Újabb elismerés koronázta hazánk természetvédelmi erőfeszítéseit, hiszen tíz év munka után a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum lett az első, az UNESCO által is elismert olyan bioszféra-rezervátum, amely öt ország – Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia – irányítása alatt áll. Bár a hazai közéletben mostanság háttérbe szorult a “klímavészhelyzet” kérdése, Magyarországon csöndes határozottsággal zajlik az országfásítási program, és nemzeti parkjaink újabb nemzetközi elismerései is bizonyítják: a zöldszemlélet részévé vált mindennapjaink döntéseinek és eredményeinek.
Örömteli bejelentés adott még nagyobb jelentőséget az idei Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozatnak, hiszen csütörtökön, az UNESCO döntése nyomán a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum lett az első olyan bioszféra-rezervátum, amely öt ország – Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia – irányítása alatt áll. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) aktuális abudzsai (Nigéria) ülésén nyilvánosságra hozott listában húsz új helyszínnel bővült a biorezervátumok immáron 727-re növő száma, köztük az öt, Kárpát-medencei országot összefogó biorezervátummal. Az UNESCO bioszféra-rezervátumai a Föld majdnem hat százalékát foglalják magukban, ezeken a helyeken védik a fajok sokszínűségét, környezeti oktatást és kutatást végeznek, valamint a fenntartható fejlődést támogatják. A döntés jelentőségéről Rácz Andrást, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkárát kérdeztük.
Rácz András. Fotó: MTI
Nincsen a világon még egy ilyen bioszféra-rezervátum
Nincs a világon máshol olyan bioszféra-rezervátum, amely öt országot – jelesül Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát és Magyarországot – is érintene
– fogalmazott portálunknak Rácz András, aki kiemelte: a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum már több mint 10 éve formálódik. Az államtitkár kifejtette: a bioszféra-rezervátum esetében a környező országok összeadják védett területeiket, így egy határokon átnyúló, öt ország részvételével közösen kezelt terület jött létre.
Rácz András elmondta: a bioszféra-rezervátum az UNESCO által jegyzett védettségi kategória, amely független az egyes országok szabályozási rendszerétől, védettségi formáitól, de komoly feltételrendszerhez kötött, amelyet az UNESCO védettségi listája is rögzít. Hozzátette: a nevével ellentétben ugyanakkor ez a besorolás nem jelenti, hogy a klasszikus rezervátumok mintájára körbekerítenék a területeket, sőt, helyi szempontból éppen a világ természetvédő közössége felé való nyitást jelenti, amely fellendítheti az ökoturizmust is.
Mint arra az államtitkár kitért, az utóbbi években megváltozóban vannak pihenési szokásaink; mint fogalmazott,
általában már nem egy vízpart mellett, a törölközőn ülve, keresztrejtvényt fejtve töltjük a szabadidőt, hanem megfürdünk a fürdőhelyeken és utána a közelben lévő aktív kikapcsolódási lehetőségeket keressük, túrázunk, biciklizünk, felfedezzük a barlangok világát, vagy természetes vizeinket.
Rácz András hozzátette: a bioszféra-rezervátum kategóriájának megszerzése is ebbe a folyamatba illeszthető, amely kitörési pontot jelent a nehezebb sorsú régióknak, aktív kikapcsolódási lehetőségeket kínálva a természet szerelmeseinek.
Vezetőkép: MTI/Kálmándy Ferenc
Pál József
2021-09-20 at 16:15
Minden elismerésem az Önöké! Jó érzés értesülni az ilyen hírekről! Példájukat terjeszteni szükséges a Kárpát-medence egész területén, mert a medence léte függ, a hasonló alkalmazás mielőbbi bevezetésén! Mindenek elött szükséges lenne, a medence egész területén helyre állítani az évtizedekig lecsapolt talajvíz készletet, hogy az Alföldön a Tiszai holtágak és árterek ismét rendeltetésüknek megfelelően működjenek! (egy felszántott,- bevetett ártér,- holtág a töredékét sem termeli meg, a jól megtervezett üzemeltetetésnél) Az ,,olcsón” előállított,- megerősített,- újra hasznosított műanyag elemekből, a holtágak elejét,- végét zsilipekkel ellátva a talajvízszintet szabályozni lehet, még akkor is, ha csökken a csapadék, mert a folyót is fel lehet a szükséges szintre duzzasztani, hasonló anyagból készült mobil gátakkal! A víz jelenlétében a talajban az élet (mikroorganizmusok,- gombák,- stb.) ismét helyre áll, amit a jól megtervezett,- összeválogatott, telepített fák,- fasorok elhullajtott lombja folyamatosan táplál,- mélyebb rétegekből mikroelemekkel ellát,-hűti a környezetét,- felszín felett, zárt rendszerben tárolja és szükségnek megfelelően forgalmazza az édesvizet, hozzájárulva a légtér átmeneti víz tárolásához,- a zápor-zivatar felhők kialakulásához,- csökkentve az öntözés költségeit,- megakadályozva a felhőszakadások kialakulását,- mézet,-gyümölcsöt terem,-ipari fát ad,- rovar kártevők terjedését gátolja,- a madarak segítségével ritkítja,- stb., stb.! A helyi viszonyoknak megfelelően kiválasztott fa fajták sorait, jól megtervezve még a szántóföldekre is szükséges telepíteni, az elosztást a fenn említett szempontok előnyei szerint! Az így kialakított szimbiózisok, nem csak a minőséget, hanem a mennyiséget is növelik, a kihasznált profitot nagyságrendekkel megnövelik! A sűrű erdőkben a fák egymás konkurensei, tápanyag és fényszükséglet szempontjából, míg a fasoroknál a veteményes egymást kiegészítve (több tápanyag és fény hozzáférésével) élhet!
Orientál
2021-09-19 at 15:03
Soros lmp-s élősködő bandája meg támogatja a Karácsonyék fővárosban okozó közúti torlódásaikat , ezzel mérgezik betegítik a budapesti lakosokat és ott közlekedő máshonnan bejárók egészségüket is.