Még október elején vált áldozatává egy erőszakos, fehérellenes rasszista migránshordának egy barátnőjét védő fiatal fiú Franciaországban. A mainstream sajtó által elhallgatott esetről a Le Figaróban Mathieu Bock-Côté kanadai szociológus írt, egyszersmind kifejtette véleményét a világban tapasztalható fehérellenes rasszizmus erősödése kapcsán is – írta az origo.hu.
A rendelkezésre álló információk alapján annyit tudunk, hogy október elején Lyonban egy fiatal nő barátjával és baráti társaságával hazafelé tartott egy buli után, amikor egy – ahogy azt az orwelli újbeszélben élő baloldali, Telex–Soros-féle propagandaújságírók mondani szokták – „fiatalember” „közeledni próbált” a fiatal nőhöz, aki visszautasította – írta az Origo. A támadó „mocskos kurvának” nevezte a lányt és persze nem érte be ennyivel, mert tovább folytatta az agressziót. Miután a bűnöző a barátait is odahívta, a fiatal nő védelmére kelt barátjának azt üvöltötte, hogy „ba…a meg az anyját a mocskos fehér kurvanyaló”, majd a „fiatalok” agyba-főbe verték a fiatal nőt megvédeni próbáló fiút. Egyszerűen meglincselték. Legalább fél órát kellett várni a rendőrségre, mire kiértek. A fiú súlyosan megsérült. A késedelmet a rendőrök azzal magyarázták, hogy „amúgy sem tehetnek sok mindent, ráadásul az ilyen támadások mostanában egyre gyakrabban fordulnak elő”.
Egyértelmű és világos, hogy a támadó által használt kifejezések mire és kire vonatkoznak
– folytatta Mathieu Bock-Côté.
Annak ellenére, hogy ezek az esetek egyre gyakoribbak, az újságok még mindig csak a „kis színes” hírek között kezelik őket, mintha ezek a cselekmények nem felelnének meg azoknak a „kritériumoknak”, amelyek miatt azt lehetne mondani, hogy etnikai üldözésről van szó. Pedig ezeket a mára rendszeressé váló támadásokat, üldözéseket olyan bűnözők követik el, akik faji alapokon tekintenek a világra, és magukat olyan hódítónak tartják, akik azt gondolják magukról, hogy saját területükön, a külvárosokban joguk van ahhoz is, hogy saját törvényeik szerint éljenek. Nagyon is etnikai alapú üldözésről van szó
– írja a kanadai esszéíró, hiszen „hogy is lehetne nevezni egy olyan agressziót, ahol az az áldozatot a bőrszíne alapján minősítik, azaz választják ki”? Ezt a folyamatot támasztják alá a gettókban, migránsok lakta külvárosokban különösen népszerű rapzenészek is, akiknek a szövegeiből nem hiányzik Franciaország meggyalázása, „megerőszakolása”, „megdugása”, vagy éppen „lekurvázása” sem – írta a portál. Sőt, olyan előadók is vannak, mint a migráns hátterű, fehérgyűlölő rapper, Nick Conrad, aki arról énekelt, hogy „fel kell akasztani a fehéreket”, „meg kell gyilkolni őket a fehér csecsemőkkel” együtt. Érdemes hozzátenni, hogy Mathieu Bock-Côté szerint azok, akik fehérek elleni erőszakot követnek el Franciaországban, egyúttal a franciák ellen is erőszakot követnek el.
Ha az események politikai hátterét nézzük, a „kis színesnek” minősített bulvárhírek mögött egyre világosabb koncepció bontakozik ki
– mondta Bock-Côté, szerinte ugyanis a támadások árnyékában egy új szuverenitás bontakozik ki, amely archaikus módon először a nők testét veszi birtokba, mint akiket le kell igázni és meg kell alázni. A kanadai esszéíró utal a néhány évvel ezelőtti kölni támadásokra, amikor a 2015-16 fordulóján tartott újévi rendezvényeken arab és észak-afrikai származású férfiak agresszív csoportja nőket fogdosott, szexuálisan zaklatott és kirabolt. Bock-Côté világos magyarázatot ad erre a folyamatra.
Amikor egy társadalom demográfiai összetétele ilyen brutálisan változik meg, amikor a nemzeti öntudat szétesik, és amikor a társadalmi asszimiláció annyira megroppan, hogy saját maga ellen fordul, akkor elkerülhetetlen, hogy a legagresszívebb törzsi reflexek lépjenek újra működésbe. Ezt még tetézi az, hogy az uralkodó politikai narratíva a befogadó ország népét, azaz az őslakosokat illegitimnek tekinti saját hazájában. Kimondatlanul is egy területért folytatott háború zajlik, amely kerületről kerületre terjed nap mint nap
– állítja Mathieu Bock-Côté, aki szerint a történészek ezt a folyamatot „a civilizációk összecsapásának fogják majd nevezni”. A fehérellenes rasszizmus puszta említése viszont komoly következményekkel jár. Aki nevén meri nevezni a dolgokat és fehérellenes rasszizmusról beszél, az lényegében polgári jogainak szimbolikus elvesztését kockáztatja. Homlokára sütik a szélsőséges bélyeget, kártevőként bánnak vele, mint aki megosztja a franciákat, sőt, aki egyenesen a Köztársaság ellensége. A legtöbb politikus félelmében inkább hallgat, homályosan fogalmaz, „körülír”, sőt, arra is képes, hogy az ellenkezőjét mondja annak, mint amit gondol – összegezte a történteket az Origo.
ROSSZ IRÁNYBA TART A DISKURZUS
Condoleezza Rice, az USA volt külügyminisztere is kritikát fogalmazott meg a fajelmélet támogatóival szemben. Véleménye szerint rossz irányba tart a diskurzus – számolt be a Mandiner. A Biden-kormány meg akarja büntetni azokat a szülőket, akik ellenzik a Critical Race Theory (kritikai fajelmélet) tanítását az iskolákban. Condoleezza Rice – aki jelenleg a Hoover Institution igazgatója – a The View című műsorban fejtette ki a véleményét erről.
Hadd legyek teljesen világos! Én a szegregált Birminghamben, Alabamában nőttem fel. Nem mehettem moziba, vagy étterembe a szüleimmel. Szegregált iskolákba jártam, amíg Denverbe nem költöztünk. A szüleim soha nem gondolták volna, hogy egy előítéletek nélküli világban fogok felnőni, de azt is mondták nekem: ez valaki más problémája, nem a tiéd. Túl fogsz lépni rajta, és az leszel, ami csak lenni akarsz. Szerintem ezt az üzenetet kellene közvetítenünk a gyerekek felé
– idézte Rice-t a Summit News, amely részletezte azt is, hogy véleményének kifejtése után a volt külügyminisztert többen rabszolgaságpártinak és rasszistának bélyegezték meg, aki kritikusai szerint nem is tekinthető igaz színes bőrű embernek.
Azért aggódom a faji hovatartozás tanításával kapcsolatban, mert a fehér emberek bűnösnek érezhetik magukat a múltban történt események miatt, vagy a feketék érzik majd úgy, hogy a faji hovatartozásuk miatt elvesztették a hatalmukat
– vélekedett Rice, majd úgy folytatta:
Szeretném, hogy a fekete gyerekek megerősödjenek és tudják, hogy gyönyörűek a feketeségükben. A fehér gyerekeknek viszont nem kell rosszul érezniük magukat azért, mert fehérek. Tehát a diskurzus valahogy rossz irányba ment el.
Forrás: origo.hu, mandiner.hu; Fotó: MTI/AP/Marco Ugarte
Facebook
Twitter
YouTube
RSS