A már elpusztított természeti értékeket nem lehet visszahozni, de a körforgásos gazdálkodással, a termőtalaj védelmével, a természetes élőhelyek megóvásával azonban még most is el lehet érni, hogy az unokáink ne csak állatkertben, rosszabb esetben képeken lássanak szarvasokat, sasokat, havasi ribiszkét. Ha érdekel, hogy mi mindent tehetsz a szárazföldi ökoszisztémák megóvásáért, látogass el november 29. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire.
Földünk maga a csoda: gazdag, változatos, millió egyedi részletet rejtő egész, amelynek felfedezésére egy teljes emberi élet is kevés. A fajok és az élőhelyek kapcsolata összetett, teljes, de sérülékeny rendszer, melynek egyik eleme sem működik jól a többi nélkül. Az elmúlt évtizedekben ez az érzékeny egyensúly felborult, de a folyamat még visszafordítható – többek között erről is szó lesz a Planet Budapest 2021 eseményein.
Pálmaolaj-termelés érdekében kiirtott esőerdők; kávéültetvények ott, ahol egykor szavanna volt. Prémjükért a kihalásig vadászott állatok; védett területeken lerakott veszélyes hulladékok; esztelen mértékű műtrágyázás – csak néhány példa az emberiség azon tevékenységeire, amik visszafordíthatatlan károkat okoznak a szárazföldi ökoszisztémákban. Habár vannak látványos sikerei a természetvédelemnek, egy-egy megvédett óriásfa vagy megmentett jegesmedve sajnos még nem hozza el az ökológiai Kánaánt. Nem mintha ez cél volna; az emberi jelenlét – ahogy más fajoké is ezen a bolygón – természeténél fogva befolyásolja a környezeti rendszerek működését. A civilizációk felvirágzása maga után vonta a gazdálkodási módszerek alkalmazását, amelyek azonban idővel egyre nagyobb mértékben károsították a környezetet – hiába, nem mindenhol terem meg a rizs, a gabona vagy a kávé. Mára nyilvánvaló, hogy az ember egyre csak növekvő lábnyoma az ökoszisztémák működését fenyegeti.
Az ökoszisztémák olyan rendszerek, melyekben egy adott terület flórája és faunája érzékeny egyensúlyban van, így garantálja a fajok életfeltételeit. A növények teremnek, az állatok legelnek, a mikroorganizmusok lebontják a salakanyagokat – és egyik sem működik a másik nélkül. Bolygónk felszínének több mint 28 százalékát szárazföldi ökoszisztémák borítják. Az erdőségeknek köszönhetően van tiszta levegőnk, hisz a növények életadó oxigénné alakítják a szén-dioxidot. Mindez nem lehetséges állatok nélkül: ők segítenek széthordani a magvakat és a terméseket, így azok el tudnak terjedni, bezöldítve a Föld élőhelyeit. Amennyiben a kirakós egyik darabja sérül, az idilli kép darabokra hullik – ezért szükséges megtenni minden tőlünk telhetőt, hogy megőrizzük a szárazföldi ökoszisztémák sokszínűségét. A Földön hozzávetőlegesen nyolcmillió faj él – ebből egymillió veszélyeztetett. A természet rendjéből következik, hogy egyes fajok idővel eltűnhetnek, s újak fejlődnek ki. Ez mindig is így volt, amióta élet van a Földön. De ma sokkal gyorsabban zajlik fajok kihalása, mint ahogy új fajok jelennek meg. Ennek fő okozója és végső soron legfőbb kárvallottja egyetlen faj: az ember.
További részletek: www.planetbudapest.hu
(X)
ViAM
2021-10-25 at 11:19
Bizony! Télen az itatásuk is nagyon fontos. Reggelente a tálkájukat elmosva viszek vizet nekik (alacsonyban kell, mert a mélységtől megriadnak), s ha látom, hogy már hártya van a tetején, kicserélem langyos vízre.
A terményboltban 150 forint körül van a napraforgó. Amit ültettem, 20 centiméteresre nőtt idén, miniatűr magokkal.
ViAM
2021-10-25 at 11:11
Az biztos, hogy az állatfajtok életfeltételei zsugorodnak. Idén egyetlen verebet nem láttam faluhelyen(!) cinkéből, rézfarkúból is alaposan megcsappant a létszám. Míg az emberek kevesebb része télen ellátja őket, addig a másik része kéjesen lövöldözi őket – csak úgy, mert olyan kedve van.
Ám az állatok is küzdenek a csökkent élettérért. Fültanúja vagyok nap mint nap, hogy két harkály véres harcot vív a kopácsolnivaló való fákért, amik az élelmüket biztosítanák.
Élelem híján a réti sasok rászoktak a csibék, jércék, kacsák megkaparintására, s mintegy “bosszúból” nem a szántóföldek, mezők felé szállnak zsákmányukkal, hanem végig suhannak a falu utcáin.
Mindezek azt igazolják, hogy az embereknek KELL változtatni szokásaikon, nem vegyszerekkel, egyebekkel irtani őket.
khm
2021-10-25 at 11:10
Még valamit.
Vannak feldolgozó üzemek,ahol a léhát eladják. Olcsón.
Több takarítani való van utána,de szerintem megéri. Amúgy itt vidéken van még takarmánybolt is. Ott piaci áron adják,és nem lidlis nagyker plusz kisker áron.
khm
2021-10-25 at 11:06
T.Vlad!
Az etetést,még korai megkezdeni,meg szokták a lombhullást várni vele.
A MME honlapján ettől többet is meg lehet tudni.
Sokan nem tudják,de itatni is kell a madarakat,sőt érdemes. Míg családi házban laktam,sokszor láthattam,mennyire jól esik nekik nem csak nyáron,de télen is . (télen szarabb,de egy 300 forintos virágalátét,ha tönkremegy,pótolható azt hiszem)
Vladtepesch
2021-10-25 at 10:48
A hétvégén kitettem a madáretetőt a teraszra tele napraforgómaggal.
Egy egész csapat cinege jelent meg 10 percen belül és megették a két marok magot 5 perc alatt.
Azóta reggel és délután pótolom, de másnapra minden elfogy.
Persze továbbra is megvan a pótlás (megjegyzem a napraforgót kilónként 10-15 forintért vásárolja fel a nagykereskedelem, de a Lidl-ben ugyanennek a kilója 4-500 forint – ez igen szép haszon, el kell ösmerni!!)
De nem sajnálom.
Jövőre a kertbe én is ültetek napraforgót.