XXI. Század Intézet: Politikai leszámolással fenyeget a szivárványkoalíció

Miközben a baloldali szivárványkoalíció a társadalom megosztásával és politikai ellenségképzéssel vádolja az Orbán-kormányt és a Fidesz–KDNP-pártszövetséget, addig egyes ellenzéki szereplők – egyelőre minden következmény nélkül – egyre erőszakosabban fenyegetik meg politikai ellenfeleiket. Annak ellenére, hogy az ellenzék vezetői közös nyilatkozatban tettek ígéretet a politikai árkok betemetésére, mégis számtalanszor nyilatkoznak Magyarország „fidesztelenítéséről”, jobboldali közéleti személyek és művészek ellehetetlenítéséről, sőt, egy olyan jogállamisággal ellentétes politikai bosszúállásra utalnak, amire esetleges választási győzelmük után kerülne sor – mutat rá legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet.

A szocialistáktól a liberálisokon át a szélsőjobboldalig terjedő habarékellenzék – benne a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői – bejelentették, hogy közös miniszterelnök-jelölttel és közös listával akarják megbuktatni az Orbán-kabinetet, továbbá „lebontani” a regnáló politikai korszakot. A közös listaállítás feltételeit tartalmazó Korszakváltás Garanciái című dokumentum 13. pontja szerint az összefogás résztvevői vállalják, hogy „a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket” – idézi fel az összefogás aláírásakor tett ellenzéki ígéretet a XXI. Század Intézet. A nyilatkozat megszületése óta azonban – közös politikai program hiányában – továbbra is egyetlen olyan cél van, amivel minden résztvevő egyetért: az Orbán-kormány leváltása és a rendszer működtetőinek elszámoltatása. Az ellenzéki politikusok – a politikai árkok betemetésének ígéretével szemben – számtalan esetben céloztak és céloznak ma is arra, hogy az elszámoltatáson nem csupán jogi, hanem politikai, az alkotmányos kereteket átlépő elszámoltatást értenek.

Az utóbbi egy évben elszaporodott fenyegető nyilatkozatok arra utalnak, hogy a baloldal egy olyan – esetleges kormányváltás utáni – bosszúhadjáratra készül, ami az Európai Unióban példanélküli lenne

– állapítja meg a tanulmány. Az elemzés felidézi a közelmúltban elhangzott ellenzéki nyilatkozatokat, így Fekete-Győr András az Azonnali hírportálnak adott interjúját, amelyben szokatlanul vulgáris stílusban a magyar állam „fidesztelenítéséről” beszélt. Az interjú során azt állította, hogy „a békéhez vezető úton lesz egy pont, ahol a korrupt fideszes elitet meg kell regulázni, le kell váltani, bíróság elé kell állítani”. Végül egészen szokatlan stílusban fogalmazta meg a bosszúállás igényét:

A legvalószínűbb forgatókönyv most, hogy egyszerű többségünk lesz 2022-ben. Vannak persze korlátai az egyszerű többségnek, de jóval kevesebb, mint azt első ránézésre gondolnánk. Minden esetben van arra lehetőség, hogy a magyar gazdaság, illetve a magyar állam különböző kulcspozícióiban segget nyaló személyeinek működését ellehetetlenítsd.

Az elemzés továbbá részletezi Gyurcsány Ferenc félelemkeltő nyilatkozatait, köztük a máig következmények nélkül maradt emlékezetes Facebook-posztját, amelyben Vidnyánszky Attilát fenyegette meg azzal, hogy egy esetleges kormányváltás után földönfutóvá teszi a Nemzeti Színház igazgatóját.

A baloldalon egyre szaporodó erőszakos fenyegetésekből, a következmények nélküliségéből, az elhatárolódás hiányából arra lehet következtetni, hogy az egyesült baloldal komolyan fontolóra vette a megtorlás és a politikai bosszúállás lehetőségét

– mutat rá az intézet.

A protestszavazatokért folyó, egyre sokasodó ellenzéki fenyegetések azokat a polgárokat is félelemmel töltik el, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a politikával, de világképük és gondolkodásuk szerint a jobboldalhoz állnak közelebb

– zárul a XXI. Század Intézet elemzése.

A teljes elemzés itt olvasható.