Magyarország és Horvátország szoros egymásrautaltságban él, a felek között meglévő jó együttműködésből mindkét nemzet profitálni tud – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután horvát kollégáját, Gordan Grlic-Radmant fogadta Budapesten. A találkozón szó volt a két ország gázpiacának összekötéséről, és arról is, hogy több határátkelőhelyre van szükség.
Mindkét kormány az eredeti európai, mondhatnám, keresztény értékek alapján áll. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy Horvátország nem csatlakozott ahhoz a hecckampányhoz, amelyet néhány európai ország indított meg Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvényünk elfogadása után
– hangsúlyozta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter, a jogszabályt ért nemzetközi bírálatokra utalva.
Több ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere kezdeményezett közös dokumentumot, követelvén, hogy az NGO-k hadd menjenek be magyarországi óvodákba és iskolákba, hogy ott mindenféle szexuális propagandát kifejtsenek. Horvátország azonban nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amiért köszönet jár
– tette hozzá a külügyminiszter. Szijjártó Péter az együttműködés három fontos területét nevezte meg. Elsőként az energiabiztonságot, amelynek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország számára is fontos a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminál létrejötte Krk szigetén, ezzel ugyanis új beszerzési útvonal nyílik; most először vált lehetővé hosszútávú gázvásárlási megállapodást kötni nem orosz vezetékeken keresztül. A következő négy évben 1,4 milliárd, az utána következő három évben pedig évente egymilliárd köbméter földgáz érkezik majd innen az országba a tervek szerint.
Rámutatott, hogy a két ország gázpiacának összekötése komoly lehetőségeket tartogat, leszorítaná az árakat és javítaná az ellátás biztonságát. Emellett pedig háromoldalú, magyar–horvát–ukrán együttműködést lehetne kezdeni, hogy Magyarország valamennyit visszaszerezhessen abból a tranzitlehetőségből, amelyet elveszít azzal, hogy az orosz Gazprom nem Ukrajnán keresztül, hanem egy déli útvonalon fog földgázt szállítani.
Több határátkelő kell a két ország között
Szijjártó Péter szerint a második terület az összeköttetések kérdése, és kiemelte, hogy több határátkelőt kell létrehozni a két ország között, átlagosan ugyanis 50 kilométer a távolság közöttük jelenleg. Közölte, hogy 2024-re az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, emellett folytatódik a murakeresztúri híd építése, illetve Sároknál és Őrtilosnál is új átkelőt terveznek nyitni.
Végezetül beszélt a nemzeti közösségek fontosságáról is, amelyek erős kapcsot jelentenek a két ország között – áll a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
Namond
2021-08-25 at 18:18
Bár úgy lenne.
egresi istván jános ernő
2021-08-25 at 17:26
apro_marosan_petergabor és Orientál:
Hozzászólásaikban érintik az első világháborút. Az első vh-hoz az alábbiakat fűzöm hozzá, mert ezeket (az idézetekben foglaltakat) helytállónak tartom:
„A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről – új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt.”
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért (Ausztria-Magyarország szétrombolása), Budapest, 1997., a könyv “fülszövegét” idéztem.
És ugyanebből a műből:
Az Orosz Birodalom pánszláv alapokon nyugvó külpolitikája, amely – lényegében véve – az egész Balkán orosz befolyás alá vonására törekedett, fenyegetést jelentett a dunai kettős Monarchiára; ahogyan Nyikolaj nagyhercegnek (II. Miklós cár unokatestvérének) a felesége, Anasztázia főhercegnő, a pánszláv törekvések egyik szenvedélyes híve, egy alkalommal, még Szarajevó előtt, a szentpétervári francia nagykövetnek ki is mondta, „Háborúba megyünk… Ausztriából (értsd: a Monarchiából) semmi sem marad.”.
1914. nyarán, a szarajevói merénylet után, de a Szerbiának küldött hadüzenet előtt, Raymond Poincaré francia köztársasági elnök, és Szergej Szazonov orosz külügyminiszter megbeszélésein, a következők hangzottak el: „Nem az a fontos, hogy elkerüljük a háborút, hanem az, hogy úgy tűnjék, mintha mindent elkövettünk volna, hogy elkerüljük.”
Továbbá:
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.” Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából.
Az előző idézet forrása: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995.
“A világháború okai:
– a német gazdasági fellendülés nyomán fakadó ipari, kereskedelmi és gyarmatpolitikai ellentétek,
– a keleti kérdés,
– a nemzetiségi eszme túlnövései: a pánszlávizmus, a nagyszerb eszme, a “Mare Romania” kérdése, és az olasz irredenta,
– a francia revanche.”
Ennek forrása: Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme, Budapest, 1925. I. kötet, “A világháború valódi okai”.
„Az ország elégtételt követelt Szerbia részéről. Gyávasággal, hitvány megalkuvással vádoltak mindenkit, aki más nézeten volt. Itt már neki is a becsülete látszott kockán forogni. De végleg Tschirsky, a Bécsbe akkreditált német birodalmi nagykövet találta őt szíven, aki a következő kijelentést tette: A Birodalom szemében rossz fény vetülne az Osztrák-Magyar Monarchiára, ha a szerbek állandó kihívására tehetetlennek bizonyulna. Berlin a monarchiától energikus cselekedetet vár.” (“neki”: gróf Tisza Istvánt jelöli)
Ennek a forrása: Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996. Gróf Tisza István című fejezet.
Herczeg Ferenc pedig az alábbiakat írta, a Hűvösvölgy című, időskori emlékezéseiben (újra megjelentetve 1993-ban):
„A francia császári külügyminiszter, Talleyrand, 1805. december 5-én, tehát 3 nappal az austerlitzi csata után a következő sorokat intézte I. Napóleonhoz:
‘Felségednek most módjában van, hogy megsemmisítse az osztrák monarchiát, vagy újból talpra állítsa. Ha azonban egyszer már széthullott, akkor magának Felségednek sincs hatalmában, hogy a szilánkokat egybegyűjtse és összefüggő egészet formáljon belőlük. Pedig ennek az államegyüttesnek együtt kell maradnia! Ez föltétlenül fontos a civilizált nemzetek jövendő boldogulása szempontjából.’”
Ezek pedig már Herczeg Ferenc gondolatai:
„Európa civilizált nemzeteinek jövőjére gondolt Talleyrand, miközben békét szerzett Napóleon és a Habsburgok közt. De vajon mire gondoltak Clemenceau-ék, mikor leültek Párizsban a tárgyalóasztal mellé? Vajon sejtették-e, hogy midőn olyan könnyű szívvel agyonverik a Habsburg-monarchiát, azzal együtt kivégzik az európai békét és kultúrát is?”
“Németország volt az első számú ellenség, melyet gyöngíteni akartak! Nos, a győztesek közül egyik sem látta előre, hogy az osztrák-németek, ha megfosztják őket ősi dinasztiájuktól, lehámozzák területükről mindazokat az idegen fajokat, melyekkel évszázadok óta államközösségben éltek, ha végül Bécsből koldusok városát csinálják: előbb-utóbb bele fognak szédülni a Német Birodalom éhesen kitátott szájába. Igaza volt annak, aki azt mondta: »A párizsi békekonferencia örök példája annak, hogyan nem szabad békét csinálni. Az összes lehetséges hibák közül egyet sem mulasztottak el.”
További művek (“egész” könyvet nem idézhetek):
Andrássy Gyula gróf: Diplomácia és világháború, Budapest, 1921, újra kiadva 1990. Internetről letölthető!
Horánszky Lajos: Tisza István és kora, I-II, Budapest, 1936, újra kiadva: 1994.
Félreértés ne essék: Egyetértek a V4 formációval, annak déli – a szlovén, a horvát és a szerb oldalról történő – megerősítése is indokolt lehet, valamint a korrekt orosz kapcsolatra elengedhetetlenül szükségünk van, ez elemi érdekünk, de a múlt, a történelem ez volt, és nem átírható!
Orientál
2021-08-25 at 14:07
INA üggyel elsősorban az a gond hogy amennyi a tényleges értéke azt a horvátok nem akarják megfizetni ,amennyi a MOL tulajdonában van. Főleg most miből? Ahogy idén is a náluk nagyon fontos turizmusuk muzsikál , eddig a turistákat is ahogy beengedték.
Orientál
2021-08-25 at 14:00
Ja persze a szarukat állandóan ellenünk keverő osztrákokat sem vettük be a V4 csoportunkba ,pedig ők akartak bomlasztókként besurranni közénk a V4-be , horvátok az el nem kötelezett országok köze és csoportjukba tartozottak mint Jugoszlávia része ,hülyeség volna őket bevenni mert náluk nem állomásoztak Szovjet gyarmatosítók. És főleg igaz hogy nem annyira mint a szerbek de azért ők is néha-néha gazdasági migránsokat tőlük át-át engedik szökni hozzánk.
pampafu
2021-08-25 at 13:54
Na jó… de mi van az INÁ val ?
Eladják, vagy megveszik ?
Orientál
2021-08-25 at 13:49
Tisza sajnos későn jött rá arra hogy nem egyből de sajnos bele egyezett az osztrákok nyomásukra hogy számunkra kárt okozott a háború támogatása és főleg a részvételünk . Tisza 1918-ban már nem számított a hazai politikában is.
Orientál
2021-08-25 at 13:43
Horvátok annak a fegyverszállításnak is köszönhetik mai függetlenségüket amit az Antal és kormánya küldött nekik.
apro_marosan_petergabor
2021-08-25 at 12:49
A Magyar-Horvát perszonálunió jól működött. Ezt a múltat a horvátok nem szeretik, pedig hátrányuk nem volt belőle. Zrinyi, Frangepán horvátokból lett magyar, hős, főuri familia, közös történelmünkben. A közös történelmi múltra lehet, s kellene hivatkozni, mert ebből mindkét országnak előnye származott. Sajnos 1918-ban Tisza ebben a kérdésben rövidlátó volt, mikor a nagyobb önállóságot kérő horvát küldöttséget lekezelte. Komoly lehetőséget szalasztott, támaszkodhatott volna a főleg horvátok által működtetett flottára a vesztes magyar állam, Trianon előtt, a szerbekkel, románokkal, olaszokkal, Antanttal szemben, s megelőzhette volna a felesleges horvát csatlakozást Jugoszláviához. Ne feledjük a fegyverszállítást se az újonnan alakult horvát állam számára (Antall kevés értelmes húzásának egyike – az ügyetlen Jeszenszky által elrontva).
A V4-et kellene velük bővíteni így az északi tengerek és a mediterránum összeérhetne.
Ákossy
2021-08-25 at 12:04
Magyarországhoz hasonlóan Horvátország is Szent Korona-ország. Ezt sose felejtsük el!