Nyolc év kiárusítás után tizenkét év nemzetépítés – Újra miénk lehet a Liszt Ferenc Repülőtér

A Gyurcsány-kormány 2004 decemberében a magyarság egyharmadáról, majd egy éven belül a stratégiai jelentőségű budapesti nemzetközi repülőtérről is lemondott, külföldieknek eladva azt. Ennyit jelent számukra a nemzeti vagyon és a nemzeti összetartozás. Az Orbán-kormányok és az ország immár tizenkettedik éve folyamatosan nyújtott teljesítménye lehetővé teszi, hogy Magyarország minden különösebb anyagi megterhelés nélkül visszavásárolja a nemzetstratégiai jelentőségű Liszt Ferenc Repülőteret. Orbán Viktor a közmédiának tett nyilatkozata szerint úgy helyes, ha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért indokolt visszavásárolni, és a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk tenni.

A fővárosi repülőteret üzemeltető Budapest Airportot a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal adta el 2005-ben. Azt, hogy ezzel a döntéssel a botrányos gazdaságpolitikájuk eredményezte likviditási problémákat kívánták-e kiküszöbölni, vagy valami másra kellett a pénz, nem tudjuk, az viszont biztos, hogy a 464,5 milliárd forintból sem a költségvetés, sem az emberek nem láttak semmit.

Ez is eleme volt a kommunisták által megkezdett kontinuitásnak, a rendszerváltást követő rablóprivatizáció tehát folytatódott. Az MSZP egy profitábilis vállalkozásról mondott le, az adásvételben vevőként szereplő BAA International Ltd. pedig jól járt az üzlettel. A brit cég ügyvezető igazgatója, Chris Woodruff tizenhat éve kifejtette, milyen változtatásokat és fejlesztéseket terveznek eszközölni, illetve, hogy 2020-ra húszmillió utassal kalkulálnak. A prognózis nagyjából stimmelt, a reptér forgalma évről évre csúcsot döntött, 2019-ben több mint tizenhatmillió utas fordult meg ott. Ugyanabban az évben a bevétel elérte a háromszázmillió eurót, ami körülbelül száznyolc milliárd forintot jelentett. A számok szépek, mégis hátborzongató belegondolni, hogy minderről – a saját javukra, a magyarok és a haza kárára – lemondtak a szocialista politikusok.

Várakozó repülőgépek a Ferihegy 2B terminálnál akkoriban, amikor aláírták a szerződést a brit BAA International Ltd.-vel a Budapest Airport Rt. hetvenöt százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról. A brit repülőtér-üzemeltető társaság hetvenöt évre kapta meg a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér üzemeltetési jogát. Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A tolvaj kiált tolvajt

A hazai érdekekre fittyet hányó megállapodás értelmében Magyarország mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhet. A repülőtéren a tulajdonos által végrehajtott fejlesztések finanszírozási kamatterhei miatt nemegyszer fordult az elő, hogy ezen egyébként is csekély hányadból egyetlen forintot sem látott a hazai költségvetés. Így néz ki az igazi baloldali modus operandi: hűtlenül kezelik a közvagyont, majd – vélhetően közvetlenül külföldi érdekeket, közvetetten pedig a saját pénztárcájukat szolgálva, illetve fenntartva a fizetőképesség látszatát – olyan szerződéseket kötnek, amiből az állam, illetve annak polgárai semmit sem profitálnak. A legkétszínűbb dolog pedig, hogy ők – akik eladták 464,5 milliárd forintért a Budapest Airportot, a bevételből nem tudtak javítani sem a gazdaság állapotán, sem az emberek anyagi helyzetén – vádolják a Fidesz–KDNP-t a közpénz eltüntetésével és korrupcióval.

Kétezermilliárdos kár, elmaradt haszon

Eközben a nemzeti kormány úgy képes visszavásárolni a repteret, hogy közben Európa-szerte elismert és másolni próbált családtámogatási rendszert működtet, aktívan támogatja a határon túli honfitársainkat, illetve évről évre növeli a magyar gazdaság teljesítményét. Kivételt képez a koronavírus-járvány első éve, amikor egy vis maior helyzet folytán a fiskális erősödés nyilván lehetetlen volt. A magyar kormány vezette konzorcium 4,44 milliárd eurót, több mint ezerötszáz milliárd forintot ajánlott a Budapest Airportért; a vételárban a felek meg is egyeztek. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön. Számoljunk kicsit utána! Az államnak volt egy repülőtere Budapest határában. Ezt eladták közel 464,5 milliárd forintért, viszont a bevételből nem érzékeltünk semmit. Most pedig visszavennénk, ami elvitathatatlanul ambiciózus és támogatandó ötlet, de tény, hogy több mint ezerötszáz milliárd forintot kell érte fizetnünk, azaz, az MSZMP szellemi- és jogutódpártja az eladással kétezer milliárdos kárt okozott Magyarországnak, nem beszélve arról az elmaradt haszonból, ami a reptér üzemeltetéséből folyt volna be az államkasszába. Az akkori gazdasági miniszter, Kóka János persze megpróbált sikertörténetet faragni a privatizációból, de mint köztudott, nem mindenből épülhet vár. Fontos, hogy az adásvétellel nem egyszerűen egy üzleti döntésről van szó, hanem stratégiai kérdés, hogy egy ország ki van-e szolgáltatva a nemzeti repülőterét illetően külföldi szereplőknek.

Még az idén aláírják a megállapodást

A baloldalnak hála, hazánk eddig e tekintetben függő szerepben volt, de, ahogy számos más téren, a jelenlegi kormány itt is próbál függetlenedni, önállósodni, ezzel is erősítve a manapság egyre nagyobb fenyegetésnek kitett nemzeti szuverenitásunkat. A repterekről alapvetően a személyes utazások, tehát a turizmus jut eszünkbe, amiben tény, hogy óriási pénz van, de létezik ennél fontosabb is: a pandémia kitörése óta a Liszt Ferenc Repülőtér biztosított teret a lélegeztetőgépeket és vakcinákat szállító repülőknek, hogy el tudják látni hazánkat a védekezéshez elengedhetetlen eszközökkel. Ilyen helyzetben még fontosabb, hogy legyen egy biztos, földrajzilag és infrastrukturálisan is központinak nevezhető, jelentős repterünk. Az állam vagy egymaga vásárolná meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, vagy a rajta kívül az Indotek csoport és a Mol alkotta konzorcium, de az állami tulajdon mindenképpen legalább ötvenegy százalék lenne. A repülőtérnek jelenleg három tulajdonosa van: egy kanadai nyugdíjalap, egy szingapúri befektetési alap, és egy kifejezetten reptérüzemeltetéssel foglalkozó német cég, amely a többségi tulajdonos. Ha állami kézbe kerül a létesítmény, olyan fejlesztések mehetnek majd végbe, amelyek két-három osztállyal felértékelik a repülőteret és így az egész fővárost is – jelentette ki Orbán Viktor. Két kikötést a szerződést aláíró mindkét fél deklarált: a jognyilatkozatot karácsony előtt, de legkésőbb idén alá kell írni, a kifizetés végső határideje pedig 2022. március 31.

Vezető kép: MTI/Kovács Tamás