Az elmúlt évben tapasztaltak alapján az úgynevezett méhlegelők valójában toklászneveldék, amelyek potenciális veszélyforrást jelentenek – nyilatkozta portálunk megkeresésére Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető állatorvosa, aki tavasz óta többször is felhívta a figyelmet a közösségi portálokon, hogy súlyos problémát fog okozni a növény gazdiknak és négylábúiknak egyaránt. A vezető állatorvos elmondta, a fűféle kalászos termése nagy veszélyt jelent a háziállatokra, főleg kutyákra, akiknek lábujjai közé, szemébe, fülébe, orrába, akár ivarnyílásaiba hatol be, míg a macskáknak a szemébe, fülébe megy bele gyakran. Varga József kiemelte, a tavalyelőtti állapotokhoz képest legalább megkétszereződött, ha nem megháromszorozódott az esetszám, ráadásul a toklász eltávolítása fájdalmas, hosszadalmas művelet.
Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető állatorvosa a közösségi médiában többször hívta fel a figyelmet a toklászveszélyre, amely a fővárosban a késői, illetve a nem megtörtént kaszálás és a nemrégiben bevezetett méhlegelők miatt harapódzott el. Mint kifejti, a toklász a gondozatlan füves területeken, a nem betelepített, ápolatlan lakókörnyezet füves területein elterjedt speciális fűféle, amelynek kalászos termése nagy veszélyt jelent a háziállatokra, főleg kutyákra, akiknek lábujjai közé, szemébe, fülébe, orrába, akár ivarnyílásaiba hatol be, míg a macskáknak a szemébe, fülébe megy bele gyakran. Hozzátette, ha a fű nyírására a már felkalászosodott növény esetében kerül sor, a termés szanaszét darabolódva elfekszik a látszólag rendezett gyepen, így az állatok nagyon nagy mennyiségben szedik azt fel. A vezető állatorvos szerint az elmúlt évben tapasztaltak alapján az úgynevezett méhlegelők valójában toklászneveldék, amelyek potenciális veszélyforrást jelentenek. Varga József kiemeli, érthető, hogy a pusztuló élőkörnyezetünkben a repülőrovarok védelme fontos, hiszen az élelmiszertermelés mezőgazdasági szempontból elképzelhetetlen lenne méhek nélkül. Ugyanakkor véleménye szerint nem a városi talpalatnyi gyepek elgazosodása és nagy mennyiségű toklásszal való fertőzöttsége és elhagyása a megoldás.
Felháborító továbbá a politikában felhasználni, hogy a toklászmezők megszüntetésére tett igyekezet környezetkárosítás, vagy természetvédelmi rossz cselekedet volna. Ez inkább a városban társainkként élő állatokkal szembeni állatvédelmi jó cselekedet
– zárja véleményét a vezető állatorvos.
Minimum megkétszereződött az esetek száma
Varga József portálunk megkeresésére azt is elmondta, a tavaly előtti állapotokhoz képest legalább megkétszereződött, ha nem megháromszorozódott az esetszám. Hozzátette, a toklász eltávolítása fájdalmas, hosszadalmas művelet, az állatok szövetei közé beékelődött növényi maradványokat ugyanis nem minden esetben sikerül elsőre megtalálni és kiemelni, több esetben dunsztos kötéssel, antibiotikumos kúra mellett próbálják elősegíteni a mag távozását. A vezető állatorvos hangsúlyozta, az állat számára a többszöri próbálkozás rendkívül kimerítő, az idős állatoknál ráadásul komoly veszélyességi faktort jelent, hogy a beavatkozásokat bódításban lehet csak elvégezni. Az állatorvos hangsúlyozta, ha a toklász a fülbe kerül, átlyukaszthatja a dobhártyát, tönkreteheti a hallójáratot, szembe kerülve vakságot is okozhat.
Óriási felelőtlenség az állattartókkal szemben a kialakult helyzet
Varga József a fertőzött területek közelében lakó tulajdonosoknak azt javasolta, fokozottan ügyeljenek arra, hogy a gazos, toklászos helyeket kerüljék el. A kialakult helyzetet figyelembe véve egyáltalán nem nevezte túlzásnak a hosszú szőrű kutyák lábainak leborotválását, vagy kutyacipő használatát, hiszen a fertőzés következményei sokkal súlyosabbak lehetnek. Kiemelte, óriási felelőtlenség az állattartókkal szemben a most kialakult helyzet, remélhetőleg a következő évben elkerülhető lesz a tömeges sérülés
A vezető állatorvos megoldási javaslatként említette, ha olyan információs portál létesülne, ahol a toklásszal fertőzött területeket be lehetne jelenteni.
Vezetőkép: facebook.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS