A korábban is a karitatív szférában tevékenykedő kommunikációs szakembert az egyesület múltjáról és jelenéről egyaránt kérdeztük. Szóba került missziójuk elméleti és gyakorlati része, szerteágazó tevékenységük az adománygyűjtéstől kezdve a logisztikai feladatokon át a közösségi és edukációs kezdeményezésekig.
Unger Zsolt Géza írása
Milyen kezdeményezésre és kik alapították meg az Élelmiszerbankot?
A legtöbb sikeres karitatív programnak egyszerű a kulcsa: az egyéni kezdeményezőkészség, a civil kurázsi. Így volt ez a mi esetünkben is 2005-ben. Alapítóink egyike Franciaországban találkozott először az ott már mindennaposnak számító szokással, hogy a lejáratközeli vagy csomagolási hibás élelmiszerek a boltokból nem a kukába kerülnek, hanem karitatív szervezetek, úgynevezett „élelmiszerbankok” rászorulókhoz juttatják el. „Miért is ne lehetne valami hasonló Magyarországon is?” – gondolta. Hazatérte után a férjével és néhány barátjukkal létre is hozták a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet, ami azóta 50 milliárd forint értékű ételt mentett meg és juttatott el a nélkülözőkhöz. Az alapító csapat nagyrésze azóta is aktív, a cél sem változott – ételt és életet menteni minden nap.
Mik az elmúlt évek legnagyobb sikerei? Mit terveznek a közeljövőre nézve?
Számunkra nem egy-egy kiemelkedő csúcspont vagy mérföldkő jelenti a sikert, hanem a folytonosság, a fenttarthatóság és az, hogy a segítségünk ma már az ország minden szegletébe eljut. Persze szép emlékként tekintünk arra, hogy az elnökünket, Cseh Balázst 2011-ben az Év Önkéntese díjjal ismerték el, illetve komoly fordulópont volt, amikor 2014-től végre nemcsak alkalomszerű felajánlások érkeztek hozzánk, hanem elkezdődött a napi szintű élelmiszermentés a Metro áruházlánc egységeiből. A Metrót hamarosan több kereskedelmi lánc követte, így napjainkra már évente több mint 8300 tonnányi zöldséget, gyümölcsöt, pékárut és egyéb értékes élelmiszert tudunk eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Jelenleg az ország 400 nagy áruházában mentünk élelmiszert a hét minden napján, és évente 250 ezer rászoruló emberhez jutnak el az adományaink. Nagy előrelépés logisztikai szempontból, hogy idén március óta a budapesti raktárunk mellett már egy miskolci központunk is működik. Célunk a következő évekre, hogy több régióban is hasonló élelmiszerbankokat hozzunk létre, és így még hatékonyabban tudjuk segíteni az ott működő karitatív szervezeteket.
Kik a partnereik, a gyártók vagy a forgalmazók vannak köztük túlsúlyban?
Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg termelődik, amiben egyaránt szerepet vállalnak a háztartások, a kereskedelem és a vendéglátó szektor szereplői, valamint a gyártók és még a mezőgazdasági termelőket is ide sorolhatjuk. Értelemszerűen minden említett csoporttal együtt kell működnünk, hogy minden szinten csökkenjen az élelmiszerpazarlás. A háztartásokat elsősorban edukációval, tudatosabb fogyasztási szokások kialakításával lehet megfelelő irányba terelni. A vendéglátóiparban termelődő felesleg mentése egy rég várt jogszabályi változásnak köszönhetően még csak a következő években ér majd el jelentősebb méreteket, így eddig főleg a gyártóktól és a kereskedelmi láncoktól tudunk nagy mennyiségű ennivalót menteni. Az áruházakból származó termékek teszik ki az adományok több mint 80%-át. Fontos együttműködő partnerünk a Tesco, az Aldi, a Metro, az Auchan, a Penny, a Kifli.hu, és sok étel érkezik a KFC éttermeiből is.
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, 2021. július 9. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Hogyan oldják meg az adományok célhoz juttatását, milyen lépcsőfokok vannak?
Az élelmiszermentésnek alapvetően két útja létezik: a gyártók és feldolgozók általában az egyesületünk budapesti és miskolci raktáraiba szállítják a felajánlott, jellemzően hosszabb lejáratú, tartós élelmiszert. Ezzel szemben az áruházláncok boltjaiban felhalmozódó felesleg általában rövid minőségmegőrzési idejű termékekből áll, mint a zöldségek, gyümölcsök és pékáru – így ezeket még az átvétel napján el kell juttatnunk a környék rászorulóihoz. Viszont akár raktári, akár az áruházi mentésről beszélünk, az adományozott élelmiszer minden esetben partnerszervezetek közvetítésével jut el a nélkülözőkhöz. Országszerte 450 karitatív szervezettel állunk kapcsolatban, amelyek 250 ezer rászorulóhoz juttatják el az egyes élelmiszercsomagokat. Vannak köztük klasszikus értelemben vett civil egyesületek és alapítványok, egyházi fenntartású szervezetek, lakóotthonok, hajléktalanszállók és önkormányzati fenntartású intézmények is. Ami összeköti őket, hogy egy-egy kisebb földrajzi területen működnek, jelentős helyismerettel rendelkeznek, így pontosan ismerik az ott élő rászorulókat, a nélkülöző családokat, a hajléktalanokat, a támasz nélkül maradt időseket vagy akár a szülők nélkül nevelkedő gyerekeket.
Viszonylag kevés munkatárssal dolgoznak. Milyen szervezés, logisztika kell a gördülékeny munkához?
Ha már szó esett korábban a sikerekről és a fontosabb eredményekről, akkor mindenképp ennek a rendszernek a felépítését nevezném a legfontosabb vívmánynak. Az Élelmiszerbank rendszere országszerte 400 áruház, több mint 100 élelmiszergyártó és 450 karitatív szervezet munkáját kapcsolja össze és tartja működésben az év minden napján. Tesszük mindezt úgy, hogy a felajánlott ételek legnagyobb részének még a felajánlás napján a kedvezményezettek asztalára kell kerülnie. Ehhez egyfelől professzionális szemléletre és optimalizált folyamatokra van szükség, másfelől az egyéni elköteleződésnek is komoly szerepe van. Mindössze 15 munkatárssal dolgozunk, de több tucat önkéntesünk segít évek óta napi vagy heti rendszerességgel a központunkban. Jelenleg is keresünk önkénteseket, például kertészeti feladatokra a központunk környezetének a rendben tartásához, illetve egy raktárosi pozíciónk is nyitva van.
Az élelmiszerláncok közül a hazaiak is a partnereik között szerepelnek? A kkv-szektor szereplőit is meg tudják szólítani? Esetleg több kkv már most is közvetetten részt vesz a láncban?
Természetesen örülnénk újabb kereskedelmi láncok bekapcsolódásának, törekszünk a hazai szereplők bevonására is, de eddig ez nem történt meg. Az élelmiszergyártó kkv-k között annál több gyümölcsöző együttműködésünk van. Közülük is egyre többen ismerik fel, hogy az Élelmiszerbankkal való együttműködés három ponton is pozitív hozadékot kínál: egyfelől nélkülözőket segíthetnek vele, másrészt csökkenthetik a költségeiket, hiszen nem kell gondoskodniuk a forgalomba már nem hozható élelmiszerek megsemmisítéséről. És végül, de nem utolsó sorban az élelmiszermentéssel tehetnek a környezetszennyezés ellen is, globális szinten ugyanis az élelmiszerpazarlás miatt keletkezik a klímaváltozásért felelős gázok 10%-a. A következő évekre tervezett vidéki, regionális élelmiszerbankok létrehozásának egyébként részben szintén az a célja, hogy megkönnyítsük a kisebb helyi gyártók és termelők bekapcsolódását az élelmiszermentésbe. Minden jelentkező vállalkozást nagy örömmel és hálával fogadunk.
A NÉBIH-hel milyen szoros az együttműködésük? Például az „Ételt csak okosan! – Élelmiszerbiztonságról mindenkinek!” elnevezésű társadalmi célú kampányukhoz vagy más kezdeményezésükhöz (élelmiszerpazarlás elleni felhívás) kapcsolódnak-e szorosabban?
Kapcsolatunk a NÉBIH-hel az évek során egészen szoros, partneri együttműködéssé érett. Bármilyen új kihívás, feladat vagy kampány előtt egyeztetünk. Jó példa a 2020-ban indított „Maradék nélkül” program, illetve a szintén közösen szervezett lakossági élelmiszergyűjtésünk 2020 nyarán. Utóbbinál közös célunk volt, hogy az emberek hasznos célra ajánlják fel a háztartásaikban még a Covid első hulláma idején felhalmozott konzerveket, cukrot, lisztet és egyéb tartós élelmiszereket.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Mik a céljaik konkrét projektjeiknek (pl. Együnk egymásért!)? Nemzetközi projektjeik is futnak emellett?
A mindennapi élelmiszermentésen kívül természetesen számos programunk fut, amikkel élelmiszeriparon kívüli vállalatoknak, dolgozói közösségeknek szeretnénk lehetőséget teremteni, hogy felléphessenek az élelmiszerpazarlás ellen. Az „Együnk Egymásért!” például mára Magyarország legnagyobb hagyományú jótékonysági sütivására, amihez már több tucat vállalati, irodai csapat csatlakozott. Hasonlóan népszerű a „Jótékonyha” programunk, ami a „kellemeset a hasznossal” elv alapján a jótékonysági főzéseket és a vállalati csapatépítő programok világát kapcsolja össze. Emellett természetesen a nemzetközi kapcsolataink ápolására is komoly hangsúlyt fektetünk. Napjainkra Európa 28 országában működnek élelmiszerbankok; a velük való intenzív tudásmegosztásra az is jó terepet kínál, hogy 2006 óta teljes jogú tagjai vagyunk az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének, sőt, mi több, az elnökségbe is delegálunk immár egy tagot.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Adományokat is kiterjedt körben gyűjtenek és korszerű eszközöket is bevetnek (Díjnet, Magnet Bank). Sikeres ez a vonal? A magyarok általában segítőkészek?
Az Élelmiszerbank eddigi eredményei jól mutatják, hogy a segítő szándék általában idővel barátokra lel. Azt szoktuk mondani, hogy nemcsak az adományozói kultúrának kell még itthon fejlődnie, hanem egyúttal az adománykérő kultúrának is. Éppen amiatt lettünk alapító tagjai az etikus adománygyűjtő szervezeteket tömörítő Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének, mert fontosnak érezzük, hogy a munkánkról és az eredményeinkről minél átláthatóbban tájékoztassuk az embereket, igazából csak így vívhatjuk ki a bizalmukat. A www.elelmiszerbank.hu oldalon minden programunkról és kampányunkról nemcsak pontosan beszámolunk, hanem pontosan elszámolunk. Az Élelmiszerbank további fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy vállalatok és magánszemélyek készpénzadományaikkal is segítsenek. Nem szabad elfelejteni, hogy bár ingyen vesszük át az élelmiszereket és azokat minden esetben ingyenesen adjuk tovább a rászorulóknak, a tárolás és a szállítás viszont így is komoly kiadásokkal jár. Persze mindent elkövetünk, hogy a költségeket minél alacsonyabban tartsuk, és úgy gondolom, zömében sikerrel is járunk. Összeségében elmondható, hogy minden egy forintnyi adományból harminc forint értékű élelmiszercsomagot tudunk eljuttatni a rászorulókhoz, vagyis ezáltal megharmincszorozzuk az adományok értékét.
Missziójukba (és energiájukba) belefér a tudományos ismeretterjesztés, a lakosság mozgósítása?
Természetesen az élelmiszerpazarlás ellen nemcsak az üzletekben és a feldolgozóüzemekben tehetünk rengeteget. A NÉBIH felmérése szerint ma Magyarországon minden háztartásban fejenként 65 kilogrammnyi háztartási élelmiszerfelesleg termelődik évente. Ez jelentősen csökkenhetne néhány egyszerű fogással, amiről a www.eselytazetelnek.hu és a www.eljmaradektalanul.hu oldalainkon tájékoztatjuk az érdeklődőket. Egyfajta házi kisokost állíthat össze magának az érdeklődő; szó esik többek között a bevásárlás tervezésének, az otthoni tárolásnak és a tudatos receptválasztásnak a fontosságáról is.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS