Megesett 1981-ben, a Legvidámabb Barakkban, a kommunista uralom végjátékában. Főszereplők: Pákh Tibor, ötvenhatos hős, aki kiállt a diktatúra ellen fellázadt lengyelek mellett, ezért a Lipóton elmebetegeknek szánt módszerekkel kezelték. Valódi bolondokkal tömették, úgy, hogy kis híján megfulladt. Másik főszereplőnk: Krassó György, szintén ötvenhatos hős, örök üldözött, aki belopakodott Pákhhoz a lipóti kórterembe, hogy interjút készítsen a Szabad Európa Rádiónak. Hogy Kádárék legalább ezt ne tudják elhallgatni. Mellékszereplők: több ismert, ismeretlen rendszerváltó, akik akkoriban kiálltak Pákh Tibor mellett. Antihős: egy „Vitéz” fedőnevű pszichológus, valódi nevén Virág János, aki segített bejutni Krassónak Pákhhoz, de mindenről jelentett. Rosszindulatúan, dögszagúan. Tovább antihősök: Tariska István, az elmegyógyintézet vezetője és egy ős-kommunista orvos, dr. Pollner György, aki maga vezényelte Pákh „megtörését”. Nem rajtuk múlott, hogy sikertelenül.
Több mint egy évig dolgoztam azon a tanulmányköteten, amely a politikai pszichiátriáról és a félig vagy teljesen elhallgatott magyar visszaélésekről szól.
Sokáig úgy tűnt, hogy a téma kényessége miatt az asztalfiókban végzi, de sikerült megállapodni mindenkivel, így most ősszel, legkésőbb télen megjelenik könyvformában. A készülő mű egyik szereplője Pákh Tibor, a nemzeti ellenállás és rendszerváltás egyik legnagyobb legendája, aki ellen mindent, de tényleg mindent bevetettek.
A Pesti TV A hálózat című műsorában múlt csütörtökön adtuk le az általunk készített Pákh-interjú első részét, a jövő héten jön a második. Ebből az apropóból felidézek egy olyan történetet, amely kibővítve a könyvemben is szerepelni fog. Két főszereplője két fantasztikus antikommunista, klasszikus humanista ember, akik sok mindenben egészen máshogyan gondolkodtak, de valami mégis összekötötte őket. A tiszta szívük és az eltiporhatatlan lázadás.
Pákh Tibor és Krassó György találkozása
A lipóti elmegyógyintézetben 1981. október 14-én két örök lázadó találkozott.
Két diplomás férfi, akik ’56 után éveket töltöttek a rács mögött, két kiemelten veszélyesnek tartott állambiztonsági célszemély, akiket végig megfigyeltek: Krassó György és Pákh Tibor. Hárman voltak rajtuk kívül még a szobában, Háy Ágnes festő, Matolay Mária Magdolna szociológus és Virág János pszichológus. Mindannyian a formálódó demokratikus ellenzék tagjai. Utóbbi, Virág talán csak színleg, utasításra, a hatvanas évek óta „Vitéz” fedőnéven dolgozott a diktatúrának.
Ketten a négy szereplő közül: Krassó György és Háy Ágnes otthonukban, 1984. Forrás: Fortepan.hu; adományozó: Philipp Tibor
Nem engedték újra Lengyelországba
Pákh Tibort azért rabolták el saját otthonából 1981 októberében, mert nyilvános éhségsztrájkkal tiltakozott útlevele elkobzása ellen. A jogász abban az évben is elindult Lengyelországba, hogy magyarként kiálljon a Szolidaritás és lengyel harcostársaink mellett. Komáromnál leszállították, elvették a papírjait. Tudjuk, hogy a volt politikai fogoly sohasem nyugodott bele semmilyen jogtalanságba, így nem volt meglepő a folytatás.
Aki hosszú éveken át küzdött a börtönben az állambiztonság rémuralma ellen, aki felvállalta a hosszú, gyakran életveszélyes éhségsztrájkokat, a büntetésként felkínált elektrosokkot és a többi kezelést, azt, hogy őrültté nyilvánítsák, azt ekkor sem lehetett sem megijeszteni, sem lebeszélni. A Lipótban kényszertáplálást kapott, gyógyszerekkel tömték, ki tudja, hogy mi történt volna vele, ha nem érkezik segítség.
Amit – és ez a csavar – valamennyire az ügynöknek is köszönhetett. Meg persze az örökmozgó Krassónak.
Virág elvtárs vagy Krassó játszott a másikkal?
