A kormánypártisággal egyáltalán nem vádolható Tölgyessy Péter meglepő őszinteséggel kommentálta az ellenzéki előválasztást Gulyás Márton vendégeként a Partizán műsorában. A rendszerváltásnak nevezett módszerváltás egyik vezető alakjaként emlegetett Tölgyessy szerint az előválasztás Dobrev elleni népszavazás volt, és Gyurcsány számára igazi mélyütést jelentett a kereszténységével és állítólagos konzervatív mivoltával házaló, szuperszonikus sebességgel miniszterelnök-jelöltté avanzsáló Márki-Zay Péter győzelme. És ez még nem minden.
Immár tudható, hogy a messiástudattal rendelkező Márki-Zay Péter lesz a magyar ellenzék megváltója, pontosabban az, aki legyőzi A Diktátort – ez lenne Orbán Viktor – és felszabadítja a nemzetet az elnyomó, korrupt rezsim fojtószorításából. Legalábbis ez a narratíva volt az, amivel Emzépé még Dobrev Klára híveit is igyekezett meggyőzni arról, hogy bizony, rá kell voksolni, mert csak ez az egy esély maradt a győzelemre, különben soha többet nem lesz lehetőség leváltani az első számú közellenséget, Orbán Viktort. Márki-Zay felbukkanása a hazai politikai palettán akkor kezdődött, amikor néhány évnyi amerikai kitérőt követően Hódmezővásárhelyen landolt ismét kis családjával. Komoly küldetéstudattal felvértezve már akkor hitte, hogy neki olyan jelentős küldetése van, amit nemcsak egy vidéki polgármesterként kell végrehajtania, ugyanis Magyarország politikai felszabadításáért kell harcolnia minden fronton és bármi áron. Ezt sajnos elfelejtette közölni a helyiekkel, akik némiképpen megorroltak rá, amiért választott polgármesterük inkább országos ügyekkel foglalkozott a hódmezővásárhelyi problémák megoldása helyett. MZP-t azonban nem tántoríthatta el semmi, hogy az MMM (egyesek szerint: Mindenki Magyarországa Mozgalom) vezetőjeként elinduljon a miniszterelnök-jelöltségért a kommunistáktól a neonáci gittegyletekig terjedő ellenzéki tömörülés háziversenyén. Nos, ez a groteszk narráció akármennyire is rémálomba illő leírása a közelmúlt történéseinek, mégsem fikció. Az igazán meglepő pedig csupán az lehet, hogy a rendszerváltást a nyugati pénzhatalmai és politikai elit érdekei mentén szervezni és megvalósítani akaró SZDSZ egykori elnöke emelte fel szavát mindez ellen.
MÁRKI-ZAY POFÁRA ESÉSE
Bár a jobboldal ambivalens érzéseket táplál a Gulyás Márton-féle Partizán működése iránt, de a napokban az újbaloldal hazai képviselői által gründolt felület fontos ellentmondás és törés színterévé vált. Korábban maga Márki-Zay Péter nyilatkozott úgy, hogy közpolitikai és politológiai kérdésekben központi szerepet tölt be az életében Tölgyessy Péter, aki viszont ezt a szerepet látványos módon dobta le az ellenzéki előválasztás második fordulójának eredményvárója keretében adott interjújában.
Márki-Zay Péter a reménykufár szerepében tudta kikényszeríteni Karácsony Gergely szánalmas megfutamodását, ami által szabad útja volt a Gyurcsány által gründolt műsor abszolút győztesi címének elhódításához Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Tölgyessy nem kevesebbről beszélt, mint hogy Márki-Zay egy kirakat-identitást épített a társadalom felé, ahol reménykufárként adta el a hitet, hogy meghaladhatja az Orbán–Gyurcsány-szembenállást.
A politikus legfőbb áruja a remény, Márki-Zay ezt nagyon jól el tudta adni, és a szavazói most nagyon boldogok
– fogalmazott Tölgyessy. Az alkotmányjogász szerint ez azonban korántsem egy őszinte meggyőződés vagy éppen a realitás, sokkal inkább egy technikai szükségszerűség volt a kisnyilasoktól az egykori KISZ-káderekig terjedő ellenzéki konglomerátum vezetői szerepének hazudott miniszterelnök-jelöltség elnyerése érdekében.
Azt mondják, amit az ellenzéki közösség magja hallani akar és ezt fogják mondani a választásokig: eltüntetjük a Fideszt örökre, nem is lesz többet, illetve annak nyomán egy nagy semmi lesz. Akik pedig maradnak, azok be fognak lépni a mostani ellenzék vezeklő tagozatába, ott szőrcsuhát öltenek és bűnbánatot fognak évtizedekig gyakorolni és egyszerűen eltűnik a magyar jobboldal. A baloldalon egyszerűen mindig ezt gondolták
– összegzett meglehetős tömörséggel az egykori SZDSZ-vezér.
Dobrev Klára hitelesen legfeljebb a szemkilövetéssel, hazugságokkal és a vérbíró nagypapa örökségének folytatásával kampányolhatott volna. Ilyen körülmények között nagyon is reálissá válik Márki-Zay Péter, a reménykufár, győzelmének értelmezése Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
STOP GYURCSÁNY! STOP GYURCSÁNYNÉ!
Tölgyessy Péter azonban nem állt meg itt. Az ellenzéki térfélen szokatlan nyíltsággal állt bele a Gyurcsány Ferenc által vezetett közösségbe és Dobrev Klárába is.
Az első fordulóban momentumos, párbeszédes fiatal jelöltek söpörték le a DK jelöltjeit a budai zöldövezetekben. Ezekben a körzetekben lakik a magyar gazdasági elit, a médiaelit, és látszik, hogy ők elpártoltak a Gyurcsány-féle baloldaltól, és inkább bíznak meg egy ki tudja, honnan jött hódmezővásárhelyi politikusban. (…) Gondoljon bele, mit érezhet most a Gyurcsány család, akik ennyit készültek erre
– fogalmazott. Az egykori SZDSZ-vezér azonban kitért a Momentum és a Jakab Péter-féle Jobbik politikai teljesítményére is, amelyről lesújtó összegzést adott:
A DK a létező legtávolabb helyezte magát a Fidesztől, minden politikai megszólalásuk a gyűlöletteljesítmény újabb példája volt. Amikor kezdett megszilárdulni 2018 után Gyurcsány pártjának pozíciója, és a többiek észrevették, hogy ez egy sikeres politika, elkezdtek ugyanerre játszani, és utánozni őket, mint a Momentum – akik az utóbbi másfél évben már versenyben átkozták a Fideszt, akárcsak Jakab Péter.
A bohóc szerepében Jakab Péter hitte el, hogy az infantilis viselkedésnek piaca van Magyarországon. Klasszikusan erre mondhatjuk, hogy valaki bár hülyének nézett minket, de a valóság falán keserveset csattant… Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A Gyurcsány–Dobrev-tengely mellett azonban Tölgyessy kifejezte aggályait az összellenzék mibenlétéről és céljairól is.
Nem tudjuk, hogy mit csinál az ellenzék, de őszintén szólva, ha végignézem az ellenzék mondanivalóját, a 80 százaléka olyan, ami nem tartható. Vagy nem szabad megcsinálni, vagy nem lehet, mert nincs hozzá erőforrás
– árnyalta az ellenzéki érzelmű honfitársainkban élő illuzórikus képet az alkotmányjogász.
Már csak egy kávét kérünk…?
Mindezek ismeretében felmerül a kérdés: ha már a balliberális véleménybuborékban is ilyen karcos vélemény fogalmazódik meg az előválasztási hacacáréval kapcsolatban, akkor a jobboldali közösségnek már nincs is más dolga, mint hogy csak egy kávét kérjen? Aligha… Mert ne feledjük Edmund Burke gondolatát: “A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS