A magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök ma ünnepli születésnapját.
1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1981-ben a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán érettségizett. Édesapja Orbán Győző (1940) mezőgazdasági üzemmérnök; édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus-logopédus. Két testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó és Orbán Áron (1977) vállalkozó, illetve a család nevelte a félárván maradt unokatestvérüket, az újságíró Vitézy Zsófiát (1967) is. 1983-ban az ELTE ÁJTK hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapítója. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. 1987-1988-ban szociológus gyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott. 1989-90-ben az oxfordi Pembroke College-ban tanult. Alapító tagja az 1988 . március 30-án megalakult Fidesznek.
Budapest, 1989. június 16. Orbán Viktor egyetemi hallgató a magyar ifjúság nevében beszél Nagy Imre és mártírtársai temetésén a Műcsarnok előtti ravatalnál. A gyásznapon, 1989. június 16-án Nagy Imrére és sorstársaira emlékeztek a Hősök terén, ahol a felállított ravatalnál az ország népe róhatta le tiszteletét, elhelyezve a kegyelet virágait a mártírok koporsói előtt. Ezután a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra az elhunytakat. MTI Fotó: Tóth István Csaba
1989. június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte ismert politikussá, 1989 nyarán tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. 1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1990-1993 között a Fidesz frakcióvezetője, majd a párt elnöke. 1998-2002 között a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette koalíciós kormány miniszterelnöke.
Pécs, 1992. február 7. Orbán Viktor, a FIDESZ frakcióvezetője politikai helyzetelemzést tart Pécsett, a párt negyedik kongresszusán. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választották, mely tisztségét 2012-ig töltötte be. 2003 májusában a Fidesz-Magyar Polgári Párt szövetséggé alakult, melynek elnökévé választották. A Szövetség Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb politikai erejévé vált, hatalmas fölénnyel nyerte meg a 2009-es európai parlamenti választásokat, majd 2010 áprilisában, az országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerzett. Az Országgyűlés 2010. május 29-én Magyarország miniszterelnökévé választotta. 2011. január elsejétől július 1-ig irányításával Magyarország látta el az Európai Unió elnöki tisztségét. 2014. május 10-én az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választotta. A 2018. április 8-án tartott országgyűlési választásokon vezetésével a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP együttesen kiemelkedő részvétel mellett, ismételten kétharmados győzelmet aratott, és így a következő kormány is az ő irányításával kezdhette meg a munkát. Számos nemzetközi elismerés birtokosa. Nős, felesége Lévai Anikó, jogász, öt gyermekük és öt unokájuk van. A 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója. Nevéhez fűződik a családi adókedvezmény, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv, s jó néhány szimbolikus beruházás is, mint a Magyarországot (Esztergom) és Szlovákiát (Párkány) összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is. Az ország akkoriban készen állt arra, hogy 2007-2008-ra az euroövezet része legyen. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben nyilatkozatában kijelentette, hogy az EU-n kívül is van élet. Kijelentésével kapcsolatban sokan támadták. 2000-ben lemondott Fidesz elnöki tisztségéről, ősszel megvált a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségétől és egyéb vállalt posztjaitól is, mikor pártja hivatalosan is belépett a konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppártba. Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és a gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetési hiányt és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő szocialista-szabaddemokrata kormány. Ennek következtében az ország adósságállományának minősítése Orbán Viktor vezetése alatt lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rákövetkező szocialista-szabaddemokrata kormányok idején. 2002-ben a parlamenti választásokon pártja az MDF-fel közösen vereséget szenvedett, így ellenzékbe szorult az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben. 2002 októbere óta az Európai Néppárt alelnöki tisztségét viseli. 2003-ban a Fidesz más jobboldali pártokkal és szervezetekkel szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább centralizálta a párt működését, a mindenkori elnök kezébe pedig sokkal nagyobb befolyást adott. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismételten a párt elnökévé választották. Orbán Viktor sikerként könyvelhette el, hogy pártja nagy fölénnyel nyerte meg a 2004. június 13-án megtartott Európa Parlamenti választásokat (Fidesz: 47,4%, MSZP: 34,3%), melynek eredményeként még az év nyarán megbukott a Medgyessy-kormány. Gyurcsány Ferenc 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét és a miniszterelnök hazugságra épülő politikáját figyelembe véve úgy reagált, hogy a miniszterelnöknek és kormányának le kellene mondania és ideiglenes, szakértői kormánynak kellene az ország irányítását átvennie. Ez nem következett be, a Fidesz azonban toronymagasan nyerte a 2006. október 1-jén tartott önkormányzati választásokat. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási javaslatát. Orbán Viktor 2007. május 20-tól ismét a Fidesz elnöki posztját töltötte be. A 2008. március 9-én megtartott ügydöntő népszavazás után, mely a szociális népszavazási kérdések (Egyetért-e a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésével?) esetében a Fidesz által támogatott igenek elsöprő fölényét hozta (82%-84%, 50,51% részvételi arány mellett), többször utalt az előrehozott választások szükségességére. Véleménye szerint az ország és a gazdaság állapota tűrhetetlen, ezért nem lehet tovább halogatni a szükséges intézkedések, valós programok elindítását. A Fidesz, nagy fölénnyel nyerte a 2009. június 7-én, 36,29%-os részvételi arány mellett megtartott európai parlamenti választásokat, a modernkori magyar demokrácia történetében először abszolút többséget szerezve (56,36%), 14 képviselőt delegálhatott a lehetséges 22-ből. A képviselők mindegyike az Európai Néppárt frakciójában foglalt helyet. 2009. október 29-én Orbán Viktor Tarlós Istvánnal, a fővárosi Fidesz frakcióvezetőjével, a Fidesz leendő főpolgármester-jelöltjével közösen tartott sajtótájékoztatón mutatta be “A nemzet fővárosa” című Budapest-programot.
Budapest, 2000. november 25. Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György gazdasági miniszter (b) és Járai Zsigmond pénzügyminiszter (j) sajtótájékoztatót tartott a Miniszterelnöki Hivatal konferenciatermében. MTI Fotó: Kovács Attila
Orbán Viktor kedvenc sportja a labdarúgás, amit nem csak néz, de játszik is. Már gyermekkorában több kisebb csapat játékosa volt, s 1999-ben lett a felcsúti csapat leigazolt játékosa, ahol sokáig csatár volt. 2007 őszén ő lett a Felcsút SE elnöke. Programjában elsődleges szempont az utánpótlás fellendítése volt. Ezen kívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal is. Az utánpótlás megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futball Akadémiát. A 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett, így 1998 után másodszor lett Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Második miniszterelnöki ciklusa kezdetén nyíltan szembement a globális pénzügyi rendszer irányítóival; már országértékelő beszédében is a spekulánsok ellen szólalt fel, meghirdetve a termelésre való berendezkedést.
“Tisztelt Ház! Azért jöttem, hogy a vitában megvédjem a hazámat!” MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / SZECSŐDI BALÁZS
Kormányának számos intézkedése nagy visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban. 2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel ő lett az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.
Orbán Viktor és Nick Vujicic közösen imádkozott Fotó: Orbán Viktor / Facebook Nick Vujicic, az egyik legismertebb keresztény motivációs tréner Instagram-oldalán posztolt, ami szerint Orbán Viktorral közösen imádkozott.
2020. november 30-án, minden hivatalban eltöltött idejét összesítve, ő lett a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, megelőzve Tisza Kálmánt, aki azonban egyhuzamban számítva továbbra is tartja a rekordot a maga 15 évével.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS