Szijjártó Péter külügyminiszter New Yorkban interjút adott az al-Dzsazírának. Ebben egyebek mellett szégyenteljesnek nevezte, ahogyan Von der Leyen asszony a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban reagált, míg a holland miniszterelnökről úgy vélekedett: “nagyon komoly hungarofóbiában szenved”. De a Freedom House tevékenységéről sem rejtette véka alá a véleményét: az al-Dzsazíra műsorában a magyar külügyminiszter közölte, nem érdekli, milyen jelentéseket írnak Magyarországról, mivel azok nem a tényeken, hanem a politikai ideológián alapulnak. Szavai szerint “szuperliberálisak, és gyűlölik azt, amit mi az országunkban csinálunk”. “De mivel nem szerepelnek a magyar választói névjegyzékben, ezért nem igazán számít, hogy mit mondanak” – tette hozzá. A beszélgetésről készült magyar verziót megtekinthetik Szijjártó Péter Facebook-oldalán, annak magyar nyelvű leiratát a PestiSrácok.hu oldalon olvashatják.
Harmadik alkalommal adott interjút a külgazdasági és külügyminiszter az al-Dzsazíra csatornának, Szijjártó Péter most sem fukarkodott csattanós válaszokkal megvédeni a magyar álláspontot. A tévéműsor felvezetőjében Magyarország 2004-es EU-csatlakozásának körülményeit ismertették, miszerint hazánk egyike volt annak a nyolc közép- és kelet-európai országnak, amelyik beleegyezett abba, hogy az uniós jogszabályok szerint irányítsák. Kiemelték: az elmúlt években Brüsszel és Budapest nem mindig voltak egy véleményen.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint politikája konzervatív, keresztény és hazafias értékeken alapul. Míg az EU-ban és máshol sokan azt mondják, hogy kormánya homofób, idegengyűlölő és antidemokratikus, sőt tekintélyelvű értékeket képvisel. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte Magyarország új LMBTQ-jogokról szóló törvényét. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint Magyarországnak nincs többé helye az EU-ban. Míg a luxemburgi külügyminiszter népszavazást sürgetett arról, hogy Magyarország egyáltalán az EU tagja maradjon-e, hogyan reagált erre a magyar kormány?
A külügyminiszter szerint ezeket a megjegyzéseket az általa “hungarofóbiának” nevezett jelenség táplálja.
Tehát az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése után most jöhet a Huxit?
– merült fel a kérdés. Szijjártó Pétert az al-Dzsazíra riportere arról kérdezte, miért keveredik Magyarország mindig vitába azokkal, akik a legközelebb szövetségesei? A miniszter úgy fogalmazott:
Nézze, az Európai Unió az elmúlt években több okból is óriási kihívásokkal nézett szembe, a migrációs nyomás, a gazdasági kérdések, a világjárványra adott válaszok miatt, a különböző megközelítések miatt, hogy milyen legyen a jövő Európai Uniója: föderalista legyen-e vagy inkább az erős tagállamokra épüljön? Tehát az Európai Unióban jelenleg természetes, hogy viták folynak, és néha a viták a kelleténél érzelmesebbek. Ennek személyes és strukturális okai is vannak. De tudja, azt mondja, hogy vitában állunk Brüsszellel, az európai intézményekkel. A helyzet az, hogy az Európai Unióban van egy eljárás, amit úgy hívnak, hogy kötelezettségszegés, ami azt jelenti, hogy ha nem igazodsz valamilyen közös szabályozáshoz, akkor eljárást indítanak ellened. És mi valahol középen vagyunk az Európai Unióban az ilyen eljárások számát tekintve; ha nem tévedek, még Németországgal szemben is több eljárás folyik az EU-ban.
A riporter minderre úgy felelt: “az érv talán az lehet, hogy néhány vitát, amiben Önök érintettek, a többi tagállam súlyosabbnak lát”. Szijjártó úgy fogalmazott:
Ez lehet az egyik ok. A másik pedig az lehet, hogy ezek a kérdések, amelyekről ilyen vitát folytatunk, szimbolikusabbak, ideologikusabbak. Fogalmazzunk így. És tudja, Önök nagyon jól ismernek engem. Találkoztunk már néhányszor. Már említette. Tudja, a mi kormányunk már 11 és fél éve van hivatalban. Tehát mindenki ismer minket. Mindenki tudja, hogy mi egy nagyon konzervatív, keresztény-demokrata, hazafias típusú kormány vagyunk, ami határozottan szembemegy a nemzetközi liberális fősodorral. És úgy gondolom, hogy a figyelem középpontjába helyez minket az a tény, hogy a nemzetközi liberális fősodorral szemben vagy azzal ellentétben állunk. És talán ez az oka annak, hogy ezeket a Brüsszellel és közöttünk lévő vitákat egyes szereplők annyira előtérbe helyezik.
Az al-Dzsazíra csatorna munkatársa arról is faggatta, hogy miért volt szükség a gyermekvédelmi törvényre.
Nem a teljes spektrum volt, amit idézett. Szóval, megalkottuk a jogszabályt, amely kimondja, hogy a 18 év alatti gyerekek szexuális irányultsággal és szexuális kérdésekkel kapcsolatos nevelése a szülők kizárólagos joga. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen szexuális és pornográf tartalmak, a homoszexualitás népszerűsítése
– fogalmazott a politikus. A riporter erre úgy reagált: “a homoszexualitás nem pornográf”. Szijjártó Péter válaszában kifejtette:
Volt egy vessző, tehát közvetlen pornográf, közvetlen szexuális tartalom, homoszexualitás népszerűsítése, nemváltás népszerűsítése. Ezek tilosak, ha gyerekekről van szó, mert tudja, szerintünk elfogadhatatlan volt, hogy bizonyos civil szervezetek, LMBT-aktivisták egyszerűen csak elmentek az iskolákba és óvodákba, és elkezdtek olyan dolgokat magyarázni a gyerekeinknek, ami a szülők feladata. Tudja, olyan módon, ami a gyermekeiknek megfelelő, abban az életkorban, amikor ez a gyermekeiknek megfelelő. Tehát senki sem ismeri jobban a gyerekeinket, mint a szülők, igaz? Nincs kompromisszum a mi oldalunkról, ezért soha nem fogjuk feladni a szülőknek ezt a kizárólagos jogát.
A műsorvezető ezután közölte, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint „szégyenteljes” ez. Ezek után Mark Rutte holland miniszterelnököt idézte. Szavai szerint “azt mondta, hogy az önök országának nincs helye az Európai Unióban”.
Mi a reakciója erre? Az EU egyik alapító tagjától és az EU egyik legnagyobb gazdaságától?
– tette fel kérdésként a riporter. Szijjártó Péter kijelentette:
Mark Rutte nagyon komoly hungarofóbiában szenved. Ez a korábbi kijelentéseit figyelembe véve teljesen egyértelmű. Nem Mark Rutte dolga, hogy megmondja, ki az Európai Unió tagja és ki nem az Európai Unió tagja. Először a saját ügyeivel kellene foglalkoznia Hollandiában. Hosszú hónapokig sikertelennek bizonyult a kormányalakításban. Tehát először a saját dolgával foglalkozzon odahaza, és utána más országok ügyeivel. Ami pedig Von der Leyen asszonyt illeti, szerintem szégyenteljes, hogy így beszél egy magyar törvényről. Az Európai Bíróság most fogja megvizsgálni ezt a törvényt, mert az Európai Bizottság ott eljárást indított ellenünk. És tudja, egy olyan eljárás eredményének a bejelentése, ami még el sem kezdődött, bennünket a régi kommunista diktatúrára emlékeztet. Úgyhogy szerintem az szégyenteljes, ahogyan az elnök asszony ebben a kérdésben viselkedett.
Természetesen a jövő évi választásokról is kérdezték az al-Dzsazíra műsorában. Ezzel kapcsolatban a riporter úgy fogalmazott: Orbán Viktor elmegy a falig.
A végsőkig feszíti a húrt, aztán a végén talán egy kicsit enged, de a közben szerzett megelőnyökkel él. Ez az ő működési módja, nem igaz?
– tette fel a riporter a kérdést. A miniszter erre úgy felelt:
Tudja, amikor említette az Európai Unión belüli vitáinkat és a többi EU-tagállam velünk szembeni kritikáját. Az egyik fő kritika, ami természetesen alaptalan, hogy a magyar demokrácia nem jól működik. Na most, mit jelent a demokrácia? Azt, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy saját maguk döntsenek a saját jövőjükről, a nemzet jövőjéről, az ország jövőjéről. És a véleményük kifejezésének egyik legközvetlenebb módja a népszavazás. Tehát, tudja, nagyon antidemokratikus a magyar emberek jogát kétségbe vonni, hogy népszavazásra menjenek egy ilyen kérdésben. Tehát kérem, tartsák tiszteletben a magyar emberek döntését és jogát a döntéshez.
Majd a riporter arról beszélt, hogy egyes kritikusok szerint a népszavazáson irányított kérdések lesznek. És hadd tegyem fel ezt a kérdést a demokráciával kapcsolatban. (Miniszter: Nem, ezzel nem értek egyet.) A riporter úgy folytatta:
Hadd mondjak valamit a demokráciáról. A Freedom House, a befolyásos civil szervezet 2020-as éves jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabadságjogokat olyan sok támadás érte, hogy az ország már nem felel meg a szervezet demokrácia definíciójának.
A külügyminiszter válaszában aláhúzta:
Őszintén szólva nem érdekel, mert nem a Freedom House-nak kell megítélnie a magyar demokráciát. A Freedom House aktivistái közül senki nem harcolt a függetlenségünkért, a szuverenitásunkért. Mi voltunk azok. Mi voltunk azok, akik a megszállás ellen harcoltunk. Mi voltunk azok, akik a szabadságért harcoltunk. Mi harcoltunk az ország szuverenitásáért. A miniszterelnök, aki az országot vezeti, volt az első politikus, aki elég bátor volt ahhoz, hogy felszólítsa a szovjet csapatokat, hogy hagyják el hazánkat. A magyar demokrácia megítélése tehát nem a Freedom House aktivistáinak a feladata. És egyébként ez a szervezet, amit említett, egy politikailag elfogult szervezet, tehát a kijelentéseiknek nincs értelme, mert nem a tényeken, hanem a politikai ideológián alapulnak. Szuperliberálisak, és gyűlölik azt, amit mi az országunkban csinálunk. De mivel nem szerepelnek a magyar választói névjegyzékben, ezért nem igazán számít, hogy mit mondanak.
A teljes interjú a következő linken érhető el.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS