Szoros eredmény várható a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a vasárnapi voksolás előtt megjelent utolsó felmérések szerint. A legtöbb szavazatot a legnagyobb valószínűséggel a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely az utóbbi napokban készített közvélemény-kutatások szerint 24-26 százalékos eredményre számíthat.
A második helyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége végezhet. A jobbközép pártszövetség választói támogatottsága a kampányhajrában emelkedett, 19 százalékról a 21-25 százalékos sávig. A közvélemény-kutatások alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormány megalakításához.
A kampányban tett kijelentések alapján az eddigi kormánypártok – azaz a CDU/CSU és az SPD – nem kívánják a következő ciklust is együtt tölteni kormányon. Az SPD szerint a CDU/CSU-nak ellenzékben kell “kipihennie” a kormányon töltött utóbbi 16 évet, a CDU/CSU pedig nemigen hajlandó kisebbik partnerként kormányozni a szociáldemokratákkal. Így SPD-CDU/CSU plusz egy partner, vagy CDU/CSU-SPD plusz egy partner összetételű kormány nem valószínű. Leginkább az SPD, a 16-17 százalék körüli támogatottsággal rendelkező Zöldek és a 11-13 százalékon álló liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) összefogása, a pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP:sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormányzati felállás tűnik valószínűnek. Azonban míg a Zöldek egyaránt nyitottak az SPD és a CDU/CSU felé, az FDP hagyományosan a CDU/CSU természetes szövetségese, és leginkább liberális konzervatívként jellemezhető programja jobban összeilleszthető a kereszténydemokraták törekvéseivel, mint a szociáldemokraták terveivel. Ezért elképzelhető, hogy vasárnap ugyan az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot, de mégis a CDU/CSU alakít majd kormányt, méghozzá a Zöldekkel és az FDP-vel.
A pártok színei (CDU/CSU: fekete) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködés legfőbb feltétele, hogy a CDU/CSU ne szenvedjen nagy vereséget, hanem legfeljebb néhány százalékponttal maradjon le a szociáldemokraták mögött, mert a “királycsináló” szerepébe kerülő liberálisok nem emelnének a kancellári tisztségbe olyan politikust, aki egyértelműen a választás vesztese. A CDU/CSU-nak, illetve a pártszövetség kancellárjelöltjének, Armin Laschetnek a felmérések alapján jó esélye van arra, hogy szorosan az SPD mögött végezzenek.
A Bundestagba várhatóan ismét hét párt kerül be. Az SPD, a CDU, a CSU, a Zöldek és az FDP mellett a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak, amely 10-12 százalékos eredményre számíthat, valamint az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal), amely éppen az 5 százalékos bejutási küszöb feletti eredményt, 6 százalékot érhet el.
A Bundestag többi pártja által egyöntetűen szélsőségesnek tartott AfD-vel egyetlen politikai szereplő sem kíván együttműködni. Az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal hajlandó lehet kormányra lépni az SPD-vel és a Zöldekkel, de a kül-, és biztonságpolitikai nézetek közötti ellentétek miatt kevéssé valószínű egy – ugyancsak a pártok színei (Baloldal:vörös) alapján elnevezett – vörös-zöld-vörös koalíció.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS