Csupán a következetlenség volt következetes a baloldalon. Az oltásellenes kampányok, a zavarkeltés, a riogatás és a mélypontnak számító halálkampány után a negyedik hullámra most már közösen, egymásba kapaszkodva okádhatnak tüzet a kormányra. Együtt riogathatják az emberfiát. Felelőtlenül mondhatnak sületlenséget és annak ellenkezőjét is, miközben a védekezés sokadik fejezetét írjuk. Vajon a szemfényvesztő Márki-Zay, a megzavarodott Jobbik, az elejétől kezdve zavart Momentum vagy a hatalomrészeg, mindenkit felzabáló DK immár egy akolba terelve, kéz a kézben meddig lesz hajlandó elmenni? A haláltusáját vívó, sarokba szorult állatként vergődő MSZP-ről nem is kérdezve… A választásokhoz közeledve lesz-e feljebb vagy lejjebb a halálkampánynál? Hol lesz az aljasság határa?
Annyi mindent mondtak és annak ellenkezőjével is előrukkoltak az ellenzéki politikusok, hogy a nyilatkozatok, tüntetések, sajtótájékoztatók vagy a közösségi oldalakon egyre csak szaporodó posztok összegyűjtése is komoly kutatómunka, egyberendezése viszont emberfeletti feladat lenne. Kötetnyi hülyeség és aljasság jött világra – és hol van még a vége ennek?
Van, ami viszont nem változik. Jön a negyedik hullám, sokadik fejezetéhez érkezik a védekezés, de az ellenzék nem lapoz. Riogatás, zavarkeltés, rombolás…
Minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb az ellenzéknek
Ami a zavarosból mintaként kirajzolódik, nem sok jóval kecsegtet. Ha előrébb, ha hátrébb, ha jobban, ha rosszabbul voltunk, ha nyitni kellett, ha zárni, ha éppen lazítani, avagy szigorítani, az ellenzéki pártok mindig mindenben mást mondtak, látszólag mindig mindent jobban tudtak, mert csupán a pillanatnyi haszonszerzés mozgatta fantáziájukat. Képzett virológusként osztották az észt, ami nem bizonyult bőségszarunak – lévén az értelem tekintetében is komoly hiátus alakult ki. (A kontraszelekció velejárója, nem kell csodálkozni rajta, annyi történt csupán, hogy az „előválasztás” felgyorsította a fordított-evolúciót.) A szomorú mégis az volt, hogy nem csupán tojtak a fejünkre, mikor összehordtak hetet-havat, hanem ártani is akartak, hisz ismét elővették receptjüket, ami úgy szól, hogy
minél rosszabb az országnak, annál jobb az ellenzéknek. Minél borzalmasabb a helyzet, annál nagyobb az esély a kormányváltásra.
És hát mi lehet ez széles föld felett „szebb” dolog a járványnál? Ennél alkalmasabb időszakot keresve sem találhattak volna arra, hogy rossz legyen az országnak.
Ahogy az ostoba dél-budai Tóth Endre, a Momentum nagy „reménysége” egy nyilvánosságra került belső körös beszélgetésben fogalmazott:
a vírus nagy lehetőség lehet az ellenzék számára.
Ha külön-külön nézzük őket, akkor is egy olyan szivárvány összes színében pompázó véleménycunamit látunk, ami hatványozottan több árnyalattal bír, mint az egyébként létrejött szivárványkoalíció megkülönböztethető színei.
De félre a vélemény- és képzavaros helyzetértékeléssel! A lényeg az, hogy az ellenzék külön-külön, egymással is versengve aljasodott le akkor, mikor a baj elérte az otthonunkat, mikor tényleg összefogásra lett volna szükség.
Most, mikor a negyedik hullám átcsap a határokon, vajon mit várhatunk az ellenzéktől?
Politikai jóslatokba komoly ember nem szívesen bonyolódik. De mivel a politikus magatartása nehezebben változik, mint véleménye, így érdemes viselkedésvizsgálatba kezdeni. Ebből lehet következtetni, ez lehet csak iránymutató – kissé naiv módon fenntartva, inkább reménykedve a jobbá válás lehetőségében.
Az év elejétől kezdve az összes baloldali párt oltásellenes kampányt folytatott. A DK frakciószóvivője, Varga Zoltán azzal gyanúsította meg a kormányt, hogy hamis vakcinákat rendel; a Momentumos Fekete-Győr András azt írta ki a saját közösségi oldalára, hogy a kormánynak szerinte nem kell orosz vakcinákat rendelnie, mert az csupán pénzkidobás; a jobbikos Jakab Péter a parlamentben – erős rasszista éllel – „kínai cuccnak” nevezte a kínai oltóanyagokat; az MSZP-s Ujhelyi István pedig értetlenkedett, hogy a kormány miért rendel keleti vakcinákat.
Persze, ma már látjuk, hogy minden vakcina jobb, mint a semmi – így utólag megállapíthatjuk, hogy a keleti vakcinák bevetése életeket mentett meg.
Ahogy most sincs másképp.
Semmilyen védelmi intézkedés nem óv meg a fertőzéstől, csak az oltás
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Nyissunk–zárjunk, szigorítsunk–lazítsunk, avagy a nagy csiki-csuki ellenzéki módra
Lassan tíz hónapja hallgatjuk az egymásnak ellentmondó javaslatokat, követeléseket: nyissunk, ne nyissunk. teszteljünk, ne teszteljünk! Oltsunk, mégse oltsunk, legalábbis várjunk más oltóanyagokra.
Ahány száj volt az ellenzéki térfélen, annyiféle véleményt hallottunk. Igazi bábeli zűrzavar alakult ki, aki csak félfülével is belehallgatott, hamar és érthető módon elbizonytalanodhatott.
De az ellenzék célja az elmúlt egy évben ez is volt. Riogatás, elbizonytalanítás, a fejek megzavarása, a hajak felborzolása, a ráncok sokasodása… Minél nagyobb a fejetlenség, annál jobb lesz nekik.
Külön színfolt volt a Momentum, amely február elsején azt javasolta, hogy
nyissuk újra Magyarországot – de ésszel, egy átlátható nyitási tervet követve.
Majd alig két hétre rá visszavonták a javaslatukat és a kormánytól szigorú, hatékony és gyors fellépést követeltek.
De ugyanezt tette a DK és a Jobbik is – csak nekik több idő telt el a két eltérő vélemény megjelenése között. És talán azért sem volt már feltűnő, mert tőlük azután senki nem várt el túl nagy következetességet azóta, mióta egymással összefogtak. Gyurcsány a Jobbikkal, Jobbik Gyurcsánnyal. (Egyszerűen nem lehet annyiszor kimondani vagy leírni, hogy megszokjuk.)
Márki-Zay Péter is zavarni fogja a köznyugalmat
Nem vagyok híve a kötelező oltásnak, de vannak olyan területek, ahol elengedhetetlen
– nyilatkozta október 31-én Márki-Zay.
Vajon mi lesz a következő gondolat?
Mit fog mondani az az önmagát jobboldalinak tartó politikus a negyedik hullámról, aki a baloldali pártok baloldali programjára esküdött fel?
Márki-Zay Péter éppen mondja a tutit! Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Szemfényvesztő Márki-Zay Pétertől nem várunk következetességet, egy identitásnélküli politikustól nem is lehet. A vírus elleni védekezés során együttműködést pedig még annyira sem, hisz ő is vallja: ha rossz az országnak, jó lesz az ellenzéknek.
Ott kell támadni a Fideszt, ahol a legsebezhetőbb
– nyilatkozta a hódmezővásárhelyi polgármester és a baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltje a Die Zeit német lapnak adott interjúban, majd hozzátette, hogy ha kell, akkor „piszkos eszközökkel” is hajlandó a Fidesz ellen kampányolni.
Ez mindent és még annál is többet elmond…
Legyen iskola, ne legyen iskola? Oltsunk, ne oltsunk?
A negyedik hullám miatt a kormány szigorításokról döntött. November elsejétől a tömegközlekedési eszközökön, valamint a megállókban és a pályaudvarokon is kötelező a maszkviselés. A kórházakban látogatási tilalom lépett életbe. A munkáltatók előírhatják a koronavírus elleni oltást a munkavállalóik számára, ha úgy ítélik meg, hogy ez a helyes lépés.
És végül, de nem utolsósorban:
a közszférában dolgozóknak kötelező az oltás, a rendőröknek, katonáknak és a pedagógusoknak is.
Erre pedig rárepült a vérkomcsi Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, aki azonnal felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kötelező oltást és térjen vissza a tesztelésekhez, illetve más szigorításokkal lépjen fel az iskolákban.
Oltásellenes szivárványos pedagógusok
Ha éppen nincs kéznél egy baloldali párt, akkor majd akad egy ellenzéki álcivil szervezet, amely folytatja a zavarkeltést.
Ez az a szakszervezet, amelyik január óta szivárványzászlóval fejezi ki politikai véleményét. Ez az a szakszervezet, amely régóta magának vindikálja a pedagógustársadalom teljes véleményét. Nagyjából sikerül is neki, hisz a „független–objektív” sajtó is így hivatkozik rá, annak ellenére, hogy tagságuk töredéke csupán a nagy egésznek. És teheti azért is, mert a legtöbb pedagógus azt sem tudja, hogy létezik ez a szervezet. Hisz a legtöbb pedagógus inkább a hivatásának él, a gyermekekkel van elfoglalva, magasan tesz egy oltásellenes, LMBTQI-jogokat hajszoló zavaros szakszervezetre.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
De ez a szakszervezet is egyben, amely jól leképezi azt az ellenzéki magatartást, ami általánossá vált a baloldalon – legyen az párt, vagy kamu civil szervezet.
A PDSZ ugyanis még januárban és márciusban is nyílt levélben szólította fel a kormányt, hogy oltás nélkül ne engedje vissza a tanárokat az iskolákba, most a kötelező oltás visszavonását követeli. Ahogy januárban szó szerint még úgy fogalmazott, hogy a tesztelés látszattevékenység, oltásra van szükség, úgy most – ahogy a kormány megtette, ami tudott – már azt mondja, hogy a kötelező oltást vonják vissza és kezdjék el a tesztelést.
Így viselkedett, viselkedik, és a magatartásmintákat nézve tarthatunk attól, hogy így is fog viselkedni a baloldal a negyedik hullám alatt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS