Brüsszel konfliktusba keveredett a valósággal és ez okozza a mostani energiaválságot szerte Európában. A zöld programok, a karbonsemlegesség jegyében erőltetett ütemben zárják be a szénbányákat és atomerőműveket. Csak az idén az időjárás kevésbé volt szeles, ezért a szélerőművek kevesebb áramot termeltek. A hiány pótlására Európa felélte a tartalékait, ezért most úgy várja a telet, hogy nincs elég gáz a tározókban. A Bloomberg szerint drukkolni kell az európai államoknak, hogy enyhe legyen a tél, mert máskülönben nem lesz elég fűtőanyag. Még mielőtt bárki megijedne: szerencsére a magyar gáztárolók tele vannak.
Az idén valamiért a szokásosnál kevésbé fújt a szél Nyugat-Európában, és ezért például a német szélerőművek termelése 13 százalékkal csökkent, de Angliában ennél még rosszabb a helyzet. Mivel a megújuló energia termelése csökkent, ezek az országok kénytelenek a régi ósdi energiaforrásokhoz fordulni, a szénhez és a földgázhoz. A németek arra kényszerültek, hogy újra megnyissák a korábban bezárt szénbányákat és szénerőműveket, ami drasztikusan növelte a károsanyag-kibocsátás mértékét.
A kieső megújulóenergia-termelés fedezésére azonban elsősorban a földgáz alkalmas. Ennek több oka is van: az egyik, hogy a földgáz elégetése viszonylag kis károsanyag-kibocsátással jár, másrészt a földgázerőművek gyorsan beindíthatók, ezért alkalmasak a szélenergia- vagy a napenergia-termelés ingadozásait kompenzálni. Ennek következtében Európa gázfogyasztása rekordokat dönt és gázhiány alakult ki. Szokás szerint ezért az oroszokat hibáztatják, holott a legnagyobb gázhiány Angliában van, ahol pedig Norvégiától, vagy tengeren, cseppfolyós formában szerzik be a szükséges mennyiséget.
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Johan Nilsson
A német zöldpolitika kudarca
Mi állhat az egyre súlyosbodó krízis mögött? Milyen okokra vezethető vissza a fellépő energiahiány? Tehát a fentieken kívül – a sunyi oroszokon és az időjáráson kívül – még mi húzódhat meg a háttérben?
Nyugaton is sokan gondolhatják – bár kimondani nem merik –, hogy talán alapjaiban van elhibázva az egész zöldenergia-projekt, és nem olyan egyszerű és olcsó átállni a megújuló forrásokra. A német zöldpolitika legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy az országban 2022-re végleg bezárják az atomerőműveket, valamint 2038-ig akarják kivezetni a szénerőműveket. Azonban a helyébe lépő megújuló energia megfelelő tárolás nélkül alkalmatlan arra, hogy pótolja ezeket a kieső hagyományos kapacitásokat.
Magyarul egy atomerőmű, vagy szénerőmű éjjel-nappal folyamatosan termel, nem függ az időjárástól, vagy éppen attól, hogy felhős az ég. Az ipar, a közlekedés, vagy a háztartások folyamatos áramellátást igényelnek, mert például azért az nem túl jó, ha egy hűtőszekrény csak akkor kapcsol be, ha történetesen fúj a szél. Átállni a szélenergiára nagyon jól hangzik, de például Németország már azzal szembesül, hogy nincs szabad tengerpartja, ahová újabb szélerőműveket telepíthetne. Igazából ez a termelés akkor hatékony, ha olyan helyre állítják fel a szélturbinákat, ahol viszonylag állandóan fúj a szél – és lehetőleg egy irányból.
Továbbá az is gond, hogy az áramhálózatokat úgy tervezték, hogy néhány nagyobb erőmű termelését osszák el sok helyre. De egészen más a dolog, ha sok kis erőmű által termelt áramot kell elosztani szintén nagyon sokfelé. Ezt meg lehet csinálni, de felettébb drága. Ugyanúgy drága, ha kiviszik a nyílt tengerre a szélturbinákat, mivel onnan nagyon költséges az áramot elvinni a szárazföldig.
Remek dolog az elektromos autó, de honnan lesz ennyi áram?
Újabb gond, ha Európa át akar állni az elektromos autózásra. Ehhez szintén villanyáram szükséges, és hogy valójában mennyi, azt meg se lehet becsülni. El se lehet képzelni, hogy hová lehet ennyi nap- és szélerőművet telepíteni, és azt sem, miként lehet ennyi villanyáramot tárolni. A gázválság további oka az európai karbonpiac, amely értelmében a kibocsátott szén-dioxid után fizetni kell. Emiatt a földgázerőművek sokkal kedvezőbb pénzügyi helyzetbe kerültek, mint mondjuk a szénbázisú termelés.
Meggondolatlan zöldpolitika
Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor könnyen rájöhetünk, hogy a mostani energiaválság alapvetően a meggondolatlan zöldpolitikából fakad. A mostani gázválság a bután és ügyetlenül megszervezett európai gázpiac hibás működéséből fakad, amelynek célja a zöldítés, a karbonkibocsátás csökkentése. A Mandineren nemrég volt olvasható egy elemzés a témában, amely szerint átgondolatlan a klímaváltozás elleni harc. Európának, sőt a világnak sürgős változásokat kell tennie, hogy lassuljon a globális felmelegedés folyamata, és csökkenjen a szén-dioxid- és metánkibocsátás, azonban ehhez nem a bűnbakkeresés és az erőltetett bezárások politikáját kéne folytatni. A mostani európai szituáció azt mutatja, hogy a kizárólag megújulóra és gázra épülő elektromos rendszerek elégtelen eredményt hoznak.
A portál szemlézte a Bloomberg cikkét is: a lap által megkérdezett szakértők is kritikus hangot ütöttek meg, és mint kifejtették, drukkolniuk kell az európai államoknak, hogy enyhe legyen a tél, máskülönben könnyen beüthet a baj. Egyfajta ördögi kör jött létre: a klímaválság megoldása érdekében néhány európai állam leállította széntüzelésű erőműveit és atomerőművei egy részét, vagyis azokat a tartalékokat dobta el, amelyekhez egy ilyen közelgő energiaválság idején nyúlhatott volna. Miközben nincs elég gáz, nincs elég szén Európában, a megújuló energiaforrások pedig nem teljesítenek valami fényesen, a szénbányákból nem hoznak fel szenet, mert mivel sokfelé nem támogatják a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát, ezért egyre kevesebb olyan óriásgépet állítanak elő, amely alkalmas a kitermelésre. Nem fektetnek be ma már olyan gyárakba, amelyek a szénkitermeléshez gyártanának megfelelő eszközöket, mondván, egyre kisebb irántuk az érdeklődés.
Haragszunk a szénre, de nincs más
A brüsszeli bürokrácia láthatóan konfliktusba keveredett a valósággal, ugyanis épp az energiaválság közepén bírságolta Brüsszel a lengyeleket, amiért nem zártak be szénbányákat. A kőszén visszaszorítása következtében csökkent az európai termelési mennyiség és a gyorsan elérhető tartalék. Ráadásul az a furcsa helyzet alakult ki, hogy egyre inkább a bűnbaknak kikiáltott szénalapú áramtermelésre tér vissza a kontinens, mivel idén alacsonyabb volt az elérhető megújuló energia mennyisége, és nőtt az áramfogyasztás. De Németországban is 21-ről 27 százalékra nőtt a kőszén aránya a megtermelt elektromos áramon belül az idei első félévben, miközben az áramkereslet 4 százalékkal bővült.
Kínában sincs elég áram
És még ide tartozik a témához, hogy elkészült az Északi Áramlat–2 gázvezeték, de még nem működik, mert Brüsszelben húzzák az időt az engedélyekkel. Lehetne importálni Texasból cseppfolyós földgázt, de Kína pénzt nem sajnálva minden készletet felvásárolt, Európának pedig semmi se maradt. Kínában azért van áramhiány, mert a szárazság miatt leálltak a vízerőművek, szén pedig azért nincs, mert politikai okok miatt felfüggesztették az ausztrál szén importját.
Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS