A gazdaság kifehérítése és a korrupció visszaszorítása az ügyészség kiemelt célja – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész beszámolójából, amelyet a napokban terjesztett az Országgyűlés elé.
A dokumentumban egyebek mellett az olvasható, hogy nagy figyelmet fordítanak a költségvetési csalások felderítésére. Ezek száma egyenletesen csökken, de az ilyen ügyek bonyolultak, és új elkövetési formái is megjelentek. Ide sorolható például az útdíj elkerülése, amelynek során kijátsszák a beépített ellenőrzéseket, amihez nagy fokú szervezettségre van szükség. A költségvetési csalások felderítését nehezíti, hogy céghálózatokat hoznak létre, amelyeket számlázási láncolatként használnak, olyan vállalkozókat vonnak be, amelyeknek nincs vagyonuk, így az adóhátralékot is bajosan lehet behajtani rajtuk, és a határokon átívelő szervezett bűnözés is hangsúlyosan jelen van ezen a területen.
Polt Péter beszámolója szerint kis mértékben nőtt a gazdasági korrupció miatti büntetőeljárások száma az előző évhez képest. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az egészségügyi korrupció visszaszorítása érdekében lépett a jogalkotó, bár ennek eredménye csak később fog jelentkezni. A beszámoló szerint nehéz mérni egy adott ország korrupciós állapotát, mert az nem objektív adatokon alapul, és a különböző korrupciós indexek olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők. ű
A legfőbb ügyész beszámolója kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben, amely visszatérően arra hivatkozik, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magas szintű korrupció elleni küzdelem Magyarországon nem megfelelő. Mint olvasható, a magas szintű korrupció fogalma sem a büntetőjogban, sem a bűnügyi statisztikákban nem létezik, azt a Bizottság sem határozta meg, és ilyen jellegű statisztikai adatokat sem gyűjt.
A beszámoló kiemeli: a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) között hagyományosan kiváló a munkakapcsolat. Az esetek mintegy 67 százalékában vádat emelnek a magyar hatóságok az OLAF jelzései alapján. Az uniós vádemelési arány ezzel szemben csak 37 százalék.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: nol.hu
korrupt
2021-10-15 at 15:59
Azokban az országokban, melyek keresztre akarnak fesziteni bennünket a korrupció cimszó alatt, ott is van korrupció, sőt talán sokkal nagyobbak is, mint ami nálunk előfordul, csakhogy ők ezt lobbinak mondják. Cseles nem?
elevul
2021-10-15 at 10:55
“nehéz mérni egy adott ország korrupciós állapotát, mert az nem objektív adatokon alapul, és a különböző korrupciós indexek olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők”. S akkor marad az a megoldás, hogy bizonyítékok hiányában futni hagyjuk a csalókat. Legjobb esetben évekig elhúzódnak a tárgyalások, s az esetek többségében ugyanaz a végkifejlet, csak ezt úgy hívják, hogy: elévülés. Bezzeg a kisvállalkozókkal nem lacafacáznak ennyit. Amiből az szűrhetó le, hogy csak nagyot csalni érdemes. S csalnak is, s nemis kevesen. S a börtönök meg üresek.
Kerekferke
2021-10-14 at 12:31
… olyan vállalkozókat vonnak be, amelyeknek nincs vagyonuk, így az adóhátralékot is bajosan lehet behajtani rajtuk
.
BÖRTÖNBE VELÜK
csakafidesz
2021-10-14 at 12:07
Béla 2021-10-14 at 09:21
A korrupció mértéke a szóban forgó témától függ. Egy soron kívüli gázvezeték leágazást kisebb pénzből lehet elintézni, mint néhány rakomány tea vámjának mellőzését..
csakafidesz
2021-10-14 at 12:04
Főügyész úr! Szerencsére a világon sehol sem teljesen fehér a gazdaság, mert akkor nem működne. Komolyan mondom, hogy kismértékű törvényszegések elengedhetetlenek a jogszabályok korlátozta világban ahhoz, hogy a dolgok rendben menjenek.
Királytigris
2021-10-14 at 10:02
“A gazdaság kifehérítése és a korrupció visszaszorítása az ügyészség kiemelt célja – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész beszámolójából, amelyet a napokban terjesztett az Országgyűlés elé.”
Petike!
Mióta is vagy már főügyész? Ehez képest, elég lassan haladsz ezzel a célkitűzéssel
Húzzál bele, de iziben!
Béla
2021-10-14 at 09:21
“nehéz mérni egy adott ország korrupciós állapotát, mert az nem objektív adatokon alapul, és a különböző korrupciós indexek olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők.”
“a magas szintű korrupció fogalma sem a büntetőjogban, sem a bűnügyi statisztikákban nem létezik, azt a Bizottság sem határozta meg, és ilyen jellegű statisztikai adatokat sem gyűjt.”
Mégis, mégis furcsa egy dolog, hogy a Bizottság olyan korrupcióról hablatyol, aminek mértéke megfoghatatlan, és a Bizottság semmit sem tesz azért, hogy a fogalmat definiálja, és eszébe sem jut, hogy adatokat gyűjtsön.
A természettudományok hatalmas fejlődését éppen az tette lehetővé, hogy mértékadó tudósok elfogadták a racionális érveket, a valóság bizonyított tényeit és teóriáikat megváltoztatták, ha ezekbe ütköztek.
A valóság tényeit megismerni segít a statisztika tudománya.
A statisztika az adatgyűjtés és adatfeldolgozás általános tudománya.