Kitüntető elismerés a hazai környezetvédelemnek – UNESCO-besorolást nyert el a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum

Újabb elismerés koronázta hazánk természetvédelmi erőfeszítéseit, hiszen tíz év munka után a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum lett az első, az UNESCO által is elismert olyan bioszféra-rezervátum, amely öt ország – Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia – irányítása alatt áll. Bár a hazai közéletben mostanság háttérbe szorult a “klímavészhelyzet” kérdése, Magyarországon csöndes határozottsággal zajlik az országfásítási program, és nemzeti parkjaink újabb nemzetközi elismerései is bizonyítják: a zöldszemlélet részévé vált mindennapjaink döntéseinek és eredményeinek.

Örömteli bejelentés adott még nagyobb jelentőséget az idei Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozatnak, hiszen csütörtökön, az UNESCO döntése nyomán a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum lett az első olyan bioszféra-rezervátum, amely öt ország – Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia – irányítása alatt áll. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) aktuális abudzsai (Nigéria) ülésén nyilvánosságra hozott listában húsz új helyszínnel bővült a biorezervátumok immáron 727-re növő száma, köztük az öt, Kárpát-medencei országot összefogó biorezervátummal. Az UNESCO bioszféra-rezervátumai a Föld majdnem hat százalékát foglalják magukban, ezeken a helyeken védik a fajok sokszínűségét, környezeti oktatást és kutatást végeznek, valamint a fenntartható fejlődést támogatják. A döntés jelentőségéről Rácz Andrást, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkárát kérdeztük.

Rácz András. Fotó: MTI

Nincsen a világon még egy ilyen bioszféra-rezervátum

Nincs a világon máshol olyan bioszféra-rezervátum, amely öt országot – jelesül Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát és Magyarországot – is érintene

– fogalmazott portálunknak Rácz András, aki kiemelte: a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum már több mint 10 éve formálódik. Az államtitkár kifejtette: a bioszféra-rezervátum esetében a környező országok összeadják védett területeiket, így egy határokon átnyúló, öt ország részvételével közösen kezelt terület jött létre.

Rácz András elmondta: a bioszféra-rezervátum az UNESCO által jegyzett védettségi kategória, amely független az egyes országok szabályozási rendszerétől, védettségi formáitól, de komoly feltételrendszerhez kötött, amelyet az UNESCO védettségi listája is rögzít. Hozzátette: a nevével ellentétben ugyanakkor ez a besorolás nem jelenti, hogy a klasszikus rezervátumok mintájára körbekerítenék a területeket, sőt, helyi szempontból éppen a világ természetvédő közössége felé való nyitást jelenti, amely fellendítheti az ökoturizmust is.

Mint arra az államtitkár kitért, az utóbbi években megváltozóban vannak pihenési szokásaink; mint fogalmazott,

általában már nem egy vízpart mellett, a törölközőn ülve, keresztrejtvényt fejtve töltjük a szabadidőt, hanem megfürdünk a fürdőhelyeken és utána a közelben lévő aktív kikapcsolódási lehetőségeket keressük, túrázunk, biciklizünk, felfedezzük a barlangok világát, vagy természetes vizeinket.

Rácz András hozzátette: a bioszféra-rezervátum kategóriájának megszerzése is ebbe a folyamatba illeszthető, amely kitörési pontot jelent a nehezebb sorsú régióknak, aktív kikapcsolódási lehetőségeket kínálva a természet szerelmeseinek.

Vezetőkép: MTI/Kálmándy Ferenc