Szijjártó: Magyarország és Horvátország szoros egymásrautaltságban él

Magyarország és Horvátország szoros egymásrautaltságban él, a felek között meglévő jó együttműködésből mindkét nemzet profitálni tud – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután horvát kollégáját, Gordan Grlic-Radmant fogadta Budapesten. A találkozón szó volt a két ország gázpiacának összekötéséről, és arról is, hogy több határátkelőhelyre van szükség.

Mindkét kormány az eredeti európai, mondhatnám, keresztény értékek alapján áll. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy Horvátország nem csatlakozott ahhoz a hecckampányhoz, amelyet néhány európai ország indított meg Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvényünk elfogadása után

– hangsúlyozta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter, a jogszabályt ért nemzetközi bírálatokra utalva.

Több ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere kezdeményezett közös dokumentumot, követelvén, hogy az NGO-k hadd menjenek be magyarországi óvodákba és iskolákba, hogy ott mindenféle szexuális propagandát kifejtsenek. Horvátország azonban nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amiért köszönet jár

– tette hozzá a külügyminiszter. Szijjártó Péter az együttműködés három fontos területét nevezte meg. Elsőként az energiabiztonságot, amelynek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország számára is fontos a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminál létrejötte Krk szigetén, ezzel ugyanis új beszerzési útvonal nyílik; most először vált lehetővé hosszútávú gázvásárlási megállapodást kötni nem orosz vezetékeken keresztül. A következő négy évben 1,4 milliárd, az utána következő három évben pedig évente egymilliárd köbméter földgáz érkezik majd innen az országba a tervek szerint.

Rámutatott, hogy a két ország gázpiacának összekötése komoly lehetőségeket tartogat, leszorítaná az árakat és javítaná az ellátás biztonságát. Emellett pedig háromoldalú, magyar–horvát–ukrán együttműködést lehetne kezdeni, hogy Magyarország valamennyit visszaszerezhessen abból a tranzitlehetőségből, amelyet elveszít azzal, hogy az orosz Gazprom nem Ukrajnán keresztül, hanem egy déli útvonalon fog földgázt szállítani.

Több határátkelő kell a két ország között

Szijjártó Péter szerint a második terület az összeköttetések kérdése, és kiemelte, hogy több határátkelőt kell létrehozni a két ország között, átlagosan ugyanis 50 kilométer a távolság közöttük jelenleg. Közölte, hogy 2024-re az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, emellett folytatódik a murakeresztúri híd építése, illetve Sároknál és Őrtilosnál is új átkelőt terveznek nyitni.

Végezetül beszélt a nemzeti közösségek fontosságáról is, amelyek erős kapcsot jelentenek a két ország között – áll a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos