Polt Péter: a gazdaság kifehérítése és a korrupció visszaszorítása a cél

A gazdaság kifehérítése és a korrupció visszaszorítása az ügyészség kiemelt célja – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész beszámolójából, amelyet a napokban terjesztett az Országgyűlés elé.

A dokumentumban egyebek mellett az olvasható, hogy nagy figyelmet fordítanak a költségvetési csalások felderítésére. Ezek száma egyenletesen csökken, de az ilyen ügyek bonyolultak, és új elkövetési formái is megjelentek. Ide sorolható például az útdíj elkerülése, amelynek során kijátsszák a beépített ellenőrzéseket, amihez nagy fokú szervezettségre van szükség. A költségvetési csalások felderítését nehezíti, hogy céghálózatokat hoznak létre, amelyeket számlázási láncolatként használnak, olyan vállalkozókat vonnak be, amelyeknek nincs vagyonuk, így az adóhátralékot is bajosan lehet behajtani rajtuk, és a határokon átívelő szervezett bűnözés is hangsúlyosan jelen van ezen a területen.

Polt Péter beszámolója szerint kis mértékben nőtt a gazdasági korrupció miatti büntetőeljárások száma az előző évhez képest. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az egészségügyi korrupció visszaszorítása érdekében lépett a jogalkotó, bár ennek eredménye csak később fog jelentkezni. A beszámoló szerint nehéz mérni egy adott ország korrupciós állapotát, mert az nem objektív adatokon alapul, és a különböző korrupciós indexek olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők. ű

A legfőbb ügyész beszámolója kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben, amely visszatérően arra hivatkozik, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magas szintű korrupció elleni küzdelem Magyarországon nem megfelelő. Mint olvasható, a magas szintű korrupció fogalma sem a büntetőjogban, sem a bűnügyi statisztikákban nem létezik, azt a Bizottság sem határozta meg, és ilyen jellegű statisztikai adatokat sem gyűjt.

A beszámoló kiemeli: a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) között hagyományosan kiváló a munkakapcsolat. Az esetek mintegy 67 százalékában vádat emelnek a magyar hatóságok az OLAF jelzései alapján. Az uniós vádemelési arány ezzel szemben csak 37 százalék.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: nol.hu