A lakosság nem szeretne további, súlyosabb szigorításokat, a virológusok azonban további korlátozó intézkedéseket szorgalmaznak a delta variáns gyors terjedése miatt. A Nézőpont intézet felmérése szerint csupán az emberek mindössze harminc százaléka szeretne drasztikus korlátozást, és kétharmados többségben vannak azok, akik elégedettek a jelenlegi szabályokkal. A legfrissebb nyilatkozatok szerint a virológusok nem az utóbbi csoportba tartoznak.
Október utolsó hetében több hónap után először emelkedett harminc százalékra azok aránya, akik szigorú intézkedéseket várnak el a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – tájékoztatta az MTI-t a Nézőpont Intézet. Az újabb szigorító intézkedéseket éppen az adatfelvétel előtt jelentette be a kormány; ennek tükrében érzékelhető az intézkedésekkel kapcsolatos közhangulat. A felmérésekből az is kiderült, hogy a járvány harmadik hullámának lecsengése óta, nyáron és kora ősszel tízből hatan éppen megfelelőnek találták a szabályok szigorúságát.
A korlátozó intézkedések egyik legmegosztóbb pontja az volt, hogy a kormány a munkáltatókra bízta, előírják-e a kötelező oltást. Bár a jogszabály nem aratott osztatlan sikert, a HVG által megkérdezett szakértők véleményéből kiderült: nem eszik olyan forrón a kását. A jogszabályról szóló általános Ab-döntés után Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára azt nyilatkozta a hvg.hu-nak: arra nincs általános szándék, hogy a munkáltatók megnehezítsék az oltatlanok életét, arra különösen nincs, hogy elbocsátásokba kezdjenek. A lapnak nyilatkozva Goda Márk ügyvéd, munkajogi szakjogász hasonló tapasztalatokról számolt be: praxisa tapasztalatai szerint a vállalkozások
nem hátrányokat akarnak kreálni az oltatlan munkavállalóik számára, inkább az oltottakat igyekszenek előnyökben részesíteni. Illetve nagyon sokan egyáltalán nem akarnak különbséget tenni a dolgozók közt.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke az ATV Start című műsorában azt mondta: a szakszervezet álláspontja az, hogy józan ésszel kell rábírni a munkavállalókat az oltásra, nem pedig úgy, hogy kötelezik őket erre. Karsai Zoltán szerint sokkal több dolgot kellett volna megtenni azelőtt, hogy kötelezővé teszik az oltást: például voltak olyan munkáltatók, akik motivációval, plusz szabadnappal szerették volna rávenni alkalmazottaikat az oltásra; szerinte ilyen tényezőket kellett volna behozni.
Az állam adhatott volna olyan lehetőséget a munkáltatóknak, hogy mondjuk ötvenezer forintig adó- és járulékmentesen adhassanak jutalmat
– vetette fel az elnök.
A maszkhasználat egy kevésbé megosztó tényező. A Medián október 20-a és 22-e között készült telefonos felméréséből kiderül: a válaszadók 82 százaléka támogatja, hogy legyen kötelező a maszkhasználat a tömegközlekedési eszközökön. Az ellenzékiek körében ez az arány 89, a kormánypártiak között 79, a nem elkötelezetteknél 73 százalék. A zárt terekben kötelező maszkhasználat bevezetését is a megkérdezettek háromnegyede támogatná, és ez a kérdés is a bizonytalan szavazókat osztotta meg a leginkább: közülük csak 65 százalék támogatja az intézkedést, míg a kormánypártiak és az ellenzékiek körében rendre 76 és 81 százalék ez az arány.
Tovább kell szigorítani?
A drasztikusabb korlátozások ugyanakkor nem különösebben népszerűek, mint arra már fent is kitértünk, márpedig a virológusok szerint érdemes lenne megfontolni a súlyosabb intézkedések bevezetését is. Rusvai Miklós az ATV-ben úgy nyilatkozott: a vendéglátóipari helyeken, a szórakozóhelyeken indokolt lenne a védettségi igazolás ellenőrzése, a boltokban pedig a kötelező maszkhasználat ismételt elrendelése.
Az, hogy hol kötelező, az egy dolog, jó lett volna, ha a döntéshozók kötelezően előírják a bevásárlóhelyen is. De annak az egyénnek, aki főleg magas kockázati csoportba tartozik a koránál vagy társbetegségeinél fogva, mindenképpen tanácsos viselni
– jegyezte meg. A szakember emellett egy drasztikus módszert is kifejtett a műsorban:
A maszk rajtunk van, az oltást felvehetjük, a súlyos megbetegedések számát csökkentjük, de mivel tudjuk, hogy ez itt marad velünk, előbb-utóbb mindenkinek fertőződnie kell. Azt kell elérni, hogy ne hirtelen fertőződjön meg mindenki, de ha a betegség mindenkit elért, akkor lehet majd meg a nyájimmunitás.
Duda Ernő virológus az RTL-nek nyilatkozva az egyéni felelősséget hangsúlyozta: ő elsősorban azt javasolta, hogy ne hívjuk meg az oltatlan embereket olyan rendezvényekre, ahol sok ember jelen lesz. Falus András immunológus szerint pedig kéthetente ingyenes teszteket kell biztosítani a lakosságnak, illetve a fertőzötteket karanténba kell küldeni. Az operatív törzs azt közölte, hogy ha szükségessé válik, tovább szigorítanak, viszont a karanténszabályok most is érvényben vannak.
Az oltás életet menthet
Szlávik János szerint egyre többen kerülnek kórházba, és sok köztük az olyan, aki nincs beoltva.
Vannak olyan fertőzöttek is, akik már felvették az oltást, náluk azonban nagyon gyenge tünetekkel vagy tünetek nélkül zajlik a betegség
− mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a TV2 reggeli műsorában. A főorvos kiemelte, hogy nagyon kicsi annak az esélye, hogy egy oltott ember súlyosan megbetegedjen a koronavírus miatt.
Hasonlóan vélekedik Merkely Béla is, aki szerint a koronavírus elleni első két oltás rendkívül fontos, hiszen nagyjából a tizedére-huszadára tudja csökkenteni a kórházba kerülés, a súlyos lefolyású megbetegedés valószínűségét. A Semmelweis Egyetem rektora ismertette: négy egyetem adatai alapján olyan beteg sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna, vagyis ha a fertőzéstől nem is véd száz százalékosan az oltás, de mindenképpen életet menthet.
Forrás: MTI/ATV/HVG/Index/444/Inforádió/RTL; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS