határon túli régióban legyen egy olyan vállalkozói közösség, amely már önfejlesztő módon tudja segíteni a feltörekvő vállalkozókat. Hogy mindig legyen elérhető olyan sikeres vállalkozó, aki segíteni tudja a fiatalokat, és a generációk egymásnak adják át a tudásukat. Ezen dolgozunk jelenleg is. Az út elején járunk, de úgy vélem, nagyon jól alakulnak a vállalkozói közösségek.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS