Az elmúlt évben hat kontinensen több mint hatezer tűz lobbant fel a trianoni békediktátum emléknapján – a Kárpátaljáról elindult kezdeményezéshez a világ minden tájáról csatlakoztak a Kárpát-medencén túlról is, Ghánától Tajvanig,a világ magyarjai. A rengeteg köszönet, pozitív visszajelzés és megkeresés hatására a szervezők úgy döntöttek, az idén is, a Nemzeti Összetartozás Napján, pénteken, budapesti idő szerint szimbolikusan 20:21-kor az összetartozás lángjának továbbéltetésére szólítják a világ magyarságát. A kezdeményezés lényege puritán egyszerűségében rejlik, hisz, ahogy a portálunknak interjút adó Popovics Pál főszervező fogalmazott: “nem kell más, csak jószándék, akarat, és a közösséghez tartozás igénye”.
Cikkünk leadásának idején a GyújtsukMeg.ma honlapján található térkép adatai szerint már 228 helyszínen lobbannak fel az Összetartozásunk tüzének lángjai, és bár a szervezők tapasztalatai szerint az utolsó pillanatban indulnak be a regisztrációk, máris olyan egzotikus helyeket is találhatunk a világtérképen a Kárpát-medencén túl, mint Bali szigete, Buenos Aires, vagy éppen az ausztráliai Adelaide.
A pénteki közös tűzgyújtás eseménye már a jövő felé mutat, hiszen tavaly, Trianon századik évfordulóján keserűségünk dacára azt is elkönyvelhettük, hogy megtörnie nem sikerült a nemzetcsorbításnak a magyarságot, hisz egy század elteltével is létezünk, jelen vagyunk. A Trianonhoz mért következő évszázad, bármit is hozzon, az idén kezdődik el – ennek tudatában kerestük meg a világ magyarságát egy közösen gyújtott tűz fényéhez terelő kezdeményezés elindítóját.
Ha csak egy kis ideig is…
Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, a tavaly, Trianon 100. évfordulóján indult kezdeményezés elindítója arról beszélt, a kezdeményezést elsősorban az a körülmény motiválta, hogy nem volt egy olyan közös, nagyszabású rendezvény vagy esemény, amelyhez határon túli magyarként csatlakozni lehetett volna. Kifejtette: ezért is született egy olyan ötlet, amelyhez nem kell gyakorlatilag semmi, csak jószándék, akarat, és a közösséghez tartozás igénye. A főszervező hozzátette: számtalan pozitív visszajelzés, hálás, megható levél érkezett a világ minden tájáról, amelyben a résztvevők megköszönték, hogy ha csak egy kis ideig is, de a magyar közösség részének érezhették magukat, ezért is tartották fontosnak, hogy idén is meghírdessék a kezdeményezést.
A világ minden tájára eljutott az összetartozás tüzének híre
Mint Popovics Pál felidézte, mivel az ötlet csak májusban fogalmazódott meg, jelentősebb hirdetési felületet sem kapott, nem számítottak különösen nagy részvételi arányra. Mint hozzátette, az utolsó napokban azonban felpörgött a csatlakozók száma, olyannyira, hogy a bejelentkezők miatt lefagytak a szerverek, így végül – szerdai állás szerint – 6137 helyszínen gyúltak fel a tüzek világszerte, ami jelentős sikernek tekinthető.
A főszervező megjegyezte: utólag a térképet böngészve számtalan váratlan helyről is érkeztek az összetartozás tüzét jelző bejelentkezések, például Ghánából, a Turks- és Caicos-szigetekről, Mauritiusról vagy éppen Tajvanból. Ugyanakkor hangsúlyozta: az érdekes, egzotikus helyek azért különösen fontosak, mivel a világ ezen tájaira is eljutott valahogy az összetartozás tüzének híre, így részesei lehettek annak a felemelő érzésnek, közösségi élménynek, hogy hat kontinens magyarjai egy időben látják felgyulladni az összetartozás fényét.
Popovics Pál elmondta: ha az űrből ez nem is volt látható, de a tüzek világszinten jelezték a magyarság jelenlétét, különösen a Kárpát-medencében, ahol a tüzeket jelző zászlócskák elborították a térképet. Hozzátette: nagyon sűrűn gyújtottak tüzeket Nyugat-Európában, Nagy-Britanniában, Észak-Amerikában is, amely annak bizonyítéka, hogy mindenütt ott vagyunk.
Meghívhatunk bárkit a tüzünkhöz
A főszervező arról is szólt: semmilyen megkötés, kritérium nincs a csatlakozáshoz, akár egy gyertya meggyújtása is elegendő, a lényeg, hogy mindenki regisztráljon a térképen, és jelölje meg, hogy ezzel másokat is biztasson. Hozzátette: a tavalyi lehetőségekhez hasonlóan idén is fel lehet tölteni képeket, videókat, beszámolókat a tűzgyújtásról. Az idén ráadásul arra is lesz lehetőség, hogy a tűzgyújtást vállalók meghívhatják egymást a saját tüzükhöz az online térben, azaz ténylegesen is megélhetik az összetartozást akár a világ más tájain élő magyarokkal is. Popovics Pál kiemelte: tavaly felekezeti, politikai hovatartozástól függetlenül nagyon sokféle közösség csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek ez adta meg a lényegét.
Ideológiáktól, indulatoktól mentesen, csöndesen, de mégis méltóan élhettük meg közösen magyarságunkat
– fogalmazott.
A kezdeményezéshez a GYUJTSUKMEG.MA oldalon lehet csatlakozni.
Vezetőkép: MTI
K
2021-06-03 at 07:19
moliere
2021-06-02 at 22:50
Teljesen valótlan a következtetésed.
Ez csak egy emlékezés amihez mindenkinek joga van, és szó sincs az általad leírt zagyvasághoz.
Legközelebb tarts meg magadnak az ilyen szamárságokat.
moliere
2021-06-02 at 22:50
Márta néni, látom a vigasz nem elég.
Akkor belevágok. Jó? Megtámadjuk a nyustyukat, meg velük egy időben a tótokat is.
Fiúk, lányok, minden fiatal egyenruhát kap, fegyvert kap, muníciót kap, kiképzést kap, és aztán parancsokat kap. Utolsó csepp vérig harcolunk a magyar földért, beleértve Kiszucaújhely és Zsilyvajdejvulkán környékét is. Plusz az a terv, hogy a Vereckei-hágón találkozunk a Vörös Hadsereggel. Gondolom, addigra az ukránok és a NATO már valahol Zsitomír alatt aláírják a fegyverszünetet. A nagymamáknak kevés a vigasz, többet akarnak. Úgyhogy jönnek velünk az onokák is, Márta néni.
Lehet kezdeni búcsúzkodni! Oké lesz ez így? Vagy valami más ötlet?
Szabó László
2021-06-02 at 16:53
Vladtepesch! Csak a magad nevében!
Karácsony Márta
2021-06-02 at 15:55
Nem vagyunk elegen az országban. Kihalunk mi idősek, kik lesznek a követők? Sajnos ez a tűzgyújtás csak vigasz.
Vladtepesch
2021-06-02 at 15:17
Vatra Ungureasca???
Ha fikarcnyi eszünk lenne – nincsen, sajnos – nem június 4-ét ünnepelnénk, hanem Észak-Erdély visszatérésének napját, vagy, mint utolsó lépését a revíziónak a Délvidék visszacsatolásának napját, esetleg Kárpátalja katonai erővel való visszafoglalásának napját.
De mivel az oláhoknak június 4. már nemzeti ünnep, hát én Észak-Erdély visszatérésének napját ünnepelném elsősorban, sőt tenném nemzeti ünneppé.
Ahogy nem emlékezünk 1526. augusztus 29-ére, vagy 13-ára (1849. a világosi fegyverletétel), úgy nem kellene június 4-re sem emlékezni.
K
2021-06-02 at 14:50
A Kárpát-medence nemcsak egy összefüggő külön terület, hanem gazdaságilag is egységes szerkezet volt a trianoni tragédia előtt.
Ma a környező országokban sok olyan magyar van aki fél megvallani nemzetiségét, mert az ottani kisebbségek jogait semmibe veszik.
Trianoni tragédiát olyan nagyhatalmak okozták, akik mint gyarmatosítók végig gyilkolták az egész világot. Ezeknek a gyilkosoknak semmi erkölcsi és jogi alapja nem volt a trianoni döntés meghozatalára, csak a nyers erőszak és a gyilkolás adott nekik alapot.
Nekünk az a kötelességünk, hogyha már más nem, akkor legalább mi legyünk egymáshoz szolidárisak.
Az Európai Unióból kiveszett minden emberséges szolidaritás, csak az aberrált liberális zombik idétlenkednek Brüsszelben.
Az EU inkább a bevándorlást és a bevándorlók kizsákmányolását támogatja, mint az EU területén élő kisebbségek jogait az emberi jogokhoz.
ViAM
2021-06-02 at 14:26
Tavaly esett az eső errefelé, de idén “kiszúrok” az időjárással és csokorba rakott világítólámpákkal lesz a megemlékezés. Úgyis a fény a lényeg, mely utat mutat.