A következő jelentés azok közé a dokumentumok közé tartozik, amelyekből világosan kirajzolódik a jelentéstevő személyisége, legalábbis az az arc, álarc, amelyet az állambiztonság számára meg kívánt mutatni. „Vitéz” ügynök viszolyogtató büszkesége előbukkan a sorok mögül: „Feladatom volt, hogy teremtsek kapcsolatot Krassó Györggyel […] Továbbá Pákh Tiborral Országos Ideg- és Elmegyógyintézet. – A feladat előző jelentéseimre épült, azoknak szerves- folyamatos részét képezi. – A munka eredménye a következő:
1./ X. 14-én eljutottam Krassó lakására. Vele erős, bizalmas kapcsolatot építettem ki. – Folyamatosan kijátszattam vele a hazárdőr, hírszerző ellenforradalmár, a hazai és külföldi kapcsolatainak /SZER. [Szabad Európa Rádió – MG] stb./ kártyáit! 2./ Megszerveztem részére Pákh Tibor látogatását az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet megfigyelőjében, a bejutást, a kb. 120 perces ottlétet.”
Pákh Tibor a Bem téren 1988. március 15-én. Forrás: Fortepan; adományozó: Horváth Ernő
Bombaként robbant a hír
„Vitéz” jelentése szerint ő maga, azaz Virág elvtárs szervezett meg mindent. Ugorjunk vissza néhány napot. Október 12-én „Vitéz” (valószínűleg nemcsak ő „képviselte” az állambiztonságot) is részt vett a legendás Hétfői Szabadegyetem (vagy Repülő egyetem) estéjén. Krassó György az előadás végén felállt és elmondta a többieknek Pákh Tibor esetét. „Vitéz” így örökítette meg a pillanatot: „Feladatom volt, hogy vegyek részt 1981. október hó 12-én hétfőn este 20-órakor kezdődő »Szabad Egyetemi« előadáson. […] 22.15 az előadás vége.
Ezután robbant a bomba: Felállt Krassó György és bejelentette a következőket: Pákh Tibor a múlt héten Lengyelországba akart utazni. Komáromban erőszakkal elvették az útlevelét, inzultálták. Ő hangsúlyoztatta, ha elvették az úti okmányát, letartóztatottnak érzi magát és éhségsztrájkba fog. Ezt meg is tette, és a múlt hét keddtől – péntekig az egyetemi templomban éhségsztrájkolt, nem vett magához élelmet. Pénteken azonban eltűnt, ismeretlen helyre hurcolták. Azt is mondják, hogy elvitték a bolondok házába a Lipót mezőre.
Ezután feszült izgalom lett úrrá a hallgatóságon. A »Szamizdat« szerkesztői körülvették Krassót, ismét elmondották vele, hogy történt Pákhkal az atrocitás, hogy ezt sürgősen gyors hírként bedobják a Szamizdat tájékoztatójába és közhírré tegyék ajánlatokkal, külső közlésre is / külföldre leadni/.
Krassónak nagy napja volt! Pákhért felforgatják holnap a várost, hamar el fog terjedni a hír. A vezérkar még ott maradt feladatokat vállalva.”
Az ügynök felajánlotta a kocsiját
Krassó György kitalálta, hogy meglátogatja Pákhot, akivel interjút készít, így sokan, még az ellenállók szempontjából kiemelten fontos nyugati közvélemény is értesülhet a súlyos visszaélésről. „Vitéz” ekkor ajánlotta fel a segítségét, kitalálta a részleteket, még saját kocsiját is felkínálta. „[…] Háy Ági, Anikó, Krassó, és én a gépkocsimon elindultunk a kórházba – jelentette később. – Krassó ügyesen szervezte a bemenetelt és előbb bent volt mint én […]
Pákh a megfigyelőben feküdt, eszméleténél volt és csendes megadással tűrte a karjába csepegő »életelixírt« – örült nekünk! […] Vittem neki bibliát meg szentképet – na ettől elérzékenyült, meghatódott, nagyon örült neki, még akkor is, ha egy óra múlva éhen hal.”
Virág János (vagy inkább „Vitéz” ügynök] rosszindulata már ebből a rövid részletből is világos, de fejtegetéseit így folytatta: „Pákh szedatívumokkal telitetten beszélt válaszolt, erős dolgokat mondott, de nem volt szerintem beszámítható, erős gyógykezelés alatt.
Pákh a szerencsétlen rögeszméjével amitől soha nem tud már megszabadulni. Önpusztító, aki maga ellen fordítja kudarcainak gonosz fegyverét, várta is már a halált. Úgy érezte megváltás lenne számára.”
A Lipót télen, 1930, Képes Krónika. Forrás: Arcanum.hu
Krassó felkészülten, magnetofonnal érkezett – az erről készült megjegyzésben szinte érezni lehet az állambiztonság bosszankodását –, és rövid interjút készített Pákhkal. A jelentés is átadja az idős jogász erejét és példamutatását: „Részlegesen emlékszem mindenre, úgy ítélem meg, hogy a Legfőbb Ügyészséghez beadott tiltakozásom miatt jöttek értem, az orvosnő, a mentők, a rendőrök és erőszakkal elhoztak lakásomról. Beszállításom után nem bántalmaztak, nem vertek meg, de erőszakkal megetettek. […]
A nagyhatalom széttöri az emberek gerincét, a mai fiataloknak meg én nem adom meg magam. Nem tudnak áldozatot hozni, mint a lengyelek, ott ha igazságtalanság éri őket, mindenki éhségsztrájkol, de annak van eredménye. Én azért csinálom, hogy tiltakozzak az önkény jogtiprásai ellen, ameddig csak tudok, ha mást nem tehetek, inkább meghalok.
Üzenem a magyar fiataloknak, hogy merjenek cselekedni a hazáért, fogjanak össze, hogy nagy tettek születhessenek. Ne hagyják szellemileg megnyomorítani magukat, amíg nem késő.”
Rendőrségi begyűjtés. Fotó: Beszélő, 1991
Pákhhoz minden ellenőrzés nélkül bejuthattak
A Pákhkal készített beszélgetés végül lement a Szabad Európa Rádión – jókora botrányt keltett. Az állambiztonság már csak utólag bosszankodott:
„Az Intézet vezetőjének utasítása ellenére Dr. Pákh Tibor őrzése nem volt kellően megoldva, így látogatói minden ellenőrzés nélkül bejuthattak hozzá”
– írták megjegyzésükben, amiből azt is világosan látjuk: a Lipót igazgatója (Tariska István) is részt vett a játszmában…
Krassó átlátott az ügynökön?
És még ki játszmázott? Bár a jelentések szerint részben „Vitéz” mozgatta a szálakat, Laczik Erika másként emlékszik rá. A kitűnő újságíró a rendszerváltás előtt Krassóék köréhez tartozott – néhai férje, Modor Ádám lett Krassó életútjának és üldöztetésének legmeghatározóbb kutatója –, és mindenképpen hiteles szemtanú. Szerinte Krassó a legtöbb róla jelentő ügynökről és egyéb hálózati személyről pontosan tudta, hogy kicsoda. Nem is olyan régen az érdeklődésemre azt mondta, hogy szerinte Krassó Virág szerepét is ismerte. Életszerű a dörzsölt Krassó személyiségét látva: főleg, hogy Virágot már a börtönben is spiclinek tartották (minden bizonnyal az is volt, de erről bővebben majd a könyvemben).
A sakkjátszma részleteit még nem ismerjük, de a rezsim összességében nem ünnepelhetett. Pákh ügyét felkarolta a formálódó ellenzék, kényszergyógykezelésének híre futótűzként terjedt, melléállt számtalan magyar értelmiségi és több nemzetközi szervezet. Nem lehetett eltussolni, elhallgatni. Valamit lépni kellett.
„Rendelkezésünkre álló megbizható, ellenőrzött adataink szerint egyes belső ellenséges személyek DR PÁKH TIBOR elmegyógyintézeti kezelésének ürügyén, saját politikai céljaik elérése érdekében különböző lépéseket terveznek, illetve szándékoznak végrehajtani”
– jelentették október 16-án.
Pollner főorvos, a hatalom ökle
Pár nappal később a belső elhárítás tisztjei felkeresték az idős jogászt kezelő Pollner Györgyöt [a kommunista mozgalom veteránját], hogy tájékoztatást kérjenek. „Jelentem, hogy a mai nap folyamán Dr. Pákh Tibor ügyében felkerestük Dr. Pollner György elvtársat, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főigazgató-helyettesét, aki az alábbiakat mondta el:
Pollner elvtárs tájékoztatása szerint Pákh egészségi állapota további javulást mutat. A mai napon ebédjét a megfigyelő közös ebédlőjében önállóan, külső segítség nélkül fogyasztotta el. A ma reggeli beszélgetésen Pákh közölte Pollner elvtárssal, hogy az intézeten beüli éhségsztrájknak nem látja értelmét és ezért azzal felhagy, de kihangsúlyozta, amikor kiengedik, tovább folytatja a »böjtölést«.
Arra a kérdésünkre, hogy Pákh Tibor esetében mennyiben és mikor várható megnyugtató javulás, Pollner elvtárs közölte, hogy amennyiben nyugodt, megbizható családi és baráti körbe kerülne, kikerülése után úgy feltétlenül pozitív változás következne nála be.”
Kiszabadulása után a Bem-szoborhoz ment
Pákh Tibort végül október huszonhatodikán engedték ki, a következő jelentésrészlet is sokat elárul karakteréről: „[…] Dr. Pákh Tibor az Országos Ideg és Elmegyógyitó Intézetből 1981. október 26-án 13 h-kor Bencze Györggyel távozott. Ezt követően Bencze kapcsolatba lépett dr. Krassó Györggyel és tájékoztatta őt »az örvendetes« eseményről.
[…] Pákh 26-án délután a Bem szoborhoz sétált, annak talapzatára virágot helyezett, 1-2 perces néma vigyázzállásban kegyelettel adózott a magyar-lengyel testvériség kiemelkedő alakja előtt.
[…] Pákh 20 órától aktivan részt vett a […] »Repülő Egyetem« előadáson. Az ott egybegyűlteknek a következőket mondotta: »Hölgyeim és Uraim! Köszönöm Önöknek amit értem tettek. Nem is hiszik milyen nagy dolog volt, hogy ilyen gyorsan kiszabadulhattam az Elmegyógyintézeti kezelés alól. Hölgyeim és Uraim! Felajánlom, hogy hasonló esetben én is viszont-szolgálatra készen állok, ha bárki érne hasonló esetben ilyesmi, én is mindent megteszek Önökért. Nagyon köszönöm, hogy segitettek.«
Pákh Tibor 1988-ban. Készítette: Rózsa Gábor. Forrás: Fotó, 1989
Valódi őrülttel „tömette” Pákh Tibort
Bár utólag szinte lehetetlenség pontosan rekontsruálni, nem árt körbejárni, mi is történt Pákh Tiborral a Lipóton. A jelentésekben természetesen egy szót sem ejtenek a kezelésekről, sőt, Pollner doktor a „pozitív változásért” szurkol, miután az „ápolt” felhagy a böjttel. De miért is hagyta abba az éhségsztrájkot? Szerencsére akadnak más források is. Maga az érintett így emlékezett kameránknak:
„A bírói szemlén volt pszichiáter, pszichológus, elmondtam az egészet, hogy igazam van, vissza kell kapnom az útlevelemet, mert jogszerűen utaztam, jogtalanul szállítottak le és különítettek el, ami miatt ott kellett éjszakáznom Komáromban egy padon.
Először a bírói szemle még igazat adott, utána fél óra múlva jött egy másik, egy másik főorvossal, Pollner Györggyel, és akkor úgy döntöttek, hogy jöjjön a beavatkozás. Ekkor a kényszertáplálást már nem úgy végezték, mint korábban, hogy lenyomtak egy csövet és azon keresztül történt, hanem lefogtak, a számat szétfeszítették, és a valódi bolondok öntötték rám csajkából. Nem az ápolók, hanem a betegek. Tönkrement a fogam akkor.”
Bár Pákh Tibor végül kiszabadult, egy évvel később egy éhségsztrájk után megint visszavitték. Ugyanabban az évben Charles Durand svájci professzor Budapesten megvizsgálta és a magyar szakvéleménnyel szemben épelméjűnek nyilvánította.
Krassó György kiállása és akciója végül sikerült, de ennek magas volt az ára. Titkos anyaga „Vitéz” közvetítésével az állambiztonsághoz került (Laczik Erika szerint ez már kiválogatott anyag volt, Krassó azt adta oda „Vitéznek”, amit meg akart mutatni a BM-nek), nem sokkal később bátyja, Krassó Miklós után Angliába költözött, és csak a rendszerváltás idején jött vissza. Korai halála – Csengey Dénesével együtt – szimbolikus. A kevés tiszta szívű, megvesztegethetetlen, régi vágású politikus egyike volt. Sorsszerű, hogy ők égnek el leghamarabb.
Pákh Tiborral akkor beszélgettünk el, amikor a Levelek a bolondokházából című dokumentumfilmünket forgattuk. Filmünk itt megnézhető. Az idős jogásszal készült interjút nyáron újravágtuk, a második rész jövő csütörtök este 10-től jön A hálózat műsorán (benne az elektrosokk-kínzásokkal és az 56-ot követő tortúrákkal). Az első rész:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS