Ferenc pápa szerint a latin misézés megosztja a katolikus egyházat

Konzervatív katolikus szervezetek máris bírálták a liturgikus háborúnak titulált folyamat legújabb fejleményét. Az egyházon belül egyes konzervatívok – elsősorban az Egyesült Államokban és Európában – a II. vatikáni zsinat döntései elleni tiltakozásuk jeléül tartották latin nyelven a régi liturgia szerinti szertartásokat. Az 1962 és 1965 között tartott zsinat vezette be egyebek mellett a nemzeti nyelveken tartott misét.

A zsinatig a XVI. századi V. (Szent) Pius miséjének legújabb, XXIII. János által 1962-ben jóváhagyott liturgiáját mutatta be a pap latin nyelven, háttal a gyülekezetnek. A II. vatikáni zsinat egyszerűsítette a szertartást, és a papok immár anyanyelvükön mutathatták be a misét, szemben állva a hívekkel. Az egyházon belüli tradicionalista irányzat hívei ellenezték az új stílusú miséket, amelyeken himnuszokat énekeltek és gitáron is játszottak. Sokaknak hiányzott a latin rituálé misztikuma és az évszázados gregorián énekek. II. (Szent) János Pál pápa után, aki két esetben is felhatalmazta a püspököket arra, hogy engedélyezzék a latin nyelvű misézést, XVI. Benedek – jelenleg nyugalmazott – pápa is enyhített a korlátozásokon, békejobbot nyújtva ezzel a konzervatívoknak, elsősorban a tradicionalista Szent X. Pius Társaságnak, amelynek alapítóját, Marcel Lefebvre érseket II. János Pál 1988-ban kiközösítette. 2007-ben XVI. Benedek elrendelte, hogy minden római katolikus pap mondhat misét latin nyelven anélkül, hogy ehhez külön engedélyt kellene kérnie egy püspöktől vagy a Vatikántól, mint ahogyan ez korábban kötelező volt.

A korlátozások között Ferenc pápa újra bevezette az engedélykérési kötelezettséget, és közölte, hogy nem alapíthatnak olyan új szervezetet vagy parókiát, ahol kizárólag a régi liturgia szerint miséznek. A püspökökhöz intézett levelében Ferenc pápa kifejtette, hogy elődjei jószándékát és elnézését arra használták ki, hogy elmélyítsék a szakadékot, megerősítsék a különbözőségeket, és bátorítsák az egyházat gyengítő, az útját elálló és a megosztottság veszélyének kitevő nézeteltéréseket. A pápa szerint egyes papok, akik csak a hagyományos latin szertartásrend szerint voltak hajlandóak misézni, olyan megalapozatlan és tarthatatlan állításokat erősítettek ezzel, amelyek szerint a II. vatikáni zsinat elárulta volna a hagyományt és az igaz egyházat. V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti (trentói) zsinat (1543–1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